Dumaszínház – Füge Produkció Ráébredtünk a tényre, hogy testünk vizuális gyönyörkeltésre rendeltetett. Elég csupán behajlítani a könyökünket, vagy combunk ínjait megfeszítve leguggolnunk, és Ön, kedves néző, máris a mennyekben érzi majd magát. Ám ennél sokkal többre vagyunk képesek. Táncolni fogunk Önöknek! Akkor is, ha közben adódnak gondok. És akkor is, ha Önök már ezt nem akarják."Újvári Milán kollégám 162 cm magas, míg jómagam 198. Az előadásban ezt a 36 centiméteres különbséget kívánjuk áthidalni. Látványos ugrásokkal és még látványosabb térdrogyasztásokkal. Az is lehet, hogy le fogok guggolni."
Andrássy Máté
"Máté számos olyan felülettel rendelkezik, amelyek szinte könyörögnek érte, hogy valaki rájuk ugorjon. És én ezt meg is fogom tenni!" 
Újvári Milán

Adott egy kor, adott egy mindenki által szeretett nőideál, Sisi, aki maga volt a megtestesült nagybetűs élet, és adott egy misztikus szál, a Halál személyében. Ezek összessége gyönyörűséges képi világot ad, amely fantasztikus zenével párosul. A misztikus szál és az élet között félúton van a történet lezárója, Lucheni, aki anarchista szemléletével megoldja azt, hogy Sisi azé legyen, aki a legjobban vágyott rá. Ő a Halál. " Tudom a dolgok rendje az, hogy megszeress, örökké úrnőm légy az éjben!" 

Koprodukciós nagyszínpadi előadás a Nemzetiségi Színházi Szövetség és az ARTASHAT Örmény Színház művészeivel.Az előadás tisztelgés a Csárdáskirálynő bemutatójának századik évfordulója előtt.Az egykori bécsi bemutató tartalmi világának alapjait keresi mai, korszerű színházi eszközökkel az előadás. Újít és átformál, értelmez és kérdéseket tesz fel, miközben a legnagyobb hűséggel szólaltatja meg az operettvilág máig ható, legfényesebb csillagát. A Csárdáskirálynő eredeti meséje, zenéje átível a monarchia kori operett és mai rejtett álmaink között: bohém és könnyűvérű mű, egyben az újkori arisztokrácia és a monarchia rekviemje.Mai korunk robbanás előtti feszültségei, dekadenciája, kilátástalansága sok tekintetben rímel a múlt század eleji történelmi korszakhoz, amelyben megszületett ez a búfelejtő, mézesmázos operett mesevilág.

Roma asszonyok vizsgálják a rendszer és az egyén szerepét abban, hogy mi az anyaság.18 és 60 év közötti nők. Két Borsod megyei falu, Szomolya és Sály közmunkás brigádjainak tagjai. Feleségek, egyedülállók, elváltak, anyák, nagyanyák, sőt dédnagyanyák. Egymás közelebbi és távolabbi rokonai. Nyolc roma nő, akik semmit nem kaptak ingyen az élettől. A helyi rossz minőségű iskolákból illetve azok speciális tagozatairól hamar kipotyogtak. Fiatalon felnőtté váltak, és azóta keményen megküzdenek a mindennapokkal, hogy felnevelhessék a gyerekeiket. Egyéni harcokat vívnak egy feudalisztikus és ellenséges világ náluk több hatalommal és erőforrással bíró képviselőivel, akiktől függenek, akiknek sokszor kiszolgáltatottak. Napról-napra be kell bizonyítaniuk a külvilágnak, sőt maguknak is, hogy érnek valamit. Az előadás roma nők és az intézmények találkozásán keresztül azt a kérdést vizsgálja, hogy mivel jár gyereket vállalni és felnevelni ma Magyarországon. Vagyis a nagy szavakon és a személyes érzéseken túl: mi is az anyaság?

„Előbb csak örültünk, hogy véget ért a háború.
Hazajönnek a férfiak
és újra megindul a rendes életünk.
Minden úgy lesz, ahogy addig is volt.
Hát nem úgy lett…
Alles vorbei! Minden elmúlik!
Elmúlik… Elmúlik.”

