a Vajdasági Tanyaszínház előadásaTadeusz Slobodzianek:ILJA PRÓFÉTA
Hihetetlen história XIV jelenetben„Imé én elküldöm néktek Illyést,a prófétát,
mielőtt eljön az Úrnaknagy és félelmetes napja.”
Malakiás könyIII-23

Az előadás a mai magyar társadalom egyik fontos jelenségét, a kivándorlást mutatja meg. Jól ismert karakterekkel találkozhatunk, olyan élethelyzetben levő emberekkel, akiknek problémái különböznek, a választott megoldásuk azonban ugyanaz: otthonuk elhagyása, életük újrakezdése egy másik országban.

Az Illatszertár klasszikus, romantikus komédia, mely a boldog békeidőkben játszódik, Budapesten egy Váci utcai drogériában. Közeleg a Karácsony, mindenki lót-fut, bevásárol. A pilinkéző hóesésen át halljuk a város zaját, a csilingelő villamosokat, az autók tülkölését. A 20-as évek végének Budapestje, a Körút, a sárga villamos, a városligeti jégpályára igyekvő fiúk, lányok boldog nevetése, a csatos korcsolyák, az utolsó gondtalannak hitt évek.Igazi békebeli illatszertár, ahol nem eladók dolgoznak, hanem boltoskisasszonyok és drogisták, s a megrendelt árut a kifutófiú viszi házhoz biciklin. Az illatszertár tökéletes gépezet, mely a gazdasági válság miatt ritkuló, betévedő vevőket a legnagyobb alázattal, tisztelettel szolgálja ki. A kisasszonyok mindig csinosak, frissen fodrászoltak, s szinte egy hallhatatlan keringő légies dallamára mozdulnak. Azt hihetnénk, se nekik, se a drogista fiúknak nincs soha semmi gondja, más se foglalkoztatja őket, mint hogy eltalálják a kézkrémben a vazelin helyes arányát.Pedig igen. Más is jár a fejükben. Szerelmesek vagy éppen szakítanak, csalnak vagy megcsalatnak, álmodoznak vagy éppen elvesztik az álmaikat, illúzióikat, attól függ, kiről van szó. Keserédes színjáték ez, ami egyszerűen szép. Szép a története, szép a világa, még a szomorúsága is szép.

 Hammerschmidt Miklós békebeli illatszertárának karácsony közeledtével óriási a forgalma. Veszik a kölniket, a szájvizeket, egyebeket. Mégis feszült és ideges mindenki a boltban. A főnök kiabál az alkalmazottakkal. Leginkább Asztalos úrral, aki pedig tényleg rendesen dolgozik. Ráadásul szerelmes is, várja, hogy az ünnepet az addig még sosem látott kedvesével tölthesse, akivel egyelőre csak leveleznek  egymással.
Asztalos urat aztán hirtelen kirúgják az állásából. De mi állhat ennek hátterében? A hideg és kiállhatatlan Balázs kisasszony intrikái? És vajon minden visszavonhatatlanul rosszra fordul? Vagy mégsem? László Miklós finom humorú sikerdarabjában kisemberek keresik a boldogságot, amely ott van, éppen előttük. Az Illatszertár 1937-ben debütált Magyarországon. A szerző aztán vitte magával Amerikába is, ahova 1938-ban távozott. Darabját kint többször is megfilmesítették, 1963-ban musical is készült belőle. 

Virágos, gyümölcsös, fűszeres, orientális, szenvedélyes és nyugodt, pimasz és érzéki, karcos és finom, sportos, friss, puha és ölelnivaló illatok fogadják a betérő vevőket Hammerschmidt Miklós úr békebeli illatszertárában.

A Vastaps Produkció előadásaBudapest, belváros, váci utcai illatszertár az 1930-as években. Nagy forgalom, közeledik a karácsony. A szeretet ünnepe mégis mintha nem akarna kiteljesedni, hiszen vágyaink, mint az illatok, megfékezhetetlenül keringenek a levegőben, és összezavarnak mindenkit, aki csak a közelükbe kerül. Hammerschmidt Miklós – tulajdonos – napok óta feszült, ideges, pedig az üzlet jól megy. Asztalos, aki éppen nősülni készül, belekeveredik élete legnagyobb slamasztikájába Balázs kisasszonnyal. Sipos úr a legrégebbi alkalmazott, most mégsem tudja tapasztalatával orvosolni a feszültséget. Árpád pedig karambolozott, és hogy kivel? Kádár úrral.László Miklós 1937-ben írt finom humorú romantikus vígjátékán keresztül, a munkájukat féltő egyszerű kisemberek mindennapi küzdelmébe, boldogság keresésébe nyerhetünk bepillantást.Az Illatszertár egy kedves, karácsonyi mese, több hollywoodi film alapjául szolgált.
HAMMERSCHMIDT.......................Galuska László Pál ASZTALOS ÚR................................Ragályi Viktor BALÁZS KISASSZONY..................Homoki Ivett SIPOS ÚR.........................................Gergely Tamás ÁRPÁD.............................................Krauter Dávid KÁDÁR ÚR.....................................Terecskei Giuseppe RÁTZ KISASSZONY......................Dani-Ördög Dalma MOLNÁR KISASSZONY...............Bene-Kovács Márta VÁSÁRLÓK......Turi Gabriella, Ferenczi Heni, Molnár Sára, Zsikla Endre ZONGORÁN KÖZREMŰKÖDIK: Farkas Viktor díszlettervező..................................Nagy János grafika:..................................Arnon Design kellék..............................................Kómár Eszter rendező asszisztens........................Gál Erika koreográfus....................................Hojsza Henrietta producer.........................................Gergely Tamás RENDEZŐ....................................SÁROSI GÁBOR

