"Halló, halló, figyelem! Áruházunk tíz perc múlva nyit. Készüljetek! Előre a Minisztérium zászlajáért!"A Diadal Áruház szorgos eladói vígan készülődnek nyitáshoz. Percre sem restek, hiszen a tét óriási: idén melyik áruház nyeri el a Minisztérium zászlaját? A diadalhoz közös nevezőre kell jutni a nagy kérdésben, hogyan is kell eladni. Kocsis Feri, a moszkvai tanulmányútjáról visszatérő eladó az új időknek új dalaival tér vissza hőn szeretett áruházába. Azt állítja, a vevőnek csak azt kell eladni, amire szüksége van. Ezzel szemben Dániel kartárs, a női konfekció osztály vezetője azt mondja, a vevőre rá kell vetnie magát az eladónak, mint a tigris, és rásózni a legdrágább holmit. A kapitalizmus vad csökevényei szállnak harcba tehát a szocialista termelés józan következetességével...Ferinek mindemellett szembe kell néznie az áruház külső és belső ellenségeivel is. Hol az imperialista uszító Amerika Hangja Rádió, hol a titkon reakciós vezérigazgató a soros.És hogy jut idő ennyi munka közt a szerelemre is?!Az' 50-es évek legendássá vált propaganda-operettje, az Állami Áruház egy olyan vidám korról regél, amelyről nem vidáman regélni halálos bűn. Ideje elővenni.

Mi, emberek, hajlamosak vagyunk kivetíteni saját tulajdonságainkat a minket körülvevő állatvilágra is. Így lesz az egyszeri rókából egy sunyi, minden hájjal megkent gazember, a nyusziból az eszes, bár félénk fürgelábú, vagy éppen a bikából a nem annyira okos, de erőtől duzzadó izompacsirta. Holott ezek az állatok valójában egyszerű élőlények, csupán mi, emberek varázsolunk belőlük gyámoltalan áldozatot, vagy éppen fenevadat, szörnyeteget. Az Állat(i)mese csak részben állati, hiszen egy ízig-vérig emberi történetet mesélünk és táncolunk el, amihez segítségül hívjuk az egyfarkú, kétszárnyú, négylábú, tízkörmű, szőrös barátainkat.Főhősünk Sunyesz, a ravaszdi róka, akinek „se kutyája, se macskája”, egyedül bolyong a világban, miközben ott szedi rá az erdő lakóit, ahol csak tudja. Nem is bíznak benne, és ha csak tehetik, jó messzire elkerülik. De ő sem vágyik arra, hogy családja legyen, egészen addig, amíg egyszer meg nem érzi annak fantasztikus „ízét”.Ifj. Mlinár Pál Örökös Aranysarkantyús táncos, koreográfus. Gyermekként, Békéscsabán ismerkedett meg a néptánccal, hála táncos szüleinek. A Művészeti Szakközépiskola néptánc-szakának elvégzése után, a Novák Ferenc által vezetett Honvéd Táncszínház táncosa lett. Később a torontói Kodály Együttes vezetője volt Kanadában, majd hazatérve, anya-együttesének, a békéscsabai Balassi Táncegyüttesnek lett a művészeti vezetője. Koreográfiái, táncos darabjai ott vannak a magyar néptánc-mozgalom legrangosabb eseményein, de emellett a Békéscsabai Jókai Színház munkájában is aktívan részt vesz. Táncos tevékenysége mellett koreográfiái, rendezései is láthatóak a színházban, 2014-ben mutatták be Ládafia című mese-tánc-játékát. Kitüntetései: Kisbokrétás táncos-díj, Fülöp Viktor-ösztöndíj, szóló táncosi és koreográfiai nívódíjak.

Felhőtlen szórakozás, a magyar nyelv szépségét bemutató, interaktív, kreativitás szárnyait bontogató zenés játék,  hivatásos színművészek előadásában.
Látványvilága ruhákból, textíliákból, rongyokból lett kialakítva. Ingből mókus, kabátból paraván, sapkából madár - mint egy bűvészmutatvány varázsolódnak elő a darabban játszó állatok, természetes közeget teremtve a kreativitásnak, mely a nézőt spontán módon is inspirálja, esztétikai világát alakítja.
Mi a kedvenc állatod? Megmondjuk, ki vagy.
A prémes kisállatokat, netán a hüllőket szereted inkább? A halak a kedvenceid, de a madarakért is rajongsz? Előadásunkban humoros és mindenki számára tanulságos mesékkel várjuk a gyerekeket. A főhősök többnyire állatok, akik saját mulatságos vagy épp elgondolkodtató kalandjaikkal, történeteikkel segítik a gyerekeket abban, hogy jobban megértsék az őket körülvevő világot.
A mesék tanító célzatán túl bővülhetnek a gyerekek állatvilággal kapcsolatos ismeretei. A beékelt versek, nyelvtörők pedig a szókincsüket is gyarapíthatják.

az RS9 Színház és a Junion Színház családi gyermekelőadásaA repülőtéren több állat várakozik, csomagokkal, bőröndökkel, hogy elutazhassanak. Azonban, sajnos, az összes járatot törölték – közli velük a kutya, a reptér biztonságiőre.  Semmi sem működik, és senki sem tudja miért. Így aztán a pandamedve, a majom, a liba, a tigris és a két birka a repülőtéren rekednek – az Animal Lounge-ban. Egyikük sem készült fel váratlan eseményekre, természeti csapásokra. Már-már teljes zűrzavar van kialakulóban a reptéren, amikor hirtelen megjelenik a róka. Aki kalandos, szórakoztató, aki világot látott, és így hamar belopja magát a többi állat szívébe. Mindenki hallhatja azt, amit hallani szeretne. A kutya rendet akar, a róka pedig megpróbálja feloldani a rossz hangulatot. De kiben lehet igazán megbízni? A mások becsapása és az önbecsapás nagyon közel állnak egymáshoz. Azonban a Duty Free Shop portékáinak köszönhetően egy ünnepi parti kerekedik a váróteremben, ahol barátságok születnek. Másnap reggelre azonban a rókának váratlanul nyoma vész.Ulrich Hub, az Európa-hírűvé vált Nyolckor a bárkán című darab német szerzőjének, egy újabb nagysikerű műve, amelyet szintén több európai város színháza a műsorára tűzött már. Budapesten először láthatják kicsik és nagyok. Az előadást hét éves kortól ajánljuk.

