Bartók Béla két táncszínpadi művet írt: egy pantomimot (A csodálatos mandarin) és egy táncjátékot (A fából faragott királyfi). A koreográfusok fantáziáját azonban egy sor további Bartók-mű is megmozgatta, például a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára vagy a Táncszvit. Horváth Csaba – rendezőként, koreográfusként és táncosként – ezúttal az 5. vonósnégyes és a Concerto mozgásszínházi lehetőségeit tárja fel. „Bartók Béla hat vonósnégyesét már alig néhány évvel a zeneszerző halála után úgy tartotta számon a szellem világa, mint a 20. századi zene aranytartalékának megkérdőjelezhetetlen részét. A hat darab egyetlen egésznek is tekinthető, s ha a mű formátumának és komplexitásának az előadásban való adekvát megjelenítéséről van szó, alighanem a Bartók-stílus magasrendű klasszicizálódását képviselő 5. vonósnégyes viszi el a pálmát” – vallják a produkció készítői. 
Szabolcsi Bence szerint Bartók talán sohasem volt tele akkora emberszeretettel és részvéttel, mint a Concerto komponálásának időszakában. „Sohasem tudta úgy összefoglalni életének minden eredményét egy hatalmas szintézisbe, mint éppen ekkor.” Bár az öttételes mű sötét, zaklatott és szorongó tónusban íródott, a végkicsengése már maga az életöröm és a jobb jövőbe vetett hit igazi megnyilvánulása, s ezzel nagyon sokáig egyike lett a század utolsó pozitív végkicsengésű darabjainak.

A Bartók-est a Pannon Filharmonikusok és a Pécsi Balett első nagyszabású együttműködése, melyre a Bartók-év alkalmából kerül sor. A csodálatos mandarin kortalan története az elidegenedett nagyvárosi világ minden szennyéről és vágyáról, A fából faragott királyfi népmesei bölcsessége a valódi erények értékéről a külsőségek fetisizálása helyett, mintha rólunk, a 21. század értékvesztett világáról szólna.

KÖZÉP-EURÓPA TÁNCSZÍNHÁZ"Zseniális, ahogy Halász Gábor megkoreografálta a tehetség természetének lényegi kettősségét. Megmutatja, hogy micsoda felszabadító, megkülönböztető energiája van ennek az emberben lakozó többletnek. (…) Kun Attila koreográfiája pusztába kiáltott modern dübörgés. A városokból kikoptak a tavaszi rítusok, az újraéledésnek nincs funkciója, maximum a borítókép cserélődik (Hello, spring!) megannyi facebook-oldalon. A tér sarkaiban mini oltárok. Mutatják a rétegeket, szétszálazzák az egyet. Mintha felhasították volna a jelent, amelynek mélyén ott villódznak a múlt képei, de a jövő jóslatai is." 
(Pintér Viktória: Áldozati hálók – Tánckritika.hu)

Ebben a zenés ámokfutásban megszólalnak a legnépszerűbb Beatles-slágerek nagyzenekari hangszerelésben, miközben apró történetek idéződnek fel a liverpooli kezdetektől a lovaggá ütésig terjedő időszakból. A sztorikat a zenekar tagjainak elbeszélései alapján ismerhetjük meg, hitelességükhöz tehát kétség sem fér. Legfeljebb John, Paul, Ringo és George cáfolhatná őket. Különböző okok miatt egyikük sem fogja...

A féltő apukák és az aggódó anyukák gondosan választottak óvodát gyermekeiknek. Az óvónő megbízható, jó pedagógus, a többi szülő szintén rendes ember, nyugodtan ott lehet hagyni a gyerekeket ebben a biztonságos közegben. Problémák persze mindenhol adódhatnak. Még ebben az álom oviban is, ahol a nagycsoportosok furcsa dolgokat kezdenek el játszani.  A felnőttek viszont nagyon figyelnek, nem hagyják, hogy baj történjen, ezért nyomozásba fognak, hogy megtudják, kitől ered a bűnös játék. Négy szülő, négy gyerek és egy óvó néni. Egy gyerekjátékról szól majd az egész. De komolyan is vehetik.Készült az Örkény István drámaíró pályázat és a Staféta pályázat támogatásával. 

