Kategória Rendezés
  • Idegenben keserűbb a sírás

    Idegenben keserűbb a sírás

    Idegenben keserűbb a sírás… zenés duett dráma Karády Katalin életéről.Magyar hadifogoly tiszt harmonikázik Novoszibirszktől északkeletre egy fából összetákolt ivóban. Oroszul feddi Tolsztoj népét a mértéktelen vodkaivás miatt. Az általa játszott dallamok átrepítik a hómezőkön át a Pesti Színházba ahol az általa szeretett színésznő játszik, meghajol, fürdik a fényben a rajongók ünneplését fogadja, miközben ő díszegyenruhájában a kulisszák mögött várja imádottját. Kopott katonakabátban, viseletes fejkendőben érkezik egy Szombathely melletti fabódéba egy asszony. Fázik, megtört, kétségbeesett. Rágyújtana, de eldobja még a cigarettát is. Elmondja magáról, hogy ő egy híres színpadi művész, ellentétben a kinézetével, akit megismernek az utcán és rajonganak érte. Szinte hihetetlenül hangzik egy hajléktalan benyomását keltő illetőtől, de amikor a kabátot és a fejkendőt levéve átváltozik dívává, megtörténik a csoda és megszületik a színházi miliő. Kiderül, hogy a hölgy maga Karády Katalin aki itt várja az embercsempészt, aki átviszi majd a határon, többedmagával: „ Soha nem akartam elmenni innen. Ez a hazám. Szívet cseréljen ki hazát cserél………Az egyik koncert közben felmászott hozzám a színpadra Makk Joli, a harmadikos elemista kisasszony. Olyan akarok lenni mint te.– Küldjél egy fényképet, hogy pontosan tudjam milyennek kell lennem. El lehet onnan menni, ahol ennyire szeretik az embert, ahol ennyire szeret Makk Joli?” Karády Katalin miközben elénekli a korra legjellemzőbb, de nem a tőle leginkább megszokott dalokat, mély, emberi vallomásában felidézi a gyerekkorát és az atyai szigor mellett, beavat minket a Svájcban töltött iskolai évei szépségeibe, sőt a legelső színházi élményeibe. Édesapja halála után fejest ugrik egy házasságba, majd elindul a színészi pályán, amelyre az operett királynő: Lábass Juci – előadása óta vágyott. Elválik. Viszontagságos tűzkeresztségen és buktatókon keresztül jut el az első bemutatójáig, ami siker lett. Barátja és pártfogója, Egyed Zoltán újságíró, ma úgy mondanánk: médiacézár, akinek az indulását köszönheti, még a filmstúdióhoz is eljuttatja. Döbbenetes sikert hoz a Halálos tavasz című film és onnantól kezdve a sztárok „viszontagságos” életét éli. Megpróbálja a sikert „viselni és elviselni”.Megismerkedik élete nagy szerelmével, Újszászy Istvánnal, akinek története kísértetiesen hasonlít a Szibériában harmonikázó magyar tisztére. Kitör a Második világháború, magyar ifjak tízezrével mennek az oroszországi mészárszékre, a más vallásúakat és a másképp gondolkozókat Németországba viszik megöletni. Zsidó embereket ment, Makk Jolit kihozza a gettóból - énekel, játszik, de egy éjszaka elviszi a Gestapo. Összeverik, megalázzák, hónapokig kínozzák. Szerelmét kiadják az oroszoknak, akik állítólag ki is végzik - legalább is egy Moszkvából hazaérkezett vígszinházi ügyelő ezt a hírt hozza. Összeomlik. Kilenc hónapig nyomja az ágyat, amikor Makk Joli felrázza apátiájából, miközben az ágya mellett a kezét fogja. Újra siker, vastaps a rommá bombázott Budapest Operett Színházában. Színházi sikerek, kárpótlás a háború okozta szenvedésekért. A munkás – paraszt kormány vidékre teteti. Részeg, gumicsizmás, svájcisapkás Tsz-tagok előtt kell szerepelnie Kucsmáspallagon. Kecskeméten kifütyülik, ordítoznak, nótát rendelnek a műsora közben. Végül a propagandagépezet folytán, kongó, üres termekben kell játszania. Munka nélkül, pénztelenül nyomorog, amikor bizalmasa, barátnője egy Váci-utcai kalapszalon, volt tulajdonosa szólítja fel, hogy disszidáljanak, hiszen ez az ország már élhetetlen. Indulatosan kéri ki magának a feltételezést is, hogy ő a rajongóit képes lenne itt hagyni. Nemsokára házvezetőnője Mohácsi Ilona ront be hozzá a hírrel, hogy Makk Jolit intézetbe szállították, a nevelőszüleit pedig kitelepítették. Két kis csomagot ad át házvezetőnőjének: ennyi az, amit magukkal vihetnek, egy véget nem érő utazásra, amely elröpíti őket hazájukból, más égtájakra. Elénekli a címadó dalt, majd elindul teherautóval Ausztria felé. Az orosz hómezőkön harmonikázó magyar tiszt, talál egy orosz katonát, aki Alaszkán keresztül megpróbál eljutni az Egyesült Államokig. Úgy dönt, hogy vele megy, egy nemrég meghalt orosz fegyenc: Rogyion Petrovics Csudra megszerzett irataival. Kevés az esély a túlélésre, de a remény, hogy újra találkozhat még valaha szerelmével, felbátorítja, hogy nekivágjon a kilátástalan túrának.
  • Idióta

