bábos-énekes vásári komédia 5-8 éves gyerekeknek
a Bohócok a Láthatáron Csoport és a Marczibányi Téri Művelődési Központ közös előadása  Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy feketelelkű boszorkány, egy királylány, egy királyfi és a Pucerátor 2000. Ez a kicsit se hétköznapi szerkezet sok más jó tulajdonsága mellett arra is képes, hogy a gonosz szerzetek fekete lelkét – szükség esetén és megfelelő segítséggel – tisztára mossa. Például a boszorkányokét! De hogy fennállt-e a szükség esete és biztosítva volt-e a megfelelő segítség, csak az tudhatja meg, aki megnézi az előadást.

Egy kicsi erdélyi faluban vagyunk, valahol a világ végén. Magyarlakta vidék. Valaha a helyi bánya adott kenyeret az ittenieknek, de amióta a bánya bezárt, munka egy szál se. Van viszont alkohol, tétlenség és kelet-európai korrupció. A történet frenetikus humorral átitatott, a hősök szánandóak, a tragikum mégis mindvégig ott lebeg a színpadon. Mit jelent elbukott emberként szeretni, amikor körülöttünk, bennünk tarol a rossz?  

Székely Csaba 2009-ben vált egy csapásra népszerűvé, amikor Do You Like Banana, Comrades? (Szeretik a banánt, elvtársak?) című rádiójátékával elnyerte a BBC Radio drámapályázatát. Az elismerést aztán további hazai és nemzetözi sikerek követték: a Bányavidék-trilógia 2011-es debütjét követően az egyes részek valósággal meghódították Európa színpadait.
A trilógia első része, a Bányavirág egy műhelygyakorlaton született meg, középpontjában pedig egy erdélyi kis falu szürke, rideg valósága áll. A darab páratlan humorral és iróniával beszél egy egy hanyatló, fejlődésében részben önhibáján kívül megrekedt társadalomról, amely képtelen szembenézni a mindennapos idegenségérzettel, s helyette a boldogság látszatát tartja fönn: miközben a faluba érkező televíziós stáb az öngyilkosságok riasztóan növekvő számáról kérdezi a lakosokat, ők büszkén nyilatkozzák, hogy ők minden körülmény között felelősen őrzik a hagyományokat.
A falu tragikomikus valóságában egyedül a vigyorgó Illés látja tisztán a helyzetet, őt azonban sem a falu kinézett doktora, sem a meggyötört szomszéd és annak csinos féltestvére, sem pedig saját felesége nem veszik komolyan.
A nagyváradi előadás egy dinamikus, fiatal társulat társulat szemszögéből kísérli meg bemutatni Székely Csaba peremvidékét, életre keltve egy olyan szereplőt is, amelyre a szerző a szövegben csupán utalást tesz.

Mitől ilyen meggyőző a Bányavirág című darab? Vagy talán komédia? Lehet-e komédiát írni arról, ha egy erdélyi kis faluban bezárják a bányát, és a férfiak többsége az alkoholizmusba és az öngyilkosságba menekül? Székely Csaba tudja ezt a titkot. Csehovtól, McDonagh-tól, Tamási Árontól tanult. Hősei ismerőseink, helyzeteit szinte magunk is megéltük. Viszonzatlan szerelem, önpusztítás látható a színpadon, és közben a nézők fennhangon nevetnek.
Színikritikusok díja (2012): A legjobb új magyar dráma- Bányavirág
Pantalone-díj (2012): A legjobb kamaraszínházi előadás
Arlecchino-díj (2012): A legjobb férfialakítás - Kaszás Gergő  

A Bányavirág egy drámatrilógia első része. Székely Csaba fekete humorral átszőtt drámája az erdélyi bányászfalvak lakóinak kilátástalan, sötét életét világítja át. A bányák kényszerű bezárása miatt megnőtt a munkanélküliség, ennek következménye a mélyszegénység, ami sok férfit kerget az öngyilkosságba vagy az alkoholizmusba. De mégis, az élet makacsul felüti a fejét. Van-e kitörési lehetőség, vagy marad a kötél, ami nehéz örökségként száll nemzedékről nemzedékre?

a budapesti Szkéné Színház előadásaA helyszín: székely falu, valahol egy bányavidéken. Most a korábbi részekben sokat emlegetett plébános és az ő különös szeretője körül forog a történet. A kívülálló hős ezúttal Márton, akit a pap a nevelt fiaként emleget, aki szobrokat farag, verseket ír, és arról ábrándozik, hogy majd kiszakad innen, és máshol próbál szerencsét…„Mitől lett olyan jelentős ez a trilógia? Egy hagyománytagadás, de egyúttal azonnal egy hagyományteremtés is jellemzi, ami nagyon ritka. Bátor, szókimondó, traumatikus problémákba nyúl bele. Így szembesít azzal, hogy mi van az egyre virulensebb szélsőjobbal, a román-magyar viszonnyal, az egyházakkal. A valóságból indul el, és a valóságból röppen föl egy költői világba.”
(Radnóti Zsuzsa, dramatrug, Székely Csaba drámakötetéről, Nyílt Fórum 2013)