Vannak strapás anyák. Sziporkázóak, szórakoztatóak, de a legrosszabbkor szólnak, tapintatlanok és mindig hibátlanul szúrják be a legbrutálisabb megjegyzést. Ha nem a mi bőrünkre menne, boldogan élveznénk imádnivaló humorukat. Na, Aurora ilyen. Pedig mindig a legjobbat akarja, az egész életét parkolópályára állítja, hogy végre gatyába rázza a lányáét – aki mellesleg férjes asszony, és gyerekei vannak. Mert ő megmondta előre.

Operett- a Veszprémi Petőfi Színház és a Magyar Zenész Színház előadásaKellemesen szórakoztató, ironikus operett a Bécsi vér, melynek szerelmet kergető főhősei a boldogságra törekszenek. Gróf Balduin Zedlau és felesége Gabrielle, valamint Franziska (Franzi) Cagliari táncosnő, továbbá a fiatal Pepi Pleininger modell, Ypsheim-Gindelbach herceg és Jozef, a gróf inasa olyan sikeresen kuszálják össze a szálakat, hogy a második felvonásra a néző csak kapkodja a fejét és nem érti: ki kinek udvarol. Vajon egy téves bemutatkozás és a feleség szeretővé degradálása miatt kialakult helyzet miként fokozódik? Megoldódik-e egyáltalán? A szereplők nem elégedettek jelenlegi választottjukkal, mindenki mást akar, ám egy váratlan leleplezés, valamint titkos találkozók tömkelege után helyre áll a rend. Johann Strauss, a keringőkirály gyönyörű, bohém és kedves dallamai elrepítenek minket a XIX. századvégi bécsi hangulatba, a „Kelet Párizsába”, a bécsi operett születésének korába.

Fándly Csaba első rendezése a lényegre kérdez: hogyan is kéne együttélni? És a darabban szereplő pszichológussal együtt tehetetlenül széttárjuk a karunkat. A modernkori népvándorlásban erkölcs és törvények, emberség és kultúra feloldhatatlan ellenmondásokban találkoznak majd, így tágul Lutz Hübner drámája is tragikus látomássá.            

Beethoven V. szimfóniájának kezdő hangjaiban a sors pörölycsapásai hangzanak fel, ám lehetne e négy hang a citromsármány éneke, háborús idők győzelmi himnusza vagy…Ahogyan Tom Service megfogalmazza a Guardian hasábjain megjelent cikkében: “Íme a mű kezdete”.Beethoven V. szimfóniájának kezdő hangjaiban a sors pörölycsapásai hangzanak fel, ám lehetne e négy hang a citromsármány éneke, háborús idők győzelmi himnusza, vagy akár egy Cherubini korál variációja.Beethoven e művének első négy hangját rengetegféleképpen érzékelték, értelmezték és magyarázták. A legismertebb szimfonikus kivetülése ez annak, ahogyan a dúr hangnem árasztotta ragyogó fény győzelmet arat a mollal kifejezően ábrázolt sötétség felett.Már évek óta szerettem volna koreográfiát készíteni erre a zeneműre, de eddig nem volt világos számomra a valódi üzenete. Nem csak a világszerte ismert első tételére gondolok, de a további három, kevésbé népszerű, ám szintén hihetetlenül erős tételre is.Ebben az évben ünnepeljük Beethoven születésének 250. évfordulóját, és napjainkban hasonlóan forradalmi időket élünk, mint a mester, amikor ezt a darabot 1804 és 1808 között megalkotta. Jelen korunknak is az ad reménységet, hogy a fény győzedelmeskedik a sötétség felett. Ez késztet arra, hogy a GG Tánc Eger számára készítendő új munkámmal is kifejezzem az életbe vetett hitemet.