    Idióta

    A szerző műve a világot nyitja ki Miskin herceg jelenlétével az olvasó, a néző számára. Dosztojevszkij alakja egy lencse a világra, mintha a történelem filmjét követnénk ezen a lencsén keresztül. Egy szempont, ami hirtelen hat a többi szempontra. Ez a szempont a mi nézőpontunk. Az író kora s a mi korunk között van egy távolság. Ez a távolság elenyésző méretű, ha az „akkori” történések felé fordítjuk tekintetünket, múltba tekintő távcsövünk lencséin keresztül bebizonyosodhatunk arról, hogy a regény szövege nem áll olyan távol a mi a világunk filmkészítő valóságától. Hiszen az aprólékos bemutatása a helyszíneknek, szereplőknek, a pszichológia finom rezdüléseit felvonultató eszköztár kapcsán arra következtethetünk, hogy a folyamat nagyon figyelmes lekövetése az igényes mai film dimenzióját tárja elénk. Ezért is érzem úgy, hogy Dosztojevszkij még sohasem állt olyan közel ahhoz, hogy a színházzal szerződést kössön, mint ma.A recept nyilvánvalóvá válik az olvasó, a néző, a figyelmes követő számára, hiszen Miskin „krisztusi jósága” a mi idealizált világunk vágya is egyben, nem csupán az „akkori” Oroszországé. Az akkori Oroszországban hatalmas fizikai távok voltak, amelyeket nehezen lehetett legyőzni. Ma ezek a távok fizikai értelemben nem léteznek: könnyedén járhatjuk be a világot. Mégis a közöttünk, emberek között lévő távolság bizonyos értelemben egyre nagyobb és nagyobb… Vagyis a külső nehézség belsővé vált. „Minden” elérhető, amiről régebben álmodtak az emberek, de Miskin létezése, létérzése megfoghatatlan most is. Hiába győztük le a fizikai távolságot, a szellemek közötti szakadék hatalmas. De reményt ad mindnyájunknak (nekik a múltból és nekünk most), hogy a fényt megtaláljuk a szövevényes játszmarendszerben. Hogy képesek lehetünk felismerni saját gátjainkat, akadályainkat, melyeket magunk elé gördítünk észrevétlenül. Hiszen szellemi létünk alapjaiban tartalmazza a gyermeki kíváncsiságot, a játékkedvet, amely nem akar felmorzsolódni a felnőttek sokszor hitetlen és olykor hiteltelen polgári rendszerében. Emiatt a felnőttek, vagyis bizonyos felnőttnek tűnő részünk szembesülni kényszerül azzal, hogy a gyermeki fény útjába árnyékokat létrehozó elemeket helyezzen. De mivel vágyunk és azonosulunk ezzel a fénnyel olvasás vagy találkozás közben, ezért újra és újra az „eredendő jóság” keresésére indulunk. És ekkor belebotlunk Miskin személyébe, akár a regény szereplői. Elkerülhetetlenül sorsszerűvé válik minden találkozás, miközben még hiszünk abban, hogy képesek vagyunk változtatni az élet menetén. Ez a sorsszerűség-érzet tartja fent az akadály illúzióját, hogy hiába változtatunk. Mégis kénytelenek vagyunk kilépni a kényelmes mátrixból, amikor a herceg leül velünk teázni és beszélgetni.