50 év! Egy ember életében sem kevés, egy táncegyüttesében pedig maga a történelem.A Pécs város PRO URBE díjával kitüntetett, Örökös Kiváló Együttes címet viselő Baranya Táncegyüttes idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját
1967-ben a Pécsi Tanárképző Főiskolán alakult együttes 50 éve megszakítás nélkül működik, köszönhetően a tagok emberöltőn át tartó lelkes munkájának, a mindenkori vezetők hozzáértő és alázatos tevékenységének. Az alapító tagok többsége nemzetiségi származása döntően meghatározta a Baranya kezdeti repertoárját, működésének területét.A legfőbb cél a néptáncok, népdalok, szokások, népviseletek gyűjtése, feldolgozása és színpadra állítása volt és ma is az.A hosszú évek alatt az együttesben közel 800 táncos szerepelt és ma már gyermekeik, sőt unokáik is "baranyások" lettek.Büszkén mondhatjuk, hogy szinte valamennyiükkel tartjuk a kapcsolatot, gyakran találkozunk fellépéseinken, táncházainkban és a már hagyományos, évenként megszervezett "öregbaranyás" találkozók alkalmával is.Az együttes Magyarországot képviselve bejárta egész Európát, turnéinkon, néptáncfesztiválokon hirdettük és ma is hirdetjük a magyarországi horvát néptánc és népzene szépségét. Repertoárunkon a horvát táncokon kívül szerepelnek magyar néptánckoreográfiák és az együttes koreográfusainak köszönhetően különböző tematikus, kortárs darabok is. Mai műsorunkat ennek az 50 évnek az összefoglalásának szánjuk. A program az együttes életében jelentős szerepet játszó művészeti vezetők, koreográfusok munkáiból állt össze, akik a Baranya legmeghatározóbb vezetői voltak: Kricskovics Antal, Vidákovics Antal, Bognár József, Jeránt György.Nélkülük nem lenne az együttes neve fogalom, amelyet ma az egész ország csak úgy ismer: "Baranya".
BARANYA 501. Kricskovics Antal: Bunyevác lakodalom
2. Kricskovics Antal: Ružicalo 3. Bognár József: Don Quijote 4. Bognár József: Tisztelet Rejtő Jenőnek     5. Öregzenészek: Horvát dallamok   6. Vidákovics Antal: Késes kolo 7. Vidákovics Antal: Szerb táncok  SZÜNET 8. Jeránt György: Kátolyi sokác táncok 9. Gráf Vivien ének 10. Jeránt György: Peresznyei lakodalom 11. Vidákovics Antal: Baranyai táncok   12. Hágen Zsuzsa: Tisztelet Bognár Józsefnek 13. Örömzene -Radost glazbe 14. Jeránt György: Dráva menti táncok  Idézzük hát együtt fel az elmúlt ötven évet : menjünk el a bunyevác lakodalomba, táncoljunk együtt a baranyai sokacokkal, bosnyákokkal, sétáljunk a Dráva mentén, nézzük meg a virtuóz szerb táncokat, hallgassuk Gráf Vivien énekét, a mai és a régi baranyás zenészeket, gyönyörködjünk a szép népviseletekben, idézzük fel Don Quijote és Rejtő Jenő szellemét és emlékezzünk azokra a vezetőkre, táncosokra, zenészekre, akik már nem lehetnek közöttünk. Szeretettel ajánljuk műsorunkat minden volt és jelenlegi baranyásnak és minden néptáncot kedvelő barátunknak.

Fanni elveszíti kedvenc játékát, Gombocskát, a mackót. Hogy enyhítse szomorúságát és bánatát, levelet ír Gombocskának. Ám a levél éjszaka titokzatos módon eltűnik. Fanni elhatározza, hogy az eltűnt levél nyomába ered, mert minden vágya az, hogy újra együtt lehessen Gombocskával.És micsoda meglepetés! A levél átröppen téren és időn és Fanni hirtelen az Elveszett Játékok Bolygóján találja magát. Vidám kalandok során barátságot köt sok elveszett játékkal, míg a mágikus levél elvezeti őt Gombocskához. A két jó barát boldogan öleli át egymást! És bár Fanni nem maradhat örökké a bolygón, hiszen otthon is várják, a barátság ereje örökre összeköti őket.