(Balogh Robert)Ómama könyveMa van húsvét napjaZöldágolás

Járd, járd katonaPiéta

Történik a közeli jövőben, ahol létében van fenyegetve egy kis nemzet és egy nyelv, s benne: az emberiség lángelméjének megismételhetetlen csodája. A népet elnyomók elfognak, elzárnak és halálra ítélnek egy asszonyt, aki utolsóként őrzi nemzete nyelvét.A darab alapjául egy megrázó történet szolgált, melyet Jean-Luc Moreau vetett papírra akkor, amikor a szamojéd népek egyikének utolsó túlélőjével  találkozott, azzal az asszonnyal, az egyetlennel, aki akkor még beszélte anyanyelvét.  Az UNESCO prognózisa szerint e század végéig 4500 nyelv fog kihalni. Pár évtized múlva a jelenleg még ötezer nyelvből csak ötszáz fog megmaradni. Anyanyelvünk is a veszélyeztetett nyelvek listájára került. Az alkotó sorait idézve: „Saját életemben is megéltem már egy nyelv eltűnését. Nagyvárad a gyermekkorom idején még szinte színmagyar város volt, csak az ott szolgálatot teljesítő katonák beszéltek románul. Ennek ellenére egy magyar gyerek már érezte, hogy nemzetisége miatt szorongatják. Nem lehetett biztos abban, hogy az elemi iskolát elvégezve a középiskolában is anyanyelvén tanulhat-e. Számomra is riasztónak tűnt, hogy pár kilométerre a magyar határtól nem a magam nyelvén kellett volna továbbtanulnom. Pár hónapja újból Nagyváradon jártam. A város főutcáján végigmenve már alig hallottam magyar szót. Európai szemmel nézve is milyen politika az, amely egy emberöltő leforgása alatt egy százezres nagyságrendű városnak úgy ki tudja cserélni a lakosságát, hogy az egykor általánosan használt nyelv teljesen eltűnjön?”

A Sík Ferenc Kamaraszínházban Rákosi Viktor regényének adaptációja, Nemlaha György átdolgozásában.A múlt század neves újságírója, humoristája, drámaírója több regénnyel lett népszerű; a Korhadt fakeresztek, a Hős fiúk, és főleg az Elnémult harangok, a maguk idejében bestsellerekké lettek. Sipilusz álnéven humoros könyveket is jegyzett, sőt, egy időben – ez sokat elmond sokoldalúságáról – a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke volt.

Schwab darabjának „elnöknői” a vakbuzgón katolikus Erna, az élveteg Grete, és az ezt a két tulajdonságot öntudatlan félkegyelműségben egyesítő Mariedl tulajdonképpen takarítónők, akik egy leértékelt tévékészülék megvásárlását kívánják megünnepelni. Csevegésük alkalmával szabadjára eresztik sajátságos fantáziájukat, ám féltve dédelgetett álmaik valós életükhöz hasonlóan kisszerűeknek és szánalmasaknak bizonyulnak.
Werner Schwab 1991-ben megjelentetett első darabjával, az Elnöknőkkel felhívta magára a német nyelvű színházi világ figyelmét. A szöveg Parti Nagy Lajos kongeniális fordításában szólal meg magyarul, akinek sajátos színházi nyelvezete nagyon közel áll ahhoz a mesterséges dialektushoz, amelyet a német szerző szán hősnőinek.

Werner Schwab darabjának hősnői, az "elnöknők": a bigottan katolikus Erna, az élveteg Grete, és az e két tulajdonságot öntudatlan félkegyelműségben egyesítő Maridel valójában takarítónők, akik egy leértékelésben beszerzett tévékészüléket megünnepelni jönnek össze. A beszélgetés során szabadon eresztik a fantáziájukat, és álmaik éppoly sírnivalóan és hátborzongatóan szánalmasnak bizonyulnak, mint a valóságuk. A németnyelvű színházi világ fenegyereke, Werner Schwab üstökösként robbant be a színházi életbe 1991-es első darabjával, az Elnöknőkkel.
A magyar változat Parti Nagy Lajos kongeniális fordításában került színre, akinek a saját színházi nyelve a legközelebb áll ahhoz a mesterséges dialektushoz, amellyel Schwab beszélteti hőseit.