    Miskin 
    Kiss Gergely Máté Rogozsin
    Papp István Nasztaszja Filippovna
    Zeck Juli Jepancsin tábornok
    Csikos Sándor Jászai-díjas, Kiváló Művész Lizaveta Prokofjevna/Tockij
    Vékony Anna Aglaja/Ippolit
    Horváth Julianna m.v. Alekszandra/Kolja
    Edelényi Vivien Adelaida/Pavlovics
    Mészáros Ibolya Lebegyev
    Kránicz Richárd Gavrila Ardalionovics (Ganya)/Schneider professzor 
    Janka Barnabás Marie/Ivan Petrovics
    Nánási Brigitta m.v. Komornyik
    Horváth Sándor Továbbá
    Czirják Csilla, Kis Eleonóra, Kuczmog Klaudia, Papp Renáta, Pintér Tímea, Repka Sára, Simon Erika, Törő Ildikó Zongorista
    Dargó Gergely   Zeneszerző
    Katona Dávid és Bakk-Dávid László Zenei szerkesztő
    Katona Dávid Díszlet- és jelmeztervező
    Giliga Ilka Fénytervező
    Bányai Tamás Koreográfus
    Bezsán Noémi Ügyelő
    Kató Anikó Súgó
    Csóka Áron Rendezőasszisztens
    Homonna Nóra/Ozoroczki Erika Dramaturg
    Adorján Beáta Rendező
    Sardar Tagirovsky
  • Időfutár

    Időfutár

    A 15 esztendős Hanna és barátai az internetgeneráció tagjai, a 21. század gyermekei. Amikor osztályfőnökükkel múzeumlátogatáson vesznek részt, a sakkbajnok Hanna felfigyel Kempelen Farkas sakkautomatájára és játszani kezd vele. Miután mattot ad a gépnek, váratlanul a múltban találja magát, 1791-ben, Bécsben, Kempelen Farkas műhelyében. A múlt s a jövő találkozása azonban cseppet sem veszélytelen…
  • Időfutár

    Időfutár

    A 2012-ben hatalmas hallgatottságot elérő ifjúsági rádiójátékból hatkötetes regénysorozat született, ebből készül most színpadi verzió, mely az egyik legszínesebb és legfordulatosabb epizódot ragadja ki a gazdag cselekményből és formálja önálló, kerek egész történetté.
    Az Időfutár sikerének egyik titka, hogy az internet-generációs kamaszok mindennapi közegében játszódik, a digitalizált világban felvett szokások természetes módon jelennek meg. A kalandok, barátságok, szerelemek, érzelmi viharok és a vicces iskolai helyzetek egy időutazásról szóló krimibe ágyazódnak bele: a főszereplő Hanna egy időre a 18. században ragad, a visszajutásban barátai – akikkel a különleges féreglyuktelefonon keresztül tudja tartani a kapcsolatot – minden találékonyságukkal igyekeznek neki segíteni. A több száz éves időeltolódás kiváló alkalmat ad néhány történelmi és művészettörténeti tény izgalmassá tételére: Kempelen Farkas sakkautomatájáról, a felvilágosodásról, Mozart Varázsfuvolájáról szinte észrevétlenül, gyorsan pörgő kalandokon keresztül szereznek ismereteket a kamaszok.
  • Idősutazás

    Idősutazás

    Pali bácsi  hatvan év házasság alatt feltalálóra öregedett, és egy jól felszerelt időgépen ügyködik egészen addig, amíg ki nem derül, hogy Veronika néni valamikor a nehéz történelmi időkben megcsalta. Fellángol a szikra beindul az egyébként használhatatlan időgép és Pali bácsi 1952-ben találja magát. A kérdés az, hogy mi a jobb: mindent megtudni és változtatni, tetszőlegesre alakítani vagy vállalni a múltat, az életet, ahogy van?
  • Időtlen időben

