Az örökzöld történet és dallamok ismerősen csengnek minden korosztály számára. A világhírű produkciót a társulat huszonegy szereplője, ebben a formációban együtt, most először állítja napjaink színpadára.  Az elsöprő sikerű darab szeretett karaktereit a magyar kulturális élet szereplői, elismert művészek elevenítik meg.
A nevükről, arcukról, munkásságukról ismert színészeken kívül, az előadásban közreműködő gyermek színészek,  a 2011-ben megmérettetett, Országos Musical Színjátszó Verseny nyertesei, az Arany Oklevéllel minősített ifjú tehetségek hozzák el a do-re-mi-fá-szo-lá-ti-do ismert dallamait a közönség számára.
A tradicionális darab korhatárra való tekintet nélkül egyformán kikapcsolódást nyújt, és egész estét betöltő szórakozást a családok és a zenekedvelők, kicsik és nagyok számára egyaránt.

 Az örök érvényű musical Oscar-díjas filmváltozatán a bemutató óta generációk nőttek fel.  A fülbemászó dalok, a szerelem, a család, az összetartozás és az életöröm időtlen témái, valamint a társadalmi, történelmi háttér teszik a darabot fél évszázaddal a megjelenés után is frissé. A 30-as évek végén Ausztriában játszódó történetben a folyton éneklő, életvidám apácanövendék, Maria, nevelőnőnek szegődik a megözvegyült, szigorú von Trapp kapitány hét gyermeke mellé. A házban uralkodó katonás fegyelmet látva, hogy örömöt csempésszen az ódon kastély falai közé, énekelni tanítja a gyerekeket. Hamarosan egy igazi énekkar vidám hangja visszhangzik a házban, de a romantikus történetet beárnyékolja a háború, a német megszállás. A zene, a játék, a gyermeki tisztaság, a humor, az emberi tartás áll szemben a világot katasztrófába sodró eszmékkel. 

Maria, az életvidám, folyton izgő-mozgó apácanövendék bármennyire is igyekszik, nem igazán találja a helyét a zárdában. Lebbenékeny fiatalsága, szabadságvágya újabb és újabb kalandozásokra csábítja, s szívesebben tölti az idejét a környező hegyekben, mint a zárda falai között, ahol álmodozó természetével folyamatosan galibát okoz. Főnökasszonya ezért elszegődteti nevelőnőnek a szigorú von Trapp kapitány gyermekei mellé. Maria izgatottan érkezik meg az elegáns kastélyba, ahol anyai szív és gondoskodás híján katonás fegyelem uralkodik. A lány, hogy ráébressze a gyerekeket az élet valódi szépségeire, énekelni tanítja őket, és arra, hogy mindig bátran képviseljék az elveiket és vágyaikat, egyéniségüket pedig ne engedjék hamis szabályok közé szorítani. A kapitány eleinte nem nézi jó szemmel Maria nevelési módszereit, ám lassacskán az ő kapcsolatuk is megváltozik… Csakhogy közben már a második világháború viharfelhői gyülekeznek az idilli ausztriai hegyek fölött.A muzsika hangja a zenés színházi irodalom egyik legsikeresebb darabja, amelyből világhírű film is született, a benne szereplő dalok pedig egytől egyig slágerré váltak. Ez az üde, életigenlő, egyszerre bájosan szórakoztató és mélyen humánus történet igazi gyöngyszem szeretetről, családról, összetartásról – és persze szerelemről!

Az örökzöld történet és dallamok ismerősen csengnek minden korosztály számára. A tradicionális darab korhatárra való tekintet nélkül egyformán kikapcsolódást nyújt, és egész estét betöltő szórakozást a családok és a zenekedvelők, kicsik és nagyok számára egyaránt.A cselekmény egy kis osztrák hegyi faluban játszódik, Ausztria náci megszállása idején. Máriát, a novíciát rövid idővel kolostorba vonulása után a Zárdafőnöknő rádöbbenti: életvidám, világi létre teremtett személyisége távol áll a zárda szigorú rendet és fegyelmet, lemondást követelő létformájától. Saját ifjúságát és életsorsát mintegy ismétlődni látván, elküldi Máriát nevelőnőnek az özvegy, Von Trapp Georg kapitány házába. A lány kétségek, és számára ismeretlen helyzetek közepette hamarosan szinte anyahelyettessé válik a hét gyerek mellett. A kapitány újdonsült menyasszonya, Elsa riválisként tekint Máriára – nem alaptalanul. A lány egyre inkább azt érzi, hogy beleszeretett munkaadójába. Összeroppanva szökik vissza a kolostorba, de a Zárdafőnöknő hajthatatlan, és visszaküldi Máriát a kapitányhoz. Kettőjük kapcsolata mind szorosabbá fonódik. Amikor a németek megszállják Ausztriát, kiderül, hogy Georg és menyasszonya teljesen másképp vélekedik a nácikról. Az ellentét a jegyespár szakításához vezet. A kapitány feleségül veszi Máriát. A nászútról visszatérve a kapitányt katonai szolgálatra rendelik, ám ő nem hajlandó harcolni saját honfitársai ellen. A család szökni kényszerül…