A kis vaksi Vakond - a társulat súgója - azonban nem hagyja annyiban. Útra kel, hogy felkeresse társait és együtt kinyomozzák, mi a különbség a valóság és a mesevilág között.

Játsszák:
FELLINGER DOMONKOS
GYURIS TIBOR
KERÉK BENJAMIN M.V.
KÓNYA MERLIN RENÁTA
OLAJOS GÁBOR
PREGITZER FRUZSINA
  
Díszlettervező: BOLDIZSÁR ZSOLT
Jelmeztervező: KOVÁCS FLÓRA
Zenei vezető: TAMÁS ATTILA
A rendező munkatársa: TANYIK ZSÓFIA
Rendező: VALCZ PÉTER

Gabi néni, a hegedűtanár zeneórára viszi a kisfiát, amikor a mellettük elhaladó teherautóról – hopp – leesik egy nagy csomag. „ÁLLATELEDEL” – olvassák a feliratot, a címzett pedig a Fővárosi Állat- és Növénykert. Most mi tévők legyenek? Mivel épp tanítási szünet van, elhatározzák, hogy elviszik a csomagot a címzetteknek. Amíg az állatkertet keresik, rengeteg élményben van részük. Odaérnek vajon? Kikkel találkoznak útközben? Megkapják az állatkert lakói a nekik szánt csomagot?

Alekszandr Ivanovics Kuprin (1870-1938), az orosz realizmus neves képviselője, 1897-ben írta meg híres elbeszélését, az „Allez”-t. Főhőse Nora, a lovas akrobata, aki egy vándorcirkuszban nő föl, és felnőttként maga is a cirkusz előadásainak résztvevője lesz. Az első szó, amit gyermekként megjegyez, az „Allez!”, mely klasszikus cirkuszi vezényszó, jelentése: “előre!”. Amikor megismerkedik a náluk vendégszereplő bohóccal, Menottival, azonnal beleszeret. A híresség kezdetben viszonozza Nora szerelmét, ám később elutasítóvá, és kicsapongóvá válik. Miután Nora rajtakapja őt, tehetetlenül próbálja visszahozni a szerelmet életükbe és leszámolni vetélytársnőivel, Menottitól azonban csak gúnyos mosolyokat kap viszonzásul. Nora végül kétségbeesésében felmászik az ablakpárkányra, és — miközben az életben utoljára kiadja a vezényszót: „Allez!” – kiveti magát az ablakon. Kuprin műve tűnődés a szerelem természetéről, annak különböző alakváltozásairól, a test és a lélek állandó konfliktusáról egy olyan egyedi világgal és szabályrendszerrel rendelkező környezetben, mint a cirkusz világa.Az előadás egy különleges nemzetközi színházi workshop keretében jön létre a fiatal, magyar művészeket tömörítő Y Csoport és Gulnaz Balpeisova, kazah származású orosz rendezőnő közös munkájaként.

 A teremtés története - utcaszínházi produkció
Színházunk nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy a szinte mindenki által ismert bibliai teremtéstörténetet olyan eszközökkel mutassa be, amelyek a színház legeredendőbb formáit idézik meg. Valódi közösségi élmény generálására teszünk tehát kísérletet, hiszen ebben a „Nyitott Tér”-ben megvalósuló előadásban a nézők nem csak „néznek”, hanem időnként velünk együtt játszanak, táncolnak, vagy keltenek életre színpadképeket. 
A Soltis Lajos Színház több külföldi színházzal együtt vesz részt egy olyan nemzetközi projektben, aminek célja a tudásátadás, vagyis hogy mindenki tanuljon mindenkitől. Az itt szerzett technikák és tapasztalatok gazdagítják ezt a közösségi színházi előadást, amiben óriásbábok, gólyalábas színészek, interaktív játékok segítik a mind teljesebb színházi élmény létrejöttét. 
Előadásunk igazi kultúrcsemege is, hiszen a keresztény motívumrendszer, a magyar archaikus népi imádságok szövegvilága, illetve eredeti héber szövegek éppúgy részei az előadásnak, mint a keleti színházi tradíciókból merítő mozdulatrendszer, a klezmer zenék, yiddish táncok, vagy a riói jelmezek és maszkok. 
Az előadás korhatár nélküli, majdnem egy órányi felejthetetlen közös élményt ad szabadtéren és nagyobb belső terekben egyaránt.

Kik ma az Álmodozók akikről Bernardo Bertolucci filmje mesél, vannak olyan emberek akik még ártatlanul hisznek abban, hogy a világ jobb lehet?Ebben az elidegenedett korban hol található az igazi lázadás? Hajlamosak vagyunk átlépni a kispolgári kereteinken és lázadni?Vajon ott van a lázadás a színházakban, a szabadság képzelt terében? 

Duna Táncműhely