Balzsam tündér tarisznyája tele van mindenféle ajándékkal. Ady Endre verse adja a mesejáték keretét, amiben a gyerekek körtáncot, mesét, és interaktív közös játékot felváltva húznak ki Balzsam tündér tarisznyájából. A körtáncok és körjátékok, magyar gyerekjátékok moldvai illetve dunántúli népzene felhasználásával valósulnak meg.

Egy szép tavaszi napon, az erdő mélyén világra jön a kis őzgida, Bambi. Édesanyja és barátai segítségével felfedezi környezetét, megtanulja az élet fontos törvényeit és veszélyeit, miközben számtalan kalandot él át. Édesanyja elvesztése után apja, az Erdő Hercege veszi magához és tanítja a felnőtt életre…Felix Salten híres meséjét, élő hangszeres kísérettel, Zádori Szilárd zenéjével, Szűcs Réka állította színre a Harlekinben, s látható ezáltal a Művészetek Házában.

Katona József Bánk bánja irodalmunk legnagyobb történelmi drámája, keletkezése idején izzóan forradalmi tartalma miatt a cenzúra letiltotta. A belőle – Egressy Béni librettójával – készült dalmű pedig vitathatatlanul legnagyobb nemzeti operánk.Az idegen királyné megöléséről szóló zenedráma az enyhülni nem akaró abszolutizmus időszakában is erős politikai aktualitást kapott, és a magyarság tomboló lelkesedéssel fogadta Bámulatos az opera hangulatteremtő ereje, színes és sokrétű a hangszerelése.Ábrányi Kornél 1861. március 13-án, a Bánk bán operaváltozatának nemzeti színházbeli bemutatója után négy nappal ezt írta: „Erkel legújabb, régen várt dalművével fényesen bebizonyítá, hogy volt oka hallgatni, oly művel akarván meglepni s gazdagítani nemzetét, mely elévülhetetlen kincse fog maradni.”Színházunk 125 éves évfordulóján nem mehetünk el névadónk főműve mellett, ugyanakkor megragadjuk a lehetőséget, hogy újszerű módon mutassuk be a témát, kiemelve, hogy a legkülönbözőbb formákban is ugyanolyan átütő erővel szól a mai kor közönségéhez.

" „Tűrj békességgel!”, ezt papolta az apát urunk is sokszor: „Boldogok a béketűrők, mert Isten fiainak hívják majd őket” – no igen, de neki tele volt a gyomra. Istenem! Mit érek ezzel a mondással? Ha szorongat a szegénység, akkor nem félünk a pokoltól – és a mennyország sem tűnik olyan szép színűnek a szemünkben. "A Bánk bán nem tipikusan az a dráma, amiről első gondolatunk, hogy rendkívül aktuális. Nem is feltétlenül az, ami a kedvencünk volt az iskolában. Már az is nagy szónak számít, ha valaki végigverekedte magát a veretes szövegen. Mégis mindannyian ismerjük. Ezt játszották 48-ban március 15-én. Ez a magyarok egyik legnagyobb hazafias története. De mit is jelent ma a hazafiság? Ki és mitől lesz hazafi? Az a hazaszeretet, ha feltétlenül megbízom az uralkodóban, vagy az, ha akár szembe is merek szállni vele? Mi az a pont, amikor már képtelenség tűrni, hogy a hatalmon lévők visszaélnek erejükkel? Eljöhet-e az a pillanat, amikor nincs más választás, mint a legradikálisabb lázadás, hogy a nép felszabadulhasson? És vajon tud-e a vérontás szabadságot hozni?

 1213, II. Endre magyar király udvara. Mivel Endre járja az országot, helyette otthon, Esztergomban felesége, a meráni Gertrudis uralkodik. A magyar urak fortyognak: nem elég, hogy Gertrudis idegenszívű, nem magyar vérből származik, nem csak a magyaroknak oszt kiváltságokat, de ráadásul még nő is!

