A több évtizeddel ezelőtt született musical zenéje s a pikáns szerelmi történet ma is folytatja diadalútját a világ színpadain, s New Yorktól Párizsig újra és újra bemutatásra kerül. Hogy mi a titka? Megfejthetetlen és mégis sikert sikerre halmoz. Tündérmese, kis szépséghibával. Irma és Nestor fiatalok és szerelmesek. Összeköltöznek, hogy elkezdjék közös életüket. Hol itt a hiba? Nos ott, hogy Irma utcalány, Nestor pedig – érthető módon – halálosan féltékeny Irma kuncsaftjaira. Hogy kiiktassa életükből a többi férfit, Nestor végzetes lépésre szánja el magát, nem is sejtve, hogy a bonyodalmak egész láncolatát indítja el ezzel. Szövetségesekre talál egy bártulajdonosnő személyében és egy ügyetlen tolvajbandában; viszont szembe találja magát a hivatali bürokrácia értetlenkedésével és az igazságszolgáltatás ostobaságával. Amíg a történet bájos tündérmeséből abszurd komédiába fordul, Nestor és Irma élete – ha akarják, ha nem – végérvényesen közös útra terelődik. A felhőtlen szórakozást ígérő zenés vígjátékból a hatvanas években film is készült, Shirley MacLaine és Jack Lemmon főszereplésével.

 Előadásunk hihetetlen kalandra, nagyszerű felüdülésre invitálja a nézőt: elkalauzolja a munkahelyére, egy ablaktalan irodába. Az ízléstelen nyakkendők, a görbe hátak és lapos seggek, a kornyadozó páfrányok, átláthatatlan excel táblázatok, az agyzsibbasztó kollégák és a mindent felőrlő hiábavalóság birodalmába. És hogy miért érdemes megismerni a történet hőseit? Mert olyan szánalmasan tengetik napjaikat, hogy Ön, kedves néző hozzájuk képest garantáltan jobban fogja érezni magát. Szerda reggelenként dalolva fog munkába menni akármilyen rémes helyen is dolgozik! Énekelni egyébként a mi figuráink is fognak, mert az előadás zenés, vagyis ez is benne van a munkaköri leírásukban! 

Egy tér, két színész, számtalan karakter. Friedrich Dürrenmatt Késő őszi esti órán című bűnügyi története és Jókai Mór A jószívű ember című bohózata igazi jutalomjáték, két egyfelvonásos, egy-egy íróval a főszerepben. Az egyikben egy rajongó és a szerző beszélgetnek a sokak által nagyra becsült író regényeiről. A másikban az írót sokan és sokféleképpen zavarják meg munkája közben: van, aki ajánlást kér, van, aki gyászbeszédet, de olyan is akad, aki szerelmet… Mulatságos krimi és szórakoztató bohózat két írózseni tollából.

Az Irtás / Holzfällen című előadást 2014-ben mutatták be Wrocław-ban. Azóta számos díjat kapott lengyelországi fesztiválokon és rangos nemzetközi fesztiválokra is meghívták, többek között Avignonba, Pekingbe, Szöulba és Tokióba. Krystian Lupát, Európa egyik legjobb rendezőjét ezzel az előadással ünnepelték 2016-ban a párizsi Őszi Fesztiválon. Régi barátok gyűlnek össze egy afféle művészvacsorára, amely halotti torrá alakul, miután egyikük meghal. A résztvevők azonban nem a halottra koncentrálnak, hanem szavakba öntik rejtett és tudatalatti félelmeiket, követeléseiket, sérüléseiket. A régi idők bohémságának lázadó energiái állami szerződésekké, zsíros pénzjutalmakká, kitüntetésekké és pozíciókká változtak át. A szabadság csupán illúzió, kényszer, amely az emberi természetből fakad. Nem beszélve a művészek szerepéről a modern világban.

a Terminal Workhouse előadása 
sci-fi játék egy részben
Kurt Vonnegut azonos című novellája alapjánA szövegkönyv Göncz Árpád fordításának felhasználásával készült.  

