Van egy család; illetve kettő; illetve egy sem. Az első család: a pátriárka és a három fia, meg a pártában maradt nagybácsi. Anya sehol. Volt, de eltűnt, és csak remélni merhetjük, hogy a kegyes végelgyengülés vitte el. A másik család: a három fiú közül a legidősebb, akinek sikerült kitörnie a szülői ház, a kelet-londoni proli-lét sivárságából, Amerikába ment, ahol tudományos karriert csinált, meg három gyereket (fiú mind) és most fiatal feleségével váratlanul hazatér, hogy körülnézzen a múltjában. A gyerekeket otthon hagyták. A családi találkozó természetesen nem úgy sül el, ahogy várták – soha semmi sem sül el úgy – sőt, minden tökéletes zűrzavarba torkollik. Hacsak nem (kacsint ki Pinter a sorai közül) ez a tökéletes zűrzavar volt az, amire egész idő alatt vártak, reménytől dobogó szívvel és rettegéstől izzó aggyal: vagy épp fordítva…  Az előadás hossza: 130 perc 1 szünettel  Az előadás hossza: 130 perc egy szünettel

Hrabal ezúttal a felesége szemével látja-láttatja önmagát, megismerkedésük történetét és azt a sokszínű környezetet, amelyben sorstársaikkal együtt életüket próbálják újrakezdeni. Eliška nagypolgári családból származó leány, aki a háború utáni kitelepítéskor mindent és mindenkit elveszített. Hrabal tehetős polgárcsalád fia, aki jogi doktorátusával önkéntes proletárrá züllött, és száműzve magát az elviselhetetlenné vált, komfortos családi fészekből, megteremti magának a műveiből már jól ismert hrabali világot. Rögös az út, amelyet Pipszi a minden kötöttségtől menekülő doktorral végigjár, de amelyen megadatott számukra a létezés öröme és a kis dolgok nagy szeretete.„Megszállta a rémület, félrebeszél, annyira meg van ijedve attól, hogy pénteken megtörténik… mintha azon a napon operációra kellene mennie… a munkahelyén három nap szabadságot kért, bejelentette, hogy haláleset történt a családban… kocsmáról kocsmára jár… borzasztóan gyáva, fél minden döntéstől, semmiről se tud határozni, rám hagyja, hogy én döntsem el azt is, hova menjünk, mit együnk, hogy ne kelljen felelősséget vállalnia a rossz döntésért, mindent másokra hárít… nem néz a szemembe, csak egy-egy félénk pillantást vet rám, aztán elfordítja a szemét és csak a földet nézi, pirul és szégyelli magát, mint egy kisasszony…”

Nyikoláj Gogol 1832-ben kezdett a Kérők című darab megírásába. A mű lényege ekkor még egy választani képtelen menyasszony és körülötte felvonuló férfiak karikaturisztikus megjelenítése volt. A darab elkészült, Gogol fel is olvasta pétervári irodalmi körökben. A hallgatóságot zavarba ejtette, hogy Gogol a színpadokon addig még meg nem jelenő kisembert, az orosz társadalom alsó-középosztályát vitte színre.A pályatársak nagyra értékelték Gogol jellemrajzait, de többen hiányolták a cselekményből azt a mozgatórugót amely a történet eseményeit és a tűpontos karikatúrákat összeköti. Gogol a krititika hatására a karakterek mélyebb kidolgozásába kezd és a cselekményt is átírja, a darab címét pedig Háztűznézőre változtatja. Az átírás munkálatai 1841-ig húzódnak.A vígjáték új verziójában jelent meg Padkaljoszin és Kacskarjov alakja, akik a darab főszereplőivé lettek - Padkaljoszin beteges félelme a házasságtól és a döntéstől válik azzá a koherens lelki folyamattá, amely a menyasszony, Agafja házasodási pánikjával egyesülve a cselekményt mozgatja.Így vált egy szellemes műből a lélek sötét bugyrait, titkos félelmeit és kétségbeeséseit is megmutató komédia.

Adva van egy vonzó, ám kissé hazudós feleség, egy roppant megértő, de rendkívül elfoglalt férj, a kedves, ámde hihetetlenül feledékeny családi barát és a megbízható, bár kissé merev szobalány. Szenteste van, a feleség és a szobalány a családi szertartást készítik elő. És akkor...