Erre tér haza Bánk bán, az ország nagyura, aki hol féltékenyen őrjöng itthon hagyott felesége, Melinda hűtlensége miatt, hol puhítani próbálja a főurakat és csillapítani az indulatokat, hol csak meztelen fegyverrel; magánkívül sok ideig tipeg-topog, mert főúri és magánéleti vágyai és kötelességei között képtelen döntéseket hozni.

A Bánk bán egy véres, végtelen, évszázados indulatokkal teli éjszaka története, amiben minden sértettség, összeférhetetlenségből eredő trauma és kisebbségi komplexus a felszínre bugyog. Egy éjszakáé, amiből talán jobb fel sem ébredni. 

Legnagyobb nemzeti tragédiánkat, Katona József Bánk bánját, melyet először Kassán mutattak be 1833-ban, elvileg nem kell bemutatni senkinek. Békétlenek, merániaiak, hazafias szólamok, Tiborc panasza... A Bánk bán azonban nem csak irodalmi méltatásokon keresztül értelmezhető. Annak a belső ellentmondásnak, emberi konfliktusnak modellszerű megfogalmazása, amely nemcsak történelmi kontextusban olvasható. Egy férfi vívódása, belső konfliktusa – mi az értékesebb és fontosabb: a becsület és a magánszféra tisztasága, vagy a közügyekben vállalt felelősség, a társadalmi ígéret? Mi történik, ha ez a két minőség egymásnak feszül? Lehet-e győztese egy ilyen háborúnak?

Katona József hősének „mindössze” annyi volt a vétke – s azért lett „végsemmiség az ítélete” – mert „hitveséhez és gyermekihez” kötő tündéri láncaitól szabadulva próbált megfelelni politikusi kötelességének. Nem a morál, nem a jog, hanem a szeretet törvényével szegült szembe. Ebben a szükségszerűen kudarcba fulladó vállalkozásban látta meg Katona a világa rendjéért lelki javairól lemondani kényszerülő modern ember tragédiáját – írja Kulin Ferenc a Bánk bánról, amely a Csongor és Tünde, valamint Az ember tragédiája mellett a magyar drámairodalom klasszikus alapműve.Katona József a dráma ősváltozatát 1814-ben kezdte írni, nyomtatásban 1820-ban Kecskeméten jelent meg, az ősbemutató – amelyet Katona már nem élhetett meg – 1833-ban Kassán volt, Melinda szerepét Déryné alakította. Pesten 1834-ben mutatták be, a Nemzetiben először 1839-ben adták. 1848. március 15-én a díszelőadás a Bánk bán volt. A forradalmat követő elnyomás évei után, 1858-tól vált a mű a Nemzeti és más színházak repertoárjának népszerű és kötelező darabjává. Erkel Ferenc operát írt a drámából (a librettó Egressy Béni munkája), az ősbemutató 1861-ben volt a Nemzeti Színházban.Vidnyánszky Attila korábban a darab drámai és operai változatát is megrendezte már. Katona drámáját 2002-ben állította színre a Nemzeti Színházban. Ez az előadás – a cselekmény hátterében zajló polgárháború expresszív megjelenítésével – igencsak megosztotta a közönséget, szélsőséges indulatokat is kiváltott. Ugyancsak merész vállalkozás, zenetörténeti jelentőségű esemény volt az ős-Bánk bán megrendezése 2008-ban a debreceni Csokonai Színházban. Ez Erkel Ferenc eredeti zenei konstrukcióját és Egressy Béni eredeti librettóját vette alapul, ami 1861-ben még sokkal közelebb állt Katona drámájához.Vidnyánszky Attila a Bánk bánt kamaraszínházi produkcióként kívánja színpadra állítani. Ez a forma mindenekelőtt arra adhat alkalmat, hogy közelebb hozza a közönséghez a drámai összeütközést, a „végsőkig feszült indulatok nyelvét”, mely Szerb Antal szerint ebben a darabban „az első intonációtól az utolsó szóig magával ragad”, kiváltva a klasszikus tragédiákra jellemző katarzist. Ez a fajta megközelítés annak is a próbája lesz, hogy a mai fiatal generáció számára lehet-e még úgy tolmácsolni a darab személyek közötti konfliktusrendszerét, hogy ez egyúttal a nemzeti sorskérdések iránt is fogékonnyá tegye őket, nemcsak a múlt, hanem a jelen vonatkozásában is.

