Mit tegyen a vidékről elvágyódó fiatal feleség, ha rettentően unja már milliomos vállalkozó férjét és vérfoltos ügyleteit? Hogyan tegye el láb alól, ha csak alkalmatlan férfiak legyeskednek körülötte, akiknek nagyobb a szájuk, mint a puskacsövük, és az is hamar elsül? Csak egyvalaki képes elvégezni a piszkos munkát: a délszláv háborút megjárt könyörtelen gyilkológép, a legendás Kobra, akit nehezen lehet bevinni az erdőbe, mert nem látja a fától, igaz a fát sem, hisz rövidlátó, de hiúsága miatt mégsem lesz szemüveges.

zenés komédia Mi jut eszünkbe, ha azt halljuk: Balkán? Egy különleges, más világ, másfajta gondolkodás, feszes ritmus, tempó, lövöldözés, zene és talán egy kicsit a Kusturica által rendezett Macskajaj-féle őrület? Ivan Kušan és Tasnádi István művében mindez adott, kiváló karakterekkel fűszerezve, akik mindenre hajlandóak azért, hogy pénzhez jussanak. A mindennel üzletelő férj, az őt unó feleség, a pénzért bármire hajlandó paraszt, egy nő szerelméért akármire képes rendőr – és nem utolsó sorban a balkáni háborút megjárt, rettenetes bérgyilkos, Kobra. A feleség minden eszközt bevetve próbál megszabadulni dúsgazdag férjétől… De vajon lesz-e valaki, aki segít elérnie a célját, vagy saját kezébe kell vennie a fegyvert? Mindenre választ kapunk ebben a helyzetkomikumoktól sem mentes, zenés komédiában. 

Malko Teatro Bolgár Nemzetiségi Színház vendégjátéka

 A PartVonal Műhely legújabb előadása ismét elsősorban a fiatalokat,  az iskolásokat szólítja meg. Különleges előadás a Ballada – menü, melyben három balladát játszanak el a színészek. Két felkínált mű mellé egy harmadikat a nézők maguk választhatják ki az étlapról – mint a desszertet a két főfogás után.  Az előadás célja, hogy az általános iskolások és a gimnazisták jobban megismerhessék a ballada műfaját, ráadásul olyan alkotásokon keresztűl is, amelyek nem alapdarabjai a tankönyveknek. 

Inspirációk Arany-balladákraA ballada és a tánc szinte elválaszthatatlan fogalmak, hiszen a ballada elnevezés is a „ballare” azaz „táncol” igéből eredeztethető. A 200 éve született Arany János balladái inspirálták azt a hét koreográfust, akik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes alkotói műhelyében a tánc nyelvén és a tánc eszközeivel „mondják” el gondolataikat Arany János népköltészeti ihletésű balladáiról.A halálra táncoltatott lányA műsor második részében bemutatásra kerülő népballada feldolgozását egy amerikai játékfilm rendező, Hules Endre felkérésére írta színpadra Zs. Vincze Zsuzsa. Zsuráfszky Zoltán, a darab rendezője és egyben koreográfusa a népballadából készült táncjátékot a magyar néptánc formanyelvével, gazdag és virtuóz eredeti táncaival, valamint drámai pillanatokkal varázsolja emlékezetes élménnyé, Kiss Ferenc zenéjére.
Inspirációk Arany-balladákraZsuráfszky Zoltán: Híd-avatás
Zs. Vincze Zsuzsa: A bűn… (Arany János: Ágnes asszony című balladája nyomán)
Sánta Gergő: A honvéd özvegye
Tókos Attila: Vörös Rébék
Appelshoffer János: Tengeri-hántás
ifj. Zsuráfszky Zoltán: Az ünneprontók
Fundák Kristóf: Tetemre hívás

A tehetetlenség érzése az egyik legfeszítőbb. Ha nem tudsz hatással lenni az eseményekre, a másik emberre, önmagadra. Felismered, hogy rossz úton jársz, mégsincs erőd fordítani sorsodon. Mindvégig küzdened, szeretned, gondoskodnod és gondolkodnod kell, hogy végül ráébredj, mindannyian szeretve vagyunk.Lőrinczy Attila nagyszabású Shakespeare parafrázisa összetett módon ábrázolja az ember esendőségét. Műfaja, stílusa ennek megfelelően sokrétű. Abszurd helyzetei, bizarr karakterei vígjátékiak, miközben végig ott lapul mély érzékenységük. Közege modern, nyelvezete egyszerre klasszikus és mai, fennkölt és trágár. Mindeközben izgalmas, fordulatos krimi, pergő cselekménnyel. Míg a halál el nem választ… 

Balzsam tündér tarisznyája tele van mindenféle ajándékkal. Ady Endre verse adja a mesejáték keretét, amiben a gyerekek körtáncot, mesét, és interaktív közös játékot felváltva húznak ki Balzsam tündér tarisznyájából. A körtáncok és körjátékok, magyar gyerekjátékok moldvai illetve dunántúli népzene felhasználásával valósulnak meg.