15 év távollét után hazatér Magyarországra a híres színésznő külföldre távozott férje, hogy a válást elintézze. A színésznő épp egy kisfiú szerepét próbálja otthon, amikor a férje betoppan. A kisfiút látva a férj azt hiszi, hogy Janika az ő gyermeke, a színésznő pedig nem világosítja fel a tévedésről. Humorban és fordulatokban gazdag vígjátékot láthat a közönség, ha eljön a Szigligetibe és megnézi az előadást.

Jankay a színpadon elnevezéssel tartottak tehetséggondozó gálaműsor, szerdán, a Jókai Színházban. A már hagyománnyá váló gálaműsort, a Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola alapításának ötvenedik évfordulója alkalmából rendezték meg először, kilenc éve.

A Petőfi-mű ihletettségében készült daljáték már az ősbemutatón óriási sikert aratott, s egymás után százhatvanötször játszották el. Erre a magyar színházi életben korábban nem volt példa. Alig fél szezon alatt kétszázezren látták, kottájából félmillió, szövegéből egymillió példány fogyott el. Néhány hónapon belül huszonkilenc vidéki színház vette meg a darab előadási jogát. A János vitéz az első magyaros témájú zenés színpadi játék, amelynek 1904-es bemutatása a magyar öntudat ápolására való igényt elégítette ki, amit a pesti polgár akkorra már a színháztól is elvárt.
Bakonyi Károly, számos nagy sikerű operettlibrettó szerzője Kacsóh Pongrácz zeneszerzőt kérte fel a János vitéz megkomponálására. Kacsóh a munkát 5 hónap alatt végezte el.„Bakonyi 1903 tavaszán, szűk baráti körben hozta szóba először, hogy Petőfi János vitéze színpadra alkalmazásának gondolatával foglalkozik. Ez azonban meglehetősen nehéz feladatnak ígérkezett, hiszen a „verses népmese" nagyon sok olyan elemet tartalmazott, amelyek színpadra alkalmatlanok voltak. Végül két cselekmény-motívum maradt meg számára: Iluska és Jancsi szerelmének kezdeti- és a halált legyőző csoda árán végül is elért boldogsága, illetve a törökverő-franciamentő hadikaland. A daljáték harmadik felvonásának librettója mintegy „továbbírta" Petőfi meséjét, amelyben eredetileg „A tündérnemzetség gyönyörű körében / S kedves Iluskája szerető ölében / Mai napig János vitéz őkegyelme / Szép Tündérországnak boldog fejedelme." Ezzel ellentétben Bakonyiék úgy döntöttek, hogy Bagó furulyaszavának vonzására Jancsi hazaindul, majd, némi tétovázás után Iluska is követheti. Lehull róla a tündérruha, s a végre egymásra lelt fiatalok megérkeznek a rég elhagyott faluba, új otthonukba."
(Részlet Székely György tanulmányából)  A János vitéz az első magyaros témájú zenés színpadi játék, amelynek 1904-es bemutatása a magyar öntudat ápolására való igényt elégítette ki, amit a pesti polgár akkorra már a színháztól is elvárt. 

beavató színházi előadás 11-15 éveseknek
A PartVonal Műhely és a Marczibányi Téri Művelődési Központ közös produkciója Jancsi, a szegény, pásztorfiú, szeretne boldog lenni szerelmével, Iluskával. Kényszerű vándorlása után, számtalan próbatételen túljutva érkezik meg Tündérországba, ahol megtalálja szerelmét és az örök boldogságot. Az út a fontos, vagy a cél? Milyen lehet Tündérország? Lehet-e örökké boldogan élni? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre is próbálunk választ találni. Jancsi, aki később János, sőt vitéz: Szilvási Dániel
Iluska, no meg a szomszédja is: Holczinger Szandra
Mostoha, ki lesz Királylyány, de a vége boszorkány: Básti Adrea
Gazda lesz, Kapitány lesz, Király lesz, Basafia lesz, Óriás lesz, ez lesz: Madár Tamás
Fehér inges, farmeros Petőfi, ki kérdi, hogyan tovább: Szegedi Tamás Zene: Fekete János Jammal
Mozgás: Jakus Szilvi
Jelmez: Juhász Kati
Báb: Tóth Zsuzsa
Drámainstruktor: Szegedi Tamás
Fotó: Kállai-Tóth Anett
Rendező: Quintus Konrád