László Miklós „békebeli” romantikus komédiája igazi örökzöld, ráadásul egyike azon kevés magyar vígjátéknak, amely a határokon túl is sikert sikerre halmoz, népszerűsége lassan száz éve töretlen a nemzetközi porondon is. A félreértéseken alapuló, érzelmes és mulatságos történet számtalan feldolgozást ért meg, a Párizsban is sikerrel játszott Magazin au coin de la rue-től, a Tom Hanks és Meg Ryan fémjelezte A szerelem hálójában fergeteges szerelmi párviadaláig. A karácsony előtti nosztalgikus történetben egy drogéria agyonhajszolt alkalmazottai keresik a párjukat, és helyüket az életben, sok más magányos, elfoglalt emberhez hasonlóan - egy ismeretlen, sosem látott partnernek küldött levelek útján… De mi történik akkor, ha a vágyott igazi mégsem az Óperenciás tenger túlpartján él, hanem nagyon is mellettünk, akár a közvetlen közelünkben, olyannyira, hogy eleinte azt hisszük, el sem bírjuk viselni? 
László Miklós különös finomsággal megrajzolt karakterei bölcs, ellenállhatatlan humora, a szerelem (és az emberi természet) megannyi árnyalatát felvonultató érzékeny ábrázolásmód, a darab egy kristály áttetszőségét idéző struktúrája mind hozzájárulnak ahhoz, hogy újra és újra felfedezzük magunknak Asztalos úr és Balázs kisasszony magával ragadó és elgondolkodtató történetét életről, önmagunkról, szerelmeinkről és csalódásainkról. Az előadást a remekmű-alapanyagon felül a rendező személye teszi igazi különlegességgé: a történeteket saját felkavaró és kacagtató színházi nyelvére fordító, sokszoros díjnyertes Mohácsi János közel két évtized után tér vissza Nyíregyházára.

Két házaspár groteszk humorral megírt történetét négy színész meséli el. Az ötven éven át tartó, egymásba fonódó-gabalyodó történet során fokozatosan kiderül, hogy semmi sem az, aminek látszik, semmi nem úgy történt, ahogy a szereplők visszaemlékeznek az életükre. Az emberi érzelmek, az emberi emlékezet csupa illúzióból próbálja felépíteni a boldogságnak, a szerelemnek hitt légvárát. Az előadás fanyar, egyszerre kacagtató és melankolikus hangvételével, nemes szórakoztatás keretében szól férfi és nő drámai felismeréseiről.

Ráncos vagyok, kövér vagyok, sovány vagyok, a munkámnak élek, a családomnak élek, feláldoztam mindent, el kellett volna hagynom, miért hagytam el, most tartok a csúcsra, lecsúsztam mindenről. Sikerülhet-e megszabadulni a társadalmi konvencióknak való megfelelés terhétől, vagy elfogadva a kényszerpályát, a felkínált szerepekből választunk egyet magunknak?

A biológiában az imágó a kifejlett ivarérett szárnyas rovar neve. Az imágót a lárvalét előzi meg. A lárva a metamorfózissal fejlődő állatok átmeneti fejlődési alakja. Kafka ezt az intervallumot használja fel, amikor Gregor Samsa a lárva-létből rovarrá fejlődik Az átváltozásban, és ami az Imágó című darab inspirációja.A tizenéves alakulóban van, páncélt növeszt, átváltozik, életkori sajátossága ez. A kamaszkor lehet a legcsodálatosabb, de lehet a legátkozottabb életszakasz is. A szorongás, a félelem, az önbizalomhiány, az önutálat, a depresszió és annak fizikai tünetei megnyomoríthatja a személyiség alakulását szolgáló éveket. A kamasz enyhébb vagy súlyosabb tünetekkel, de végigmegy ezen az átváltozáson. Máshogy kezd észlelni, máshogy lát, máshogy érez, fintorog a családi ebédnél és szívesebben eszik “mű” kaját, boldogan bújik el sötét helyeken, és fordít hátat az otthonos komfortnak, miközben lassan idegenné válik megszokott környezete, ahogy ő is egyre furcsább “alakot ölt” családja számára. A kamasz távolodik, de vajon ez az Ő elidegenedése, vagy inkább a környezete értetlenségéről van szó?Az Imágó című előadás kamaszokról szól felnőtteknek és fordítva.

Valère Novarina francia színházi szerzőt és rendezőt már ötéves korában lenyűgözte Louis de Funès színpadi játéka. Azóta szüntelenül figyeli a színészeket, „érthetetlen” útjukat kulisszáktól a színpadig – az újjászületésüket. A művész 2009-ben mutatta be a Csokonai Színház társulatával a Képzeletbeli operettcímű darabját, amely öt estén át a párizsi Odéon színpadán is látható volt. A produkcióban Mészáros Tiborral játszatta el a „végnélküli regényíró” virtuóz monológját. Innen jött az ötlet, hogy megrendezze neki a Louis de Funès-t, egy másik szédítő monológot, amely a színész és a közönség közti színpadon játszódik, s a színház és a színész mibenléte kapcsán megfogalmazott gondolatokat tartalmaz. Louis de Funès itt valamiféle prófétává, színházi Zarathusztrává válik, aki titokzatos kinyilatkoztatásokat tesz a színész művészetéről.