Színhelyünk Madrid, napjaink Madridja, ahol a Nyugat jólnevelt jóléte egybeolvad a Dél duhaj temperamentumával: a macsóival, akik akkor is kívül-belül matadorok, ha egyébként kettős könyvelők, továbbá forróvérű szenyoritáival, akiknek úgy pereg a nyelvük, akár a kasztanyetta. Csak hát hazugságokat pereg a nyelvük, még csak nem is érdekből vagy pláne gonoszságból: csak mert – jólét ide, temperamentum oda – unatkoznak. A többiek pedig, ha van bennük egy szikrányi jólneveltség – és van –, hát nem hazudtolják meg. inkább vele tartanak, amíg lehet, és sokáig lehet, egészen addig, hogy a végén már mindenki hazudik mindenkinek.
És egész jól elvannak így. Illetve elvolnának, ha a szalon falain túl nem fegyverrel a kézben hazudnának, aminek persze nagyon is igazi következményei szoktak lenni, nincs ez másképp ezúttal sem.
És az sincs másképp, hogy ezúttal is, az összes hazugság végül csak-csak összeáll egyetlen igazsággá, és egyáltalán nem biztos, hogy ettől jobban elleszünk. Mesejáték arról, hogy miért volna talán okosabb, ha hazudnánk igazmondás helyett; és arról, hogy miért van az, hogy az előbbit mégsem szabad.

Hazudni tudni kell – pláne egy pikáns francia komédiában, amelyikben a főszereplő művésznő valaha elkövette azt a könnyelműséget, hogy gyermeket szült! Nos, minden bonyodalom ebből adódik, ugyanis a felserdült fiatalember nősülni szeretne, de úgy, hogy senki ne sejtse meg, hogy tulajdonképpen kinek is a fia. Persze akad egy konkurense, aki hevesen intrikál és meglepetésére egy atya is, aki titokban,  álnéven épp a híres színésznőnek csapja a szelet…Ám ahogy az lenni szokott kiderül: Párizs sem elég nagy város ahhoz, hogy minden titokban maradjon! Fedák Sári egykori sikerét új feldolgozásban, zenés változatban Fényes Szabolcs dalaival játsszuk a zeneszerző halálának harmincadik évfordulója alkalmából.

Az ötlet a semmiből csapott le rám. Jimi Hendrix világhírre juttatott egy féltékenységi gyilkosságról szóló bluest, a „Hey Joe”-t, amit én negyven éve lefordítottam és azóta is játszom. Valamiért eszembe jutott, hogy ha nekem amerikai nevem van, azaz a „Hobo”, akkor a „Joe” is lehet magyar és együltő helyemben leírtam a gyilkos élettörténetének vázlatát.  Joe Magyar József néven született a hetvenes évek végén. Apja a rendszerváltás után bankár lett, verte a fiát, az anyja színésznő volt, bármit eljátszott, csak anya nem volt. Józsi utálta az iskolát, futballista akart lenni. Megismerte a bluest és a legjobban a „Hey Joe” tetszett neki. (Hobo)

Szépségének és kiváltságosságának tudatában, a jómódú katonatiszt lánya, Hedda Gabler házasságra lép Jörgen Tesman művelődéstörténésszel. A  munkájának maximálisan elkötelezett kutató férj és egész élethelyzete azonban kimondhatatlanul untatja, sőt, idegesíti. Unalmában és a magas társadalmi kategóriában élők gondtalan idealizmusával az emberi életformákat probléma nélkül rangsorolja és értékeli, a környezetében lévő, nála gyengébb akaratúakon pedig hatalmát gyakorolja. Így például a társadalom perifériájára szorult, visszaeső alkoholista, de tehetséges író Lövborgon - akivel korábban egészen közeli viszonyt folytatott, vagy annak „megmentőjével”, a családját hátrahagyó, szerény intellgenciájú, de tiszta szívű Elvstednén. Önző idealizmusa, amely a halált is erkölcsi felvállalásnak minősíti, azonban nemcsak fenyegeti a körülötte levőket, hanem egyenesen emberéleteket követel. A sajátját is beleértve.

Henrik Ibsen egyik legidőtállóbb mesterműve a Hedda Gabler. 1890-ben írta a frusztrált nő történetét, aki a patriarchális társadalmi berendezkedés foglya, és amelyből egyre elkeseredettebben menekülni szeretne.Anna Pettersson a Stockholms City Theatre 1998-as, ünnepelt előadásában címszereplőként lépett színre. Napjainkban főleg rendezőként folytatja Ibsen felfedezését, drámáit lecsupaszított formában és radikális felfogásban állítva színre. A Hedda Gabler címszerepét Electra Hallman alakítja és ő az egyedüli szereplő, aki fizikálisan is jelen van a színpadon. Videóvetítéseken keresztül lép kapcsolatba a három másik férfiszereplővel, akik körbeveszik Hedda Gablert: Jörgen Tesmannal, Assesor Brackkal és Ejlvert Lövborggal (mindannyian az oslói Nemzeti Színház művészei). A színpadkép megalkotásakor Ibsen szülővárosát, Oslót tekintették kiindulópontnak. A múlt és a jelen párhuzamosan létezik, és álomszerű átjárók törik meg a lélektanilag realisztikus stílust. Anna Pettersson azt vizsgálja, hogyan lett a naturalisztikus dráma, amely az évek során klasszikus felfogássá vált, ismerős és kényelmes a közönség számára. Hogyan tudná megragadni a közönséget ugyanúgy, ahogyan az 1800-as évek végén berobbant a színpadra. Hogyan lehet lerombolni ahhoz, hogy újra megrázó erejű tudjon lenni?