A harmincas években, Ausztriában játszódó mű eredetileg egy amerikai zenés filmdráma, amelyet Hollywood egyik klasszikus musicaljeként tartanak számon. 1966-ban öt Oscar-díj mellett öt további jelölést is kapott. Az eredetileg apácának készülő árva lány és a nyugállományba helyezett tengeralattjáró-parancsnok romantikus történetének háttereként felvillan a fasizálódó Európa fenyegető képe is.

Kókai János: A NAGY GÓRKY
– groteszk rood-movie 1 futamra –  A KÓKAI JÁNOS TÁRSULAT – HOLDVILÁG KAMARASZÍNHÁZ ELŐADÁSA(16 éven felülieknek)Mit gondoljunk azokról a tulajdonságokról, amik egyedülállóak bennünk, s amik megkülönböztetnek másoktól? Kórosnak tekintsük őket, igyekezzünk elrejteni? Bárhogy is menekülünk, a bennünk lévő érték elkapja “grabancunkat”, és lassan a társadalom számára is világossá válik, hogy nem “műhibáról” van szó…
Egy furcsa grimasszal rendelkező férfi életébe pillanthatunk bele, mely telis-tele van groteszk fordulatokkal, akárcsak mindennapjaink… 

„Hohohohó! …tudni kell, hogy a horgászoknak általában is sok az eszük, a Nagy Horgásznak meg teljesen tele van a feje ésszel.” „Mert cselt a csere kiválón sorjáz, ravasz a Nagy Ho-ho-ho-horgász”.Ki ne ismerné a kedves Nagy Horgászt és állandó partnerét, sporttársát, a kekec Főkukacot? Most történeteik fordulatos, kacagtató és tanulságos kalandokon át színpadi feldolgozásban is újraélhetőek. Van-e csábítóbb program, mint kint lenni a szabadban, a napsütésben, a jó levegőn, ahol csupa pozitív gondolata támad az embernek? Mert horgászni csak jókedvvel, szívvel és lélekkel lehet.Csukás István neve fogalom a gyermek- és családi irodalomban. Hihetetlen életismerettel és szeretettel elemez, nagy pontossággal láttatja a világ jelenségeit, jellegzetes figuráit, miközben komolyan viccelve észrevétlenül a szépre, a jóra, az érdemesre tanít. Így játéknak fogható fel a valóság, megindító történetei által játszótérré válik az egész világ.

 Stork Natasa fölkeresi a lakásán Zsótér tanár urat. Csokit meg pisztáciát hoz, és egy könyvet, melyben Pilinszky János beszélget Sheryl Suttonnal.

“- A lényeg az volt, hogy ha meghal valakid... hát az nem hal meg. Hanem átváltozol, az te leszel. Olyan könnyedséggel lehetett csinálni, hogy meghal, de azután is él, tehát nem felidézi, mint egy rossz flashback, temető, utána fiatal, gyönyörű nő, nem ilyen hülye visszaemlékezés, hanem megérti, hogy mi történhetett az apja és a nő közt... Nem tudom, ha mondjuk, én szerelmes lennék magával, és magával történik valami, erről nem tájékoztat, és az egy az egybe velem is megtörténik. Végigkínlódom, végigszenvedem. És a primadonna Bachot énekelt meg a Manon halálát, olyan teátrális operarészleteket, amiket nem lehet egy este egy énekesnő torkába adni. Ő meg elmondta azt a szöveget a Varázshegyből, hogy test-szerelem-halál, van egy ilyen hosszú levele a Hans Castorpnak, hogy szerelem meg halál ugyanaz, mondtam, hogy franciául tanulja meg