A történet Nizzában játszódik, a nászútról hazaérkező szerelmespár boldogságát a férj viharos múltja zavarja meg. Henry egy éjszakai együttlétről szóló, bármikor beváltható váltót adott egy brazil táncosnőnek. A tartozást a művésznő a Savoy Hotel nagyszabású bálján óhajtja behajtani, ahova a gyanakvó feleség is betoppan. Az operett 1932-es magyarországi bemutatóját sikeres európia premierhullám előzte meg.

A francia tengerparton áll a Hotel Savoy, ahol minden évben rendeznek egy bált. A Savoy bálja fogalom: oda tisztességes ember be nem tenné a lábát! Ott nyüzsög az alvilág, a félvilág, a művészek és persze az úri világ álruhában. De az idei bálnak külön szenzációja is van: José Pasodoble, a titokzatos zeneszerző zseni leveti végre inkognitóját! Mindenki a bálon akar lenni, egyetlen szerelmespárt kivéve… vagy mégsem?

A Balett + című sorozatot a Kecskemét City Balett társulata hozta létre, amit kéthavonta más és más meghívott vendéggel közösen mutatnak meg, amint azt is, hogyan találkozhat a művészet a művészettel. Az előadás olyan témákat jár körül, mint például a népi és a jazz motívumok kortárs találkozópontja, a test centrumba helyezése képek által, vagy az elektronikusnak tűnő ősi, népi hangszerek hangzásvilága. A sorozat előadásokba sűrített művészeti kavalkádot kínálnak.

táncszínházi előadásAz előadás Kodály Zoltán ránk hagyott szellemi örökségéből táplálkozik. A mű során különböző módon idéződnek fel különleges, személyéhez kapcsolódó jellemzők.  Az általa fontosnak vélt gondolatokra reflektálnak a táncművészek Barta Dóra koreográfiájában, műfajuk igen izgalmas nyelvén. 
A zeneszerző ismert és kevesebbek által ismert zenéi hangoznak el táncszínházi környezetben.

Balett + sorozatunk következő állomása a képzelet világába kalauzol minket. A történet egy olyan férfit állít középpontba, aki mozgásképtelenné válik; reménytelen helyzetében igyekszik eltávolodni a szomorú valóságtól, és inkább kivetülő vágyai képi világába menekül. Hogyan kapcsolódik össze a képzelet és a valóság? Mibe kapaszkodhat az ember, ha saját teste hagyja cserben? És miként képes a fantáziánk átsegíteni korlátainkon?Ezúttal más megvilágításba kerül a színház és a tánc kapcsolata: a próza és a zene úgy kapaszkodik össze, ahogy a valóság és a fantázia, vagyis a mozdulatlanság és a mozgás; hogy végül szokatlan tánc-színház jöhessen létre.

Pierre, a nagymenő párizsi könyvkiadó alig várja, hogy bemutassa barátainak új szerzeményét, a „balfácánok bajnokát”. Ez ugyanis a balfácán-vacsora lényege: egy verseny, amit az nyer, aki a legnagyobb balfácánt tudja prezentálni a társaságnak. Ezúttal azonban másképp alakul az este: Pierre dereka becsípődik, a felesége magára hagyja, a gyanútlan vendég, a „balfácánok bajnoka” pedig megérkezik. Innentől kezdve megállíthatatlanul sodródik Pierre és persze vele mi, nézők is a „balfácán-bajnokság” újabb és újabb fordulóiba… Vajon ki nyeri meg végül a bajnokságot? Ki lesz a balfácánok bajnoka?

Pierre Brochant és unatkozó barátai szerdánként különös vacsorákat szerveznek: balfácán-vacsorákat. Mindenki hoz magával egy balfácánt, és aki győz, jutalmat kap. Pierre élete bonyolult. Pierre-nek hexensussza, problémás felesége, ezoterikus szeretője, félelmetes adóellenőre és szórakozott barátja van. Pierre milliomos. Tudják, bonyodalom bonyodalom hátán! De a legnagyobb balfácán címért sokan szállnak ringbe.

A milliomos könyvkiadó – Pierre Brochant – és unatkozó barátai különös vacsorákat szerveznek: mindenki hoz magával egy balfácánt, és aki a legnagyobbat hozza, jutalmat kap. Nagy formátumú hülyét találni persze rettenetesen nehéz, de az este különlegesnek ígérkezik: a tökkelütött búgócsigagyűjtő után a megszállott makettépítő, Francois Pignon személyében fölbukkan a láthatáron egy világbajnok barom. Az előjelek azonban nem kedvezőek: Brochant úrnak egy rossz mozdulattől becsípődik a dereka, felesége váratlanul lelép, de mielőtt a sorozatos csapások miatt a meghívást lemondhatná, a balfácán megérkezik, és ami még nagyobb baj: nagyon lelkes. Egy biztos: ez a vacsora örökre emlékezetes marad.A Balfácánt vacsorára! című komédia 1993-ban íródott, és a párizsi Varieté színház színpadán mutatták be Claude Brasseur és Jacques Villeret közreműködésével, Pierre Mondy rendezésében. Franciaországban hatalmas sikert aratott, így Dilisek vacsorája címmel a filmváltozat is hamarosan követte a színházi premiert.

Recept egy igazi vígjátékoz. Végy egy milliomos könyvkiadót, deréknál vágd ketté hexensusszal, spékeld unatkozó feleséggel és misztikummal átitatott, excentrikus külsejű szeretővel! Hagyd főni levében néhány órát, majd a fedőt levéve pirítsd zsírjára! Visszamaradt javát szűrd le futball-drukker adóellenőrrel, megszállott makett építővel add meg savát-borsát, hogy a kétórás kulináris ütközet után feltálalhasd a Balfácánt vacsorára!

Minden idők egyik legsikeresebb vígjátéka érkezik ebben az évadban a Móricz Zsigmond Színház nagyszínpadára. Adott egy középosztálybeli házaspár, akiknek – láss csodát – van egy kis problémája. Pierre, a férj, ezen kívül beszerez egy jól fejlett hexensuszt, és egy szellemileg kissé visszamaradott, testiekben annál fejlettebb szeretőt… Adott egy szigorú és határozott adóellenőr, kollektív rémálmaink visszatérő szereplője, és neki is megvannak a maga kis titkai… Amiket a legkevésbé sem szeretne semmilyen ellenőr kezében viszontlátni. És adott egy vacsora, ahová elhívnak egy kívülállót, afféle udvari bolondot, mulatságos lúzert, akinek elszólásain jót lehet majd röhögni… Vagy mégsem? Tényleg megfeledkeznek róla, hogy minden játékban a Bolond mondja ki az igazságot? És mi történik, ha egy szeretetreméltóan mániákus kisember kerül be az élethazugságok között élő „sikeresek” és „nagyok” közé? A végén már valóban nem tudjuk, ki is az igazi „balfácán”, sírjunk-e vagy nevessünk… Bár a virtuóz módon megszerkesztett, fergeteges komédiának lehetetlen ellenállni - szóval a nevetés-áradat itt alighanem elkerülhetetlen…