„Amíg létezik alacsonyabb osztály, benne vagyok, amíg létezik bűnöző osztály, a része vagyok, amíg egy lélek börtönben van, nem vagyok szabad.”
Eugene V. Debs

„Örömmel számolhatunk be kedves nézőinknek arról, hogy a FŐMÉRŐ higanyszála ismét egy fokot ment lejjebb az elmúlt fél évben! Azt hiszem, mindannyiunk nevében megköszönhetem a Kisasszonyoknak fáradhatatlan, áldozatos munkájukat, hogy kedvességükkel, megértésükkel és odaadó támogatásukkal a világ legharmonikusabb helyeivé varázsolják a Szalonokat. Ne feledjék: sosem késő ellátogatni az Önökhöz legközelebb eső ÖÖSZ-be, hogy az emberiség érdekében álomra hajtsák fejüket! 

Friss hírünk: újabb Senkiházit fogtak el a hatóságok, és ismételten felszólítanak mindenkit, hogy aki elmulasztja a Tabletta bevételét, három évi szabadságvesztésre számíthat. Nézzenek minket továbbra is a nap 12 órájában!”

Valahol a jövőben járunk. De minden a múltban kezdődött, amikor a nemzeti kormányok születésserkentő propagandája olyan jól sikerült, hogy a Föld koordinálhatatlanul túlnépesedett és képtelenné vált fenntartani az addigi rendszert. A megalakult Világkormány új intézkedéseket vezetett be: a mindenki számára kötelező Erkölcsi Születésszabályozást, és az Önkéntes Öngyilkos-szalonok intézményét. Az új rendszer az emberiség egészének érdekeit nézi. Az új rendszer működik. Az új rendszerben mindenki elégedett. Vagy mégsem…

A dráma középpontjában egy olyan férfi áll, aki a körülötte élő fiatalokra rendkívüli hatással van. Az író kutatja, milyen cél vezeti a férfit, amikor tanítványait szándékosan vagy véletlenül veszélyes helyzetekbe sodorja. Hogyan viselkednek a kritikus pillanatokban azok a lányok és fiúk, akik lelkesedéssel indultak vele, és megváltják-e magukat vezetőjük személyes hatása alól. A dráma túlnő a realitáson, az író szenvedélyes igazságkereséssel keresi a választ a legnagyobb, és örökké feltett emberi kérdésekre.
Isten nem szerencsejátékos! Mondta Albert Einstein, mikor az újonnan felfedezett a quantum-mechanika elméletéről faggatták. Vagyis az életben nincsenek véletlenek, félreértések, csodák!

Isten nevével, nevében, szellemében, akaratával nem lehet magyarázni, értelmezni a hamis, ferde cselekedeteket, téves eszméket, elképzeléseket.

Megengedhető-e Isten mögé bújva nem vállalni cselekedeteink, tetteink következményeit, az isteni akarat magyarázatával felmentést várni saját gyengeségünk, bűnünk alól?
Gyurkovics Tibor drámája az erkölcsről, az emberi cselekedetek helyességéről, a közösség iránti felelősségvállalásról, a hamis küldetéstudat kártékonyságáról, a tanár, a vezető, a helyes eszménykép kialakításának, a nevelésnek a fontosságáról szól.
Két tragikus baleset vizsgálata során drámai helyzetben, feszült lelkiállapotban, nagyszerű, feszes dialógusokban csap össze két ember – a vizsgálóbíró és a paptanár – életszemlélete, a felelősségvállalásról, a nevelésről alkotott véleménye, világnézete.
Kinek van igaza? Hol az igazság? Ki vállalkozhat ennek eldöntésére? A kérdés megválaszolását igyekeztünk mi is elkerülni a színrevitel során. A rendezőnek itt csupán a két ember világnézetének, jellemének egyenrangú bemutatása lehet a feladata. A válasz megadása a kegyetlenül izgalmas szellemi párbaj szemlélőjének, a nézőnek a dolga, kinek-kinek felfogása, világnézete szerint.
Két kiváló színész – Tóth Tamás és Karczag Ferenc– nagyszerű alakítása teszi

izgalmassá és feszültté az előadást, melyben, mint egy krimiben, előttünk bomlik ki az események sora, a történet, és derül fény arra, hogy az emberi felelősség, a fiatalok nevelése, formálása és annak vállalása milyen fontos szerepet játszik a közösség életében.
Gyurkovics Tibor tömör nyelvezete, dialógusai igazi, drámai helyzetet teremtő képessége remélhetően élvezetessé, emlékezetessé teszik a Szolnoki Szigligeti Színháznak ezt az előadását is.