Az előadás időtartama 60 perc. Kukorica Jancsi volt már operetthuszár Kacsoh Pongrác daljátékában, rajzfilmhős Jankovics Marcell animációjában, most pedig a Maros Művészegyüttes színpadán mesetáncjáték hőse. A darab követi a Petőfi által kigondolt cselekményt, bár azért különbözik is tőle: vannak benne szövegek az elbeszélő költeményből, sőt modern dalszövegek is – meg főként sok humor a táncban. S hinnétek, hogy a háború a János vitézben igazi bohócjáték? Mindez hogy fér össze benne? Erre talán Kovács András Ferenc erdélyi költő vallomása fényt derít: „Boldogult gyermekkoromban legalább huszonhét ízben olvastam el Petőfi Sándor varázslatos János vitézét. (…) Bizonyára a János vitézen keresztül és általa is léteztem, játszottam, álmodoztam azokon a hajdanvolt nyarakon. (…) Boldog lehettem akkor. Talán azóta sejtem én, hogy a költészet, vagy akár egyetlen elbeszélő költemény is énekhangra, zenére, táncra fordítható, hisz a vers maga is muzsikálni képes.”

A PartVonal Műhely iskolai tananyaghoz kapcsolódó interaktív, zenés előadása nem csak diákoknak.Jancsi, a szegény pásztorfiú szeretne boldog lenni szerelmével, Iluskával. Kényszerű vándorlása után, számtalan próbatételen túljutva érkezik meg Tündérországba, ahol megtalálja szerelmét és az örök boldogságot. Milyen áldozatok kellenek ahhoz, hogy az ember célba érjen? Boldog-e valóban, ki célba ért? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre is próbálunk választ találni.A beavató színház hidat képez a gyermek és a felnőtt színház között.

A darab eredeti Petőfi Sándor-szöveggel, élőzenével, tánccal szól gyermekeknek, felnőtteknek, és családoknak egyaránt.Az előadás fő szála János vitéz utazásaira épül, aki különböző világokon keresztül utazik és jut el Tündérországba. Kalandjai során ismeretlen tájakon jár, próbatételekkel néz szembe, miközben bejárja a felnőtté válás útját is.Az Apró Színház fontosnak tartja, hogy a felnövekvő generáció újra megismerje és megszeresse azt a kultúrát, ami a sajátja, hogy a gyermek felnőtt korára megtalálja helyét a világban, és elfogadóvá váljon más népek hagyományai iránt.

"Ilyesmi, mint a János vitéz, a legnagyobbaknak is csak egyszer sikerül” – írja Szerb Antal Petőfi emblematikus művéről, mellyel 1844-ben, huszonegy évesen berobbant az irodalmi életbe, és országosan egy csapásra ismert lett a szélesebb olvasó közönség köreiben. Az irodalomtörténet a magyar népies irodalom egyik legjelentősebb alkotásaként tartja számon a János vitézt, de műfaját illetően a mai napig megoszlanak a vélemények arról, hogy ezt az elbeszélő költeményt minek tekintsük; egy népmesei motívumokból építkező „műmesének” vagy egy naiv hőséneknek, mely az ókori eposzi hagyományt folytatja: a „magyar Odüsszeiának” – ahogyan Kosztolányi nevezte. A János vitéz a bábszínházak állandó repertoár-darabja. Kacsóh Pongrác belőle készült dalműve a 20. század első éveiben műfajteremtő volt a magyar operett születésekor. Filmes feldolgozásai közül Jankovics Marcell 1973-ban készült rajzfilmje Petőfi nevét újra ismertté tette a nagyvilágban. Ez a mű továbbra is kötelező olvasmány az általános iskolában – ám Petőfi kultuszát az elmúlt negyven év során egyre kevésbé sikerült életben tartanunk – a színházi világban utoljára a Paál István által rendezett Petőfi-rock keltett országos és nemzetközi visszhangot a hetvenes években. Azóta generációk nőttek fel úgy, hogy a hősiesség és a Szerb Antal által emlegetett „magyar népjelleg” egyre inkább csak negatív értelemben volt szóba hozható. Vidnyánszky Attila ezt a rendezését kettős értelemben is beavató színháznak szánja. Egyrészt mert a szereplők zöme kaposvári és budapesti színi növendék, akik számára ez lesz az első jelentős bemutatkozás. Másrészt mert a rendező egyfajta stáció-dramaturgiával közelíti meg a történetet, hogy a főszereplő próbatételes kalandsorát a mai gyermek-néző is a sajátjának, a hőssé válás hiteles példájának tekinthesse.