    Időtlen időben

    A Duna Művészegyüttes 60 éves jubileumi műsora „Amit a tér jelent az emlékezőképesség művészetében, azt jelenti az idő az emlékezés kultúrájában.” – Jan Assmann professzor (világhírű német vallástörténész) jellemzi így a múlthoz való viszonyt; egy olyan ’múltról’ beszél, mely nem pusztán az idő múlásával, hanem „azáltal keletkezik, hogy az ember viszonyba lép vele.” A Duna Művészegyüttes immár 60 éve ebben a viszonyban éli mindennapjait, ebben nőtt fel, vált ismertté, önazonossá. A magyar (közép-európai) néptánckincs megőrzésére, művészetté formálására voltunk (vagyunk) hivatottak, vagyis nem csak az emlékezés, de az emlékeztetés is feladatunk. Mi másról szólhatna így évfordulónk, ha nem a múlthoz való viszonyunkba feledkezésről, aktuális jelenünkből fakadó forrásainkról? Mi más jelenhetne meg velünk a színpadi térben, ha nem legsajátabb sajátunk, elevenségünk: saját – művészileg megformált – időnk?
  • Igaz és örökölt történetek-Portrébeszélgetés Kiss Csaba drámaíróval

    Igaz és örökölt történetek-Portrébeszélgetés Kiss Csaba drámaíróval

    Kiss Csaba az egyik legsokoldalúbb színházi alkotónak számít ma Magyarországon. Shakespeare- és Csehov-szakértő, egyetemi oktató, rendező, drámaíró. A közelmúltban három drámakötete jelent meg szoros egymásutánban (Hazatérés Dániába, A dög, Intoarcerea la Elsinore– ez utóbbi román nyelven). A bennük olvasható darabok a teljes eddigi életművet felmutatják, a kezdetektől egészen napjainkig: több mint két évtized drámatermését. Ám a róluk való beszélgetés nemcsak egy színes írói pálya tagolására, értékelésére és értelmezésére nyújt lehetőséget. Kiss Csaba a Drámaírói Kerekasztal alapító tagja, tevékenységének éveken át legaktívabb szervezője, ily módon egyik alapítója a Deszka Fesztiválnak is. Igen tájékozott a szakmai háttérmozgásokban, tudásából és elemző alkatából adódóan pedig szélesebb, akár történeti összefüggésekben is képes láttatni azokat. A Szirák Péter, az Alföld folyóirat főszerkesztője által vezetett szakmai beszélgetés egyfajta kollektív önmegismerés keretét teremtheti meg. Miként változik folyamatosan a drámaírás módja és szerepe? Hogyan születnek a színpadon megszólaló szövegek? Milyen hangsúly-eltolódások érhetőek tetten a kortárs színpadi művekben? Hol találhatja meg helyét a szerző a kollektív alkotófolyamatban? Hogyan értelmezhető a kortárs magyar dráma legfőbb fórumának számító Deszka Fesztivál létrejötte és identitása?
  • Igaz történet alapján

    Igaz történet alapján

    A produkció fókuszában egy széthulló család áll (gyerekeit egyedül nevelő anya, útkereső kamaszfiú, szkeptikus kamaszlány és távollevő apa) Az ő történetükön keresztül gondolkodunk közösen, a 12-14 éves résztvevőkkel arról, hogyan őrizze meg az emberségét (és a gyerekségét) valaki egy széthulló családban. A százötven perces előadás felépítése egymáshoz kapcsolódó és egymásra épülő szöveges színházi jelenetekből, táncszínházi jelenetekből, verbális és mozgásos interaktív részekből áll. A hétköznap délelőtti időpontokban megvalósuló előadásokra, az általános iskolák felső tagozatos osztályainak jelentkezést várjuk.
  • Igazán - életjáték magyar írók és költők műveiből