A rendező ehhez kíván tartalmas, jó szórakozást a Tisztelt Nézőnek!

Ha végignézünk a jelenen, azt látjuk, hogy a világban oda-vissza hullámzásban mozognak egész népek, hiszen vendégmunkások milliói özönlenek egyik földrészről, országból a másikba. Háborúk, polgárháborúk, éhínségek miatt emberek százezrei kénytelenek elmenekülni hazájukból, új hazát, menedéket keresve. A „Kelet” és a „Nyugat” drámai találkozásának történelmi dimenzióját éljük – megint. Ebben a keveredésben meg tudjuk-e őrizni a lényegünket, a gyökereinket vagy az eljövendő világ rákényszerít majd bennünket, hogy az együttélés érdekében feladjuk nemzeti identitásunkat? És nem csak mi, mások is. Izgalmas kérdés, hogy meg tudjuk-e őrizni – nem csak mi, mások is – a csak ránk (rájuk) jellemzőt, és lehet-e megértés a kultúrák között” – fogalmaz Vidnyánszky Attila, az előadás rendezője, akit a kultúrák keveredésében az etnikai identitás megőrzésének kérdése is foglalkoztat.Ezekhez a gondolatokhoz keresett olyan művet, amely nem a máról szól, hanem történeti távlatokban képes láttatni ezt a kérdést, és azt, hogy a személyiség, a hős milyen szerepet játszik a történelemben. Így esett a választása a 20. század első felének egyik jelentős alakjának, Bánffy Miklósnak a drámájára, a hun Attiláról szóló A nagyúr-ra, amely a népvándorlás korát idézi. „Ahogy olvasom a »Nagy Úr«-at, megújul a kor, melynél mozgalmasabbat és a helyét kereső emberiségre jellemzőbbet nem látott a világ” – írta Bánffy 1912-es darabjáról Tamási Áron. A történetben Mikolt gót hercegnőt Attila tudta nélkül ejtik foglyul alattvalói, rejtegetnék is előle, „mert szép a lány”, de a két királyi jellemnek egy végső nagy ütközetben, „héjanászban” egymásra kell lelnie...A szerző Bánffy Miklós (1874–1950), a polihisztor erdélyi gróf korának egyik legkiválóbb államférfija (rövid ideig külügyminiszter is) volt, színházi rendező és operaházi intendáns, harcolt Bartók Béla műveinek bemutatásáért, képzőművészként is alkotott, írt drámákat is. Fő műve a nemrégiben újra kiadott és – már külföldön is – nagy sikert aratott regénytrilógiája, az Erdélyi történet. 1950-ben Budapesten halt meg nyomorban. 2014-ben ünnepeljük Bánffy Miklós születésének 140. évfordulóját – a Nemzeti az elfeledett dráma, A nagyúr alapján készült színpadi mű, az Isten ostora bemutatójával.

A Charles Dickens Karácsonyi ének című klasszikus kisregényébõl írt magyar zenés mű a legtöbbet játszott musicalek egyike. Müller Péter írta a szövegkönyvet, Tolcsvay László szerezte a zenét, Müller Péter Sziámi költötte a dalszövegeket. Ez az alkotóhármas hozta létre a nagy sikerű Mária evangéliumát, Tolcsvay és Müller a Doctor Herzet, mely nyolc évig volt a Madách Színház műsorán.
Főhőse a lelkileg sivár, idősödő milliomos, Ebenezer Scrooge uzsorás, akit még karácsonykor is csak anyagi ügyei foglalkoztatják. Pénzt azonban nem adományoz a szegényeknek, mert úgy gondolja, a gyengének pusztulni kell. Ez a velejéig kapzsi ember kap egy utolsó esélyt halott üzlettársa szellemének képében, aki „látogatásakor” életének korábbi szentestéire invitálja. Emlékeiben kalandozva eszmél arra, mennyivel gazdagabb volt, amikor még nem a pénz volt az egyetlen érték, melyért lelkesedni tudott, és kibukkan belőle a lelke mélyén őrzött szeretet. Múltunk emlékei, jelenünk valói, jövőnk árnyai mind arról vallanak, kik voltunk, kik vagyunk, kivé válhatunk. Legendás karácsonyi történet, melyet mindenki ismer. Valódi mese, nemcsak fiataloknak. Látványos, érzelmes, humorral átszőtt játék, korhatár nélkül mindenki gyönyörűségére szolgál.

