“Az időt pedig ne sajnáljuk, hiszen nem beteg. Ha jól bánsz az idővel tudni fogod, hányat üt az óra… ” -Lewis Carroll-Az “Aliz Csodaországban” valósága közelebb áll megszokott hétköznapjainkhoz, mint hinnénk. Egyszerre ismerjük fel az idő értékét és értjük meg annak múlását. Nyitott szemmel járva új dolgokat fedezhetünk fel, vagy a már meglévők kaphatnak más jelentést. Ezáltal egy csodás, szürreális, szinte abszurd mesevilágba kerülhetünk. Egy színesebb, vidámabb, őrültebb világba, ahol a főszereplő és a néző folyton rohan az idő után, nem fél megállni és időt szakítani arra, hogy boldog legyen akár csak egy pillanatra is. A táncelőadás ezt a pillanatot nyújtja hosszú élménnyé mindazoknak, akik elég kitartóak és megértik-takk, tikk-takk…

Alíz tízéves lett. A család összegyűlik, hogy megünnepeljék a kislányt, ám az ünnepség nem éppen úgy alakul, mint ahogy azt Alíz édesanyja megálmodta. Különös események veszik kezdetüket, melyek egy olyan birodalomba kalauzolják a kislányt, amelyben semmi nem úgy történik, mint ahogyan azt megszoktuk. Ebben a világban mások a szabályok, és másképp telik az idő. A kedves, olykor ismerősnek tűnő Csodaországbeli lakók végigkísérik Alízt egy viszontagságokkal teli úton, hogy aztán megküzdjön ellenségével, és ezzel végleg jobbá tegye Csodaországot. Hiszen Alíz szép lassan rádöbben, Csodaország éppen olyan, amilyenné teszi. Úgyhogy nekilát.Bodor Panna adaptációjában a gyerekek egy olyan utazáson vehetnek részt Alízzal, amely csodálatos tájakon vezet keresztül, humorban gazdag szereplőkkel kísérve, hogy együtt mentsék meg Csodaországot. Hiszen Csodaország van, volt, és lesz. Csak merd kitalálni.

 Különleges utazásra hív mindenkit Alíz, az éppen születésnapját ünneplő ábrándosan bűbájos kislány. Idővel azonban rájön, hogy semmi sem az, aminek látszik. Egyszer csak elé toppan egy szemüveges, tornacipős nyúl (hát az meg, hogy lehet?…), és kezdetét veszik varázslatos, viszontagságoktól sem mentes kalandjai Csodaországban. Ez a világ teljesen más, mint amit addig megszokott: találkozik itt Április Bolondjával, a Mormotával, a Fakutyával, az Ál-Teknőccel, a SzívKirálynővel, és bizony-bizony szembe kell szállnia ellenségével is, ráébredve arra, hogy bármennyire is különös az őt körülvevő világ, ha szeretné megváltoztatni, azért tennie kell. 

 Ha valaki nem ismerné az Alice Csodaországban tartalmát, annak íme: a kilenc éves Alice egy unalmas viktoriánus délutánon üldögél a kertben, amikor egy nyúl fut el előtte, izgatottan nézegetve az óráját, félig magában sápítozva, hogy elkésik; aztán eltűnik egy lyukban, ahogy a nyulak szoktak – Alice pedig, akiben több a kíváncsiság, mint a viktoriánus józan ész, utána ered. A föld alatt találja magát, ám ahelyett, hogy az itt szokásos vakondok és giliszták között unatkozna tovább, egy csodálatos világba kerül, hihetetlenül izgalmas, néha enyhén hátborzongató, néha kifejezetten üdítő őrültek és bolondok, fejtetőre állított gondolatok, és színük-fonákjuk egy érzelmek közé. Figyelmes olvasó észreveheti, hogy a föld alatti Csodaország egy kicsit azért a kor Angliájának paródiája is (bár a viktoriánus Anglia legsikerültebb paródiája, állítják a szakértők, önmaga volt) – de, ebben a paródiában, láss csodát, a világ, és benne az emberek érdekesek. Képtelen mondataiknak, halandzsa-verseiknek, eszelős szokásaiknak mind üzenete van: de tanulsága, hálistennek, nincs. Legfeljebb annyi, hogy a világ, hiába igyekezzék nagy fogcsikorgatva meggyőznie mindenkit, kivált a még meggyőzhető gyerekeket arról, hogy milyen félelmetes is ő, valójában egy felfedezésre, megismerésre, megbarátkozásra váró hely, ahol érdemes eltévedni, és belemenni a legőrültebb kalandokba is, mert a legmélyebb lyukból is kínálkozik kijárat, csak hagyni kel, hogy megtaláljon minket.  