Kacsóh Pongrác daljátéka Petőfi Sándor azonos című elbeszélő költeményét veszi alapul, és varázsol egy gazdag, mesés színpadi tündérmesét. Kukorica Jancsi és a szépséges Iluska méltán elhíresült története a szintén jól ismert dallamokkal kiegészülve a magyar operettkorszak sikersorozatának kezdetét jelöli. A „pásztorok királya” , a „szegény kis árva lány”, a francia királykisasszony és Bagó újra előadás főszereplőivé válnak.

Kukorica-Kukorica János mindannyiunk gyermeke, olyan, mint mi vagyunk, magyarok – vagy amilyenek lenni szeretnénk. A sorsa kilátástalan, a szerelme reménytelen, a környezete olyan ellenséges, hogy végül menekülésre kényszeríti: ám ő hősiesen állja a sarat. Szerelmében vakmerő, ebből kifolyólag bajba kerül, Napnyugatra is elvetődik, ahol – bátorsága eredményeként – kivívja a sikert. Kikerül származása megítélési tömlöcéből, majd hazatér, hogy sikerei gyümölcsét leszüretelje – ami persze minden eddigi próbatétele közül a legnehezebbnek bizonyul. Ő azonban nem azért magyarosított időközben Kukoricáról Vitézre, hogy ettől az inába szálljon a bátorság. A kutyafejű tatárok után legyőzi a Halált is. És közben énekel, dalol, dúdol – de úgy, hogy a szívnek meg kell beléje szakadni.
Belé is szakadt: úgy mondják, a bemutatón, kerek száztizenegy évvel ezelőtt, könnyekben tört ki boldog-boldogtalan, csak a viharosan tapsoló kezek emelkedtek ki a könnyek kéktiszta tavából, mely azóta is csak árad és árad, rendületlenül.
Végül egészen Budaörsig csaptak a hullámai: most, hogy a színháznak önálló társulata lett, amely szinte a teljes színlapot kitölteni képes, és most, hogy bármilyen okból újra húsbavágó lett a kérdés, hogy kik vagyunk és hova artunk, igazán vétek lenne nem műsorra tűzni minden idők legmagyarabb daljátékát, amelyet minden idők legmagyarabb népmeséjéből álmodtak színpadra, amely népmesének név szerint ismerjük a szerzőjét, a tót/szlovák, de mégis magyar Petrovics Petőfi Sándort.

Az Ifjú Koreográfusok Fóruma programsorozat demonstrációjaBemutató
Az IKF egy 2013-ban indult tehetséggondozó- és kutatóprogram, melynek elsődleges célja a koreográfusi utánpótlás lehetőségeinek javítása, a fiatal koreográfusok helyzetbehozása.
A legjobban sikerült bemutatkozások alkotói nem egyszer újabb lehetőséget kaptak, hogy tehetségüket kibontakoztathassák a KET táncművészeivel.A nyertesek egy hétig dolgozhatnak a KET táncosaival, a hét végén pedig nyilvános bemutatót, demonstrációt tartanak színházi körülmények között. A táncművészek közé idén először a Magyar Táncművészeti Egyetem moderntánc szakának végzősei is meghívást kapnak.Samu Kristóf: Járvány, avagy az isten haragja
A történet középpontjában a mai kor elbutulása, az agymosott társadalom áll. A járvány a felgyorsult világ szüleményeitől való függőséget jelenti. De vajon mi lehet Isten haragja ránk nézve? Fiatalok fiatalokról, nem csak fiataloknak.Szarvas Krisztina: Eggyel többen!
Mindannyiunk életében megtörtént már, hogy úgy éreztük, az adott helyen és időben eggyel többen vagyunk, mint kellene. Mindannyiunk életét befolyásolják a világ dolgai: alkalmazkodunk a zenéhez, amit hallunk, elfogadjuk a habitust, amibe bekategorizálnak minket. De vajon ez így is marad?