Opera három felvonásban 1861 óta sokféle változatban mutatták be a nagysikerű művet. Bár minden változtatás heves érzelmeket váltott ki a nézőkből és szakmabeliekből egyaránt, ez csupán az opera máig tartó népszerűségéről tett bizonyságot. A Csokonai Színház felújításában Bánk erős államférfiként jelenik meg. Így jóval nagyobb a tét, és megrendítőbb a tettek súlya, ha érezzük mögötte a szunnyadó erőt, az emberi nagyságot, amit megtör az intrika, a hatalomért harcoló kisemberek áskálódása.

Egy dráma, amelyben nemcsak a nemzetről való gondolkodás, de szerelmi civódások, hatalmi megütközések, és valós emberi vívódások váltogatják egymást. Egy előadás, amely nem a nemzeti drámák karakterharcát, sokkal inkább az emberi kapcsolatok bonyolultságát veszi górcső alá.

TranzDanz: Bankett - Táncfilm A Bankett egy sok szálon futó ponyvaregény, szappanopera, népmese eltúlzott figurákkal, archetípusokkal. Ez a történet olyan, mint a mai hétköznapok, ahol mindenki mindenkinek társa és intrikusa, szövetségese és ellensége, barátja, haragosa, szeretője és elszeretője, vezér és katona, kurva (és) rendőrkapitány, polgár-munkás-paraszt-értelmiségi, művész-műértő, kicsinyes és még kisebb… Ők az én közelmúltam (és közeljövőm) szereplői, ez a Délhez, Északhoz, Kelethez, Nyugathoz kötődő KÖZÉP, és a mesék, a mítoszok… a valóság.
Az események hősei sajátos ünnepségre/torra gyűlnek össze, de vajon ki mit ünnepel, ki mit búcsúztat? 
A film a TranzDanz 2016-ban bemutatott, azonos című színpadi produkciójának filmes adaptációja. 

„Gondolj egy merészet!
A rendszer az utolsókat rúgja, használd ki!"A sikeres bankár élete sínen van: jólfizető állás, szép ház, jó kocsi, szerető feleség, cuki gyerek. Minden tökéletesnek tűnik, ám egy napon besétál az irodájába egy ágrólszakadt idegen. Hitelt kér, és mindenre képes azért, hogy célját elérje… Mindenre!

Bankár: - Nekünk az a dolgunk, hogy megbízható, fizetőképes és épelméjű ügyfeleknek nyújtsunk hitelt.
David: - A becsületszavam nem elég fedezet a hitelhez?

Két nagyszerű színész – Lengyel Tamás és Baksa Imre – brillírozik ebben a remek, meglepetésekkel teli vígjátékban. Nincs egy perc megállás, a néző velük együtt rohan a vérfagyasztó végkifejlet felé…  

bábos-énekes vásári komédia 5-8 éves gyerekeknek
a Bohócok a Láthatáron Csoport és a Marczibányi Téri Művelődési Központ közös előadása  Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy feketelelkű boszorkány, egy királylány, egy királyfi és a Pucerátor 2000. Ez a kicsit se hétköznapi szerkezet sok más jó tulajdonsága mellett arra is képes, hogy a gonosz szerzetek fekete lelkét – szükség esetén és megfelelő segítséggel – tisztára mossa. Például a boszorkányokét! De hogy fennállt-e a szükség esete és biztosítva volt-e a megfelelő segítség, csak az tudhatja meg, aki megnézi az előadást.