A „legendás” Máté – Horvai osztály sorozata folytatódik 2017. év nyarán is!Mindig más osztálytársukról vallanak az osztály tagjai.Ebben az évben sorsolás útján – Vajda Milán – az Örkény István Színház színésze – lesz az előadás témája."Ez egy szerződésszerűség egymás között, hogy ezt végigcsináljuk, ha van rá lehetőség” – mondta korábban Máté Gábor, hozzátéve: amikor kitalálta, hogy mindenki sorra kerül az osztályból, akkor ez azt is jelentette, hogy ez a munka 14 évig tart.
Véleménye szerint ezek az előadások olyanok, mint egy-egy fénykép, ami minden évben elkészül az osztályról. A főleg improvizációkból születő produkció a főhősök különbözősége miatt mindig más lesz, ám mindig szórakoztató formában, humorral és sok zenével dolgozzák fel a kiválasztott életét. “Ez szakmailag is nagyon izgalmas, hiszen mindig arról szól, hogy ki hol tart” – mondta Máté Gábor.

Viktor és Walter testvérek. Apjuk halála óta nem beszélnek egymással. Találkoznak, mert szükséges. A házat,amelyben felnőttek elbontják, az ott felhalmozott bútorok, tárgyak sorsáról együtt kell dönteniük. A viszontlátás felszínre hozza a múltat, az ingóság felszámolása a fivérek közötti elszámolássá mélyül. Tizenhat évnyi csend szakad fel….
Miller korunk egyik legnagyobb drámaírója, aki műveiben az alapvető emberi értékeket, döntéseink morális felelősségét vizsgálja. Az Alku című dráma, a totális igazság keresése, a teremtett jó és a szükséges rossz kutatása.

Sayfo Omar kutató és újságíró. 1982-ben született Budapesten. Tanulmányait az ELTE arab és politológia szakán végezte, majd 2016-ban Hollandiában, az Utrechti Egyetemen szerzett PhD fokozatot közel-keleti média és politika témában. Első regénye, az Allah tágas földje azt a kérdést feszegeti, hogy milyen kimenetele lehet az európai többségi társadalmak és a muszlim kisebbségek közötti feszültségeknek. Sayfo Omar disztópiájában a képzeletbeli Páneurópai Szövetség egyik muszlimok lakta városrészébe, a Zónába kalauzolja el az olvasót, ahol a főhős, Naszím perspektíváján keresztül élhetjük át, hogyan válik az új nemzeti radikalizmus általánossá és számolja fel a humanizmus tabuit. Az esten a szerző rövid előadást tart a témáról, utána Szil Ágnes író, a Bárka szerkesztője kérdezi a nemrég megjelent sikerkönyvről.

"Halló, halló, figyelem! Áruházunk tíz perc múlva nyit. Készüljetek! Előre a Minisztérium zászlajáért!"A Diadal Áruház szorgos eladói vígan készülődnek nyitáshoz. Percre sem restek, hiszen a tét óriási: idén melyik áruház nyeri el a Minisztérium zászlaját? A diadalhoz közös nevezőre kell jutni a nagy kérdésben, hogyan is kell eladni. Kocsis Feri, a moszkvai tanulmányútjáról visszatérő eladó az új időknek új dalaival tér vissza hőn szeretett áruházába. Azt állítja, a vevőnek csak azt kell eladni, amire szüksége van. Ezzel szemben Dániel kartárs, a női konfekció osztály vezetője azt mondja, a vevőre rá kell vetnie magát az eladónak, mint a tigris, és rásózni a legdrágább holmit. A kapitalizmus vad csökevényei szállnak harcba tehát a szocialista termelés józan következetességével...Ferinek mindemellett szembe kell néznie az áruház külső és belső ellenségeivel is. Hol az imperialista uszító Amerika Hangja Rádió, hol a titkon reakciós vezérigazgató a soros.És hogy jut idő ennyi munka közt a szerelemre is?!Az' 50-es évek legendássá vált propaganda-operettje, az Állami Áruház egy olyan vidám korról regél, amelyről nem vidáman regélni halálos bűn. Ideje elővenni.