Dickens Karácsonyi ének kisregénye mindig is népszerű volt. Az ebből készített színpadi adaptáció az Isten pénze pedig különösen aktuális.Scrooge, a dúsgazdag, hideg szívű vállalkozó egy magányosan eltöltött karácsony este szembesül saját életével. Minden, amit addig felépített, a kis nincstelen árvából lett milliomos egyszerre megkérdőjeleződik. Korábbi társa, Marley, szellem alakban végigkíséri életének fontosabb állomásain, és megmutatja: ahogy a zsebeit egyre dagadtabbra tömte, úgy ürítette ki a szívét. Erre döbben most rá és arra, hogy ha már nincs is visszaút, folytatni lehet másképp.A darab apró csodákról szól, amelyek végig kellene, hogy kísérjék életünket.

A Veszprémi Petőfi Színház és a székesfehérvári Vörösmarty Színház közös produkciója. Ch. Dickens Karácsonyi ének című műve nyománA Charles Dickens Karácsonyi ének címû klasszikus kisregényébõl írt magyar zenés mû a legtöbbet játszott musicalek egyike. Főhőse a lelkileg sivár, idősödő milliomos, Ebenezer Scrooge uzsorás, akit még karácsonykor is csak anyagi ügyei foglalkoztatják. Pénzt azonban nem adományoz a szegényeknek, mert úgy gondolja, a gyengének pusztulni kell. Ez a velejéig kapzsi ember kap egy utolsó esélyt halott üzlettársa szellemének képében, aki „látogatásakor” életének korábbi szentestéire invitálja. Emlékeiben kalandozva eszmél arra, mennyivel gazdagabb volt, amikor még nem a pénz volt az egyetlen érték, melyért lelkesedni tudott. Múltunk emlékei, jelenünk valói, jövőnk árnyai mind arról vallanak, kik voltunk, kik vagyunk, kivé válhatunk. Legendás karácsonyi történet, melyet mindenki ismer. Valódi mese, nem csak fiataloknak.

Scrooge szerint az ember annyit ér, amennyi pénze van. Az eredetileg Charles Dickens által létrehozott figura a fösvények összes rossz tulajdonságával ékeskedik: zsigerből irtózik a karácsonytól és annak minden fölösleges hercehurcájától, és elutasít minden feléje irányuló szeretet. Ám az utolsó óra számadása sok mindenre ráébreszti. Ezen az úton kíséri végig a történet, értékes dalok és figurák, tanulságos történetek társaságában.

"Az életben csak az az öröm, hogy minden elmúlik, és ez ugyan néha fájdalommal jár, de a fájdalom is elmúlik, és az meg akkor már öröm." - ilyen és ehhez hasonló mentőöveket vágnak egymáshoz ott, ahol a boldogság csíráját a keserűség levével öntözik.

A helyszín Magyarország egy nevén nem nevezett falujának utolsó - ha nem egyetlen - utcája, s annak fő színtere, a kocsma. Hivatalosan persze presszó, Misi-presszó, a tulaj után. Itt sörrel kísérik a pálinkát, pálinkával kísértik az Istent - és mindezt persze hitelre. Ez a hely mégis aranybánya, hisz itt szórja szét szemérmetlenül élete göngyöleg-gyöngyét az utca díszes-fergeteges kis kolóniája, s itt örülnek együtt - a máik baján.

De mikor van, hogy már kár az öröm? Vajon hány utolsó cseppet lehet tölteni a néha félig üres, néha félig teli pohárba? És ha már rég betelt, meddig mutogathatunk egymásra Isten ujjával? És mikor van túl későn rájönni, hogy úgy volt jó, ahogy volt, amíg nem lett így, ahogy van? A válasz kacagtatóan édes nedűje és gyomorkeserűje is ott csordogál. A kocsmában.

Negyed századdal a királydombi ősbemutató után a Győri Nemzeti Színház viszi színre azt a magyar rockoperát, amely a műfajban túlzás nélkül a legsikeresebbnek nevezhető. Az örökzöld slágereket felvonultató mű a Géza fejedelem halála utáni helyzetet mutatja be. A történet István és legnagyobb ellenfele, Koppány közötti csatározást dolgozza fel.