    Igazán - életjáték magyar írók és költők műveiből

    KIINDULÁS
    A XIX. század végétől elsőrangú drámák és regények születtek a népi környezetben játszó történeteket mesélő íróink tollából. Miért keressük mi a göröngyös földdel, a faluval, az ártatlan vidékkel a kapcsolatot? Mitől olyan kiábrándult a magával mit kezdeni nem tudó városi polgárság, hogy ha csak lehet, gondolatban vidékre utazik, hogy ott kiszellőztesse fejét és lemossa magáról bűneit? És valóban olyan tiszta-e az érintetlennek gondolt falusi élet és a bennük mocorgó alakok?
    Gyulai Pál fogalmazása szerint: "A népszínmű se vígjáték, se dráma, se tragédia, mindebből valami; vegyes nem, mely sok mindent magába olvaszthat, sőt a zenét és éneket is segédül veheti."ÉRKEZÉS
    Összeállításunk tervezésekor nem azon volt a fő hangsúly, hogy kiélezzük a vidék-nagyváros konfliktust, inkább a tisztaság-bűn és a nő-férfi tengelyek között táncoltunk, nagyszerű íróink társaságában és segítségével.
    Célunk egy olyan igényes és egyben szórakoztató előadás elkészítése volt, melyben Bródy Sándor, Molnár Ferenc, Gárdonyi Géza, Karinthy Frigyes és Örkény István érkeztek segítségünkre írásaikkal, s mely elsősorban a valódi tisztaság keresését, a mindennapok életigenlését és a kapcsolatok mindent megélését szándékozik bemutatni.
    A kornak megfelelő dalok, táncok és sanzonok is tarkítják a sort: a világi JAZZ európai és tengeren túlról érkezett remekművei és mindezek magyar lenyomata:Seress Rezső és Szirmai Albert nevével fémjelezve. Korabeli kabarétréfák jelentik majd az igaz csemegét a klasszikusok sorában.
    Mindezt minimális díszlet megjelenítésével, a láttatás kontextus-teremtésével, a drámai alapműveket jól ismerő beregszászi társulat közreműködésével álmodozunk és játszunk.
  • Igazságtalanság

    Igazságtalanság

    Mansfeld Pétert 1959. március 21-én végezték ki, 18 éves volt. Tóth Ilonát 1957. június 28-án, 25 éves volt. Soha nem találkoztak. Rövid életük szinte semmit nem tett lehetővé, amit mi természetesnek veszünk. A forradalom hősökké, az azt követő megtorlás mártírokká tette őket, ugyanakkor elvett tőlük mindent, amire az élet kapujában bármelyikünk vágyhat, szerelmet, családot, tartalmas életet, békés öregkort. Az ítéletet kíméletlenül végrehajtották rajtuk. Mit mondanak, amikor kilépve térből és időből visszanéznek a viharos napokra és belegondolnak a meg sosem élt jövőjükbe. Átgondolják-e mit nyertek, mit vesztettek? Megérte? Erre sosem fogunk hiteles választ kapni. A Bartók Kamaraszínház az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának tiszteletére mutatja be Galambos Attila történelmi drámáját.
  • Így szerettek ők - irodalmi koncert-színház

    Így szerettek ők - irodalmi koncert-színház

    Augusztusban visszatér a Városmajori Szabadtéri Színpad tavalyi legsikeresebb bemutatója, melyben kiváló színművészek és a Kaláka népszerű zenéi által elevenednek meg legnagyobb irodalmi alakjaink és szerelmeik.Nyáry Krisztián Így szerettek ők címmel megjelent irodalmi szerelmes könyvei negyven magyar író, illetve művész híres-hírhedt szerelmi történeteinek kevésbé ismert vagy elfeledett részleteit dolgozza fel. A képes etűdök az érzelmeket és eseményeket feldolgozó művek mellett eredeti dokumentumok – levelek, naplórészletek, fényképek – segítségével hozzák közelebb a szereplőket az olvasóhoz.Az e kötetekből készült, félig szcenírozott előadás Nagy-Kálózy Eszter, Gryllus Dorka, Rudolf Péter és Simon Kornél tolmácsolásában, megzenésített versek élő zenei kíséretével, vetítéssel kerül ismét a hangulatos budai színpadra. A zenés irodalmi időutazás során, amelynek házigazdája maga a szerző, Nyáry Krisztián, olyan írók magánéletébe nyerhetünk bepillantást, mint Babits Mihály, Szabó Lőrinc, Ady Endre, Heltai Jenő, József Attila vagy Weöres Sándor. A szépirodalmi szövegek, személyes dokumentumok és a Kaláka népszerű zenéi által megelevenedő történetek az érzelmek titokzatos világába kalauzolnak bennünket, megmutatva a szerelem sokféle arcát.A Szabad Tér Színház produkciója.
  • Így szerettek ők - Karinthy Frigyes