Mi, emberek, hajlamosak vagyunk kivetíteni saját tulajdonságainkat a minket körülvevő állatvilágra is. Így lesz az egyszeri rókából egy sunyi, minden hájjal megkent gazember, a nyusziból az eszes, bár félénk fürgelábú, vagy éppen a bikából a nem annyira okos, de erőtől duzzadó izompacsirta. Holott ezek az állatok valójában egyszerű élőlények, csupán mi, emberek varázsolunk belőlük gyámoltalan áldozatot, vagy éppen fenevadat, szörnyeteget. Az Állat(i)mese csak részben állati, hiszen egy ízig-vérig emberi történetet mesélünk és táncolunk el, amihez segítségül hívjuk az egyfarkú, kétszárnyú, négylábú, tízkörmű, szőrös barátainkat.Főhősünk Sunyesz, a ravaszdi róka, akinek „se kutyája, se macskája”, egyedül bolyong a világban, miközben ott szedi rá az erdő lakóit, ahol csak tudja. Nem is bíznak benne, és ha csak tehetik, jó messzire elkerülik. De ő sem vágyik arra, hogy családja legyen, egészen addig, amíg egyszer meg nem érzi annak fantasztikus „ízét”.Ifj. Mlinár Pál Örökös Aranysarkantyús táncos, koreográfus. Gyermekként, Békéscsabán ismerkedett meg a néptánccal, hála táncos szüleinek. A Művészeti Szakközépiskola néptánc-szakának elvégzése után, a Novák Ferenc által vezetett Honvéd Táncszínház táncosa lett. Később a torontói Kodály Együttes vezetője volt Kanadában, majd hazatérve, anya-együttesének, a békéscsabai Balassi Táncegyüttesnek lett a művészeti vezetője. Koreográfiái, táncos darabjai ott vannak a magyar néptánc-mozgalom legrangosabb eseményein, de emellett a Békéscsabai Jókai Színház munkájában is aktívan részt vesz. Táncos tevékenysége mellett koreográfiái, rendezései is láthatóak a színházban, 2014-ben mutatták be Ládafia című mese-tánc-játékát. Kitüntetései: Kisbokrétás táncos-díj, Fülöp Viktor-ösztöndíj, szóló táncosi és koreográfiai nívódíjak.

Felhőtlen szórakozás, a magyar nyelv szépségét bemutató, interaktív, kreativitás szárnyait bontogató zenés játék,  hivatásos színművészek előadásában.
Látványvilága ruhákból, textíliákból, rongyokból lett kialakítva. Ingből mókus, kabátból paraván, sapkából madár - mint egy bűvészmutatvány varázsolódnak elő a darabban játszó állatok, természetes közeget teremtve a kreativitásnak, mely a nézőt spontán módon is inspirálja, esztétikai világát alakítja.
Mi a kedvenc állatod? Megmondjuk, ki vagy.
A prémes kisállatokat, netán a hüllőket szereted inkább? A halak a kedvenceid, de a madarakért is rajongsz? Előadásunkban humoros és mindenki számára tanulságos mesékkel várjuk a gyerekeket. A főhősök többnyire állatok, akik saját mulatságos vagy épp elgondolkodtató kalandjaikkal, történeteikkel segítik a gyerekeket abban, hogy jobban megértsék az őket körülvevő világot.
A mesék tanító célzatán túl bővülhetnek a gyerekek állatvilággal kapcsolatos ismeretei. A beékelt versek, nyelvtörők pedig a szókincsüket is gyarapíthatják.

az RS9 Színház és a Junion Színház családi gyermekelőadásaA repülőtéren több állat várakozik, csomagokkal, bőröndökkel, hogy elutazhassanak. Azonban, sajnos, az összes járatot törölték – közli velük a kutya, a reptér biztonságiőre.  Semmi sem működik, és senki sem tudja miért. Így aztán a pandamedve, a majom, a liba, a tigris és a két birka a repülőtéren rekednek – az Animal Lounge-ban. Egyikük sem készült fel váratlan eseményekre, természeti csapásokra. Már-már teljes zűrzavar van kialakulóban a reptéren, amikor hirtelen megjelenik a róka. Aki kalandos, szórakoztató, aki világot látott, és így hamar belopja magát a többi állat szívébe. Mindenki hallhatja azt, amit hallani szeretne. A kutya rendet akar, a róka pedig megpróbálja feloldani a rossz hangulatot. De kiben lehet igazán megbízni? A mások becsapása és az önbecsapás nagyon közel állnak egymáshoz. Azonban a Duty Free Shop portékáinak köszönhetően egy ünnepi parti kerekedik a váróteremben, ahol barátságok születnek. Másnap reggelre azonban a rókának váratlanul nyoma vész.Ulrich Hub, az Európa-hírűvé vált Nyolckor a bárkán című darab német szerzőjének, egy újabb nagysikerű műve, amelyet szintén több európai város színháza a műsorára tűzött már. Budapesten először láthatják kicsik és nagyok. Az előadást hét éves kortól ajánljuk.

A kis vaksi Vakond - a társulat súgója - azonban nem hagyja annyiban. Útra kel, hogy felkeresse társait és együtt kinyomozzák, mi a különbség a valóság és a mesevilág között.

Játsszák:
FELLINGER DOMONKOS
GYURIS TIBOR
KERÉK BENJAMIN M.V.
KÓNYA MERLIN RENÁTA
OLAJOS GÁBOR
PREGITZER FRUZSINA
  
Díszlettervező: BOLDIZSÁR ZSOLT
Jelmeztervező: KOVÁCS FLÓRA
Zenei vezető: TAMÁS ATTILA
A rendező munkatársa: TANYIK ZSÓFIA
Rendező: VALCZ PÉTER