Magyar Állami Népi Együttes, Jászság Népi Együttes, Hírvivők Ensemble, Pál István Szalonna és bandája és a Jászok Vegyeskarának műsoraAhogyan nemzetként szüksége van a magyarságnak arra, hogy nemzeti öntudatát a kultúra felmutatásával fenntartsa, úgy van szüksége egy kisebb közösségnek (a jászoknak) is arra, hogy történelme és ősei emlékének felidézése révén  – a művészet, a színház mágikus erejével  – saját identitását erősítse. Jászok történelmi dal – és táncjáték alkotóinak kitüntetett célja, hogy bemutassák a jász nép rendkívül összetett, és izgalmas történetét, végig haladva a történelem és az alkotók képzelete rajzolta  – megpróbáltatásokkal, leveretésekkel és felemelkedésekkel teli  – úton a feltételezett valamikori őshazájuktól, a bronzkori Kelet –Perzsiától, a Kaukázus égbetörő hegyein, a dél –orosz sztyeppéken, a mai Moldván át, a Magyar Királyságig. Majd tovább az emlékek és a képzelet spirituális útján, mely új hazájukba telepedésüktől, megkeresztelkedésükön, nyelvük, ősi hiedelmeik, szokásaik elvesztésén, önmegváltásukon (Redemptio) át, napjainkig vezet. Az előadás középpontjában egy a jász életfilozófia hét generációs hagyományára épülő mitikus család történet áll. Főszereplője egy fiatal mai pár, akiknek előélete elevenedik meg a történések során. Ez a mikrokozmosz tágul ki az egész jász nép történetére, hogy az egyes jelenetekben megelevenedjenek a múlt eseményei. A két szerelmest időről –időre elválasztják egymástól a történelem viharai, de hűségük, szabadságvágyuk újra és újra győzedelmeskedik. Egymásba olvad az intim –privát történet és a Jász nép történelme, a múlt és a jelen, a profán és a szakrális.  A hét generációt, a hét főszereplő személyesíti meg, melyek közül a Bölcsek, a jászok múltjának felidézésében, a gyermekszereplők, a jövő megsejtetésében segítenek. A Jászok történelmi dal – és táncjáték összművészeti alkotásként, sajátos és egyedi módon integrálja jelen korunk tradicionális és kortárs művészetét, szuverén módon szólva a tánc, a zene, a költészet és a vizuális művészet segítségével mindazokról az egyetemes emberi értékekről, amelyek szellemében nem csak a jászok, hanem mi emberek mindannyian, létezni szeretnénk a világban.Az előadás színpadi történéseiben egy “élő közösség” mindennapi élete, öröme, bánata, leveretése és újrakezdése, az emberi kapcsolatok, a szertartások, a hit mindenek feletti fontossága sejlik fel. A tér és idősíkok hol drámaian, hol játékosan változó spektrumán keresztül jutva el a végkifejletig: az emberi lét, az élet diadalának katartikus kinyilatkoztatásáig.

Szerelem, féltékenység, színház a színházban. Egy virtuóz koktél, egy örök klasszikus. Nem vág fejbe, nincs bűntudattal kínzó másnap, de kellemesen ellazít, felpezsdít.Molnár darabja kortalan, ezért is működik minden korban. Hiszen jó ideje tudjuk már, hogy nincsen rózsa tövis nélkül, nincs szerelem hullámvölgyek nélkül, nincsen „kifacsart citrom” előzmények nélkül.A kétségbeesett, tehetősebb párok az első megpróbáltatásnál, félrelépésnél, rajtakapásnál azonnal pszichológushoz fordulnak, vagy épp egy coachot bérelnek fel segítségül, a leggazdagabbja gyorsan, igazságosan felosztja a vagyont, majd okosan elválik, a szerényebbje viszont beéri egy felhőtlen színházi estével.
El sem kell jutni a pszichodrámacsoportig, elég megnézni a Játék a kastélybant, hogy jót nevessünk az öngyilkosság gondolatával játszó szerelmes vőlegényen és megértsük: egy kis jószándékkal, élettapasztalattal és szellemességgel sok mindent helyre lehet hozni. Persze ne higgyünk el mindent Molnárnak, ennyire azért nem könnyű egy jó darabot megírni, mint ahogy egy jó házasságot megkötni és hosszútávon fenntartani sem. De a színháznak itt vége.

 Színház az egész világ, és szerelmes benne minden férfi és nő! Molnár Ferenc elegáns komédiájában semmi sem az, aminek látszik. Az író a mesemondás virtuóza, világhírű darabja a Játék a kastélyban szellemes színpadi játék, elegáns komédia. A primadonna, a hősszerelmes és a fiatal zeneszerző kínos szerelmi bonyodalmát csak egy drámaíró oldhatja meg. Színházat látunk a színházon belül, ahol menthetetlenül összegabalyodik valóság és látszat, igazság és hazugság, élet és színház. De ki kell bogozni a szálakat? Mennyire fontos az igazság? A valóság vagy az illúzió tesz boldogabbá?