    Így szerettek ők - Karinthy Frigyes

    Az Így szerettek ők sorozat (Nyáry Krisztián országos sikerű könyvei nyomán), a legismertebb magyar írók és költők szerelmi életét, nem szokványos életszakaszait, tragikus és komikus érzelmi epizódjait veszi alapul. Kizárólag ez eredeti dokumentumok, levelek, naplók, feljegyzések alapján. A sorozat előadásai József Attila (Kozmutza Flóra, Illyés Gyula), Kosztolányi Dezső (Harmos Ilona, Radákovich Mária), Szabó Lőrinc (Mikes Klára, Korzáti Erzsébet), Karinthy Frigyes (Böhm Aranka, Déry Tibor), Móricz Zsigmond (Holics Janka, Simonyi Mária), Ady Endre (Brüll Adél, Diósy Ödön) és Cziffra György (Cziffra Soleika) szerelmi életét dolgozza fel. 
    Karinthy Frigyes Karinthy Frigyes 39 éves volt, amikor titkára, Grätzer József 1926-ban elhatározta, hogy megmenti feleségétől, Böhm Arankától. A később rejtvénykészítőként ismertté vált fiatalember módszeresen látott hozzá Karinthy életének rendbetételéhez. Először a könyvelését szedte rendbe, s e munka során rájött, hogy a túlköltekezés elsődleges oka Aranka. A buzgó titkár úgy érezte, hogy mielőbb fel kell számolnia az író rendszertelen életének gyökerét. Grätzer feljegyzést készített a háztartási kiadások szükséges visszafogásáról, és ezzel párhuzamosan bemutatott főnökének egy csinos máramarosszigeti fiatalasszonyt, aki nem sokkal korábban szökött el a férjétől Budapestre. Róth Izsákné Felmesser Ibolya rajongott az irodalomért, s Gordon Ibi néven maga is írt verseket. Grätzer számítása bevált. Karinthynak valóban elege volt Aranka örökös hűtlenségéből, a mindennapos veszekedésekből, amelyek nem egyszer verekedésbe torkollottak, és csakugyan felkeltette érdeklődését a messziről jött rajongó. A szőke, fehér bőrű Ibi külsőre épp ellentéte volt a sötét hajú, kreol Arankának. Az csak később derült ki, hogy belsőre nagyjából egyformák. Hogy jelenléte ne keltsen feltűnést, nemsokára már a titkár menyasszonyaként mutatták be a társaságnak a lelkes költőnőt, akit a Hadik kávéház szúrós nyelvű közönsége el is nevezett Petőfi Saroltának. Karinthy beleszeretett Ibibe, és egy idő után a válást tervezgette. Felesége kezdetben nem gyanított semmit, de Ibi – vagy véletlenül, vagy direkt - elárulta, hogy valójában semmi köze sincsen Grätzerhez. A viszony kiderült, Aranka óriási botrányt rendezett. Férjét nyilvánosan tépte meg, Ibit pedig kitiltotta a Hadikból. A lebukott pár Bécsbe menekült.Mialatt Karinthy Bécsben epekedett Ibiért, Böhm Aranka Budapesten Déry Tiborral vigasztalódott. Karinthy közben ráébred, hogy Ibi semmivel kevésbé sem kívánja szőröstül-bőröstül uralni az életét, mint Aranka. Ráadásul fellobbant benne a féltékenység is Déry miatt. Először csak ingázott Bécs és Budapest között, majd szakított szeretőjével és végleg hazatért. Az felolvasó est ennek a különös házasságnak a részleteit mutatja be.