2018 nyarán a Szegedi Szabadtérire is megérkezik Tevje, a tejesember, és Anatevka polgárainak története, így végre a szegedi nézők is dúdolhatják a Ha én gazdag lennék című slágert. A Hegedűs a háztetőn ugyanis most szerepel először a 87 éves Fesztivál műsorán. 

A Szerb Nemzeti Színház és az Újvidéki Színház koprodukciója

Egy zsúfolt pályaudvaron egy nő megpillant egy idős férfit, és hirtelen ötlettől vezérelve a nyakába csókol. Alex, a hetvenes hentes és Georgie, a negyvenes pincérnő beszélgetni kezd. Lassan, minden logika és társadalmi konvenció ellenére rájönnek: nekik dolguk van egymással. A találkozás alapjaiban forgatja fel az életüket, és végül nagy utazásra is vállalkoznak, hogy utolérjék életük elmulasztott lehetőségeit...

A cím Werner Heisenberg német fizikusra, a határozatlansági reláció elvének kidolgozójára utal. Az elv értelmében bizonyos fizikai mennyiségek csak bizonyos határig ismerhetők meg egyszerre és pontosan. Vagyis minél pontosabb értéke van az egyiknek, annál pontatlanabb a másiknak.

A brit szerző a legizgalmasabb kortárs színházi alkotók közé tartozik. Két műve, a Harper Regan és A kutya különös esete az éjszakában magyar színpadokon is bemutatkozott. 

Euripidész Hekabé című tragédiája ihlette Blaskó Borbála azonos című tánccal, mozgással elmesélt történetét: az ő Hekabéja egy olyan mozgásszínházi előadás, melyben különböző képekre és a táncosok karakteres figuráira épülnek a jelenetek.Mindennapjainkat érintő kérdéseket fogalmaz meg az előadás, szavak nélkül: mennyire ragaszkodunk a megszokásokhoz, meddig kapaszkodunk emberekbe, tárgyakba, elképzeléseinkbe, elveinkbe? El tudjuk-e valaha is engedni, vagy vissza-visszacsapódunk újra és újra abba, ahhoz, ami már minket sem emel fel, nem éltet, csak a pusztulás felé terel? El tudjuk-e fogadni az elmúlást? Milyen terheket cipelünk naponta?

Egyedülálló szabadtéri vízi bábszínházi előadás a család minden tagjának a Kabóca Bábszínház előadásábanA különleges vízi bábszínházi produkció Nyulász Péter író az Év Gyermekkönyve Díjat is elnyert Helka - A Burok-völgy árnyai című regénye alapján készült. 
A mesés-kalandos bábelőadás során kirajzolódik a tó mozgalmas múltja, a hozzá kötődő legendák sora: a fiatal Helkát és apródját, Cipriánt követhetjük végig, amint a régi történetek után nyomoznak és igyekeznek mindent megtenni a tó megmentéséért. A két gyerek manókkal vág neki a nagy kalandnak, útjukat tündérek, boszorkányok, óriások és sárkányok keresztezik. 

Az előadás különlegessége, hogy egy hatalmas medencében, vízen játszódik, s a kalandos történet, a mesés tündérvilág a Magyarországon eddig még nem alkalmazott, különleges, vízi bábtechnikával elevenedik meg. A valódi vízzel töltött díszletben valós és képzeletbeli helyek és lények tűnnek fel, csodák történnek: vízisárkány, szökőkút, vízesés és más vízi trükkök.
A tó legendáit feldolgozó kalandos történet tartalmas szórakozást kínál az egész családnak, a legkisebbektől a felnőttekig mindenki élvezi. A legkisebbek a látványelemek miatt, hiszen amint besötétedik, a színpad vízi varázslattal telik meg, a felnőtteknek azért, mert olyan történeteket mond el, amit jó feleleveníteni vagy megismerni.
Helka hercegkisasszony hamarosan hivatalosan is trónörökössé válik. Ám hősünk unja a felhajtást, elszökik inkább a tiltott rengetegbe szamócázni. Mindeközben a Burok-völgy barlangok szaggatta szurdokában sötét lelkű teremtmények gyülekeznek, hogy a kegyetlen Bora vezetésével feldúlják a Balaton békéjét, és bosszút álljanak a hercegi páron. Az egyetlen remény Kamor, a Bakony varázslója…  

Író: Nyulász Péter, IBBY- díjas 
Rendezte: Székely Andrea
Zene: Nyitrai László
Dramaturg: Sőregi Melinda
Szereplők: Érsek-Csanádi Gyöngyi mv., Baranyai Anita, Fige Tamás, Futó Ákos, Jakab Ádám, Lovászi Edina, Mákszem Lenke
Tervező: Gyarmathy Ágnes Munkácsy-díjas

Ajánlott korosztály: 5 éves kortól
Az előadás ideje: 100 perc, benne 10 perc szünet
Kérjük, hogy meleg ruhát, pokrócot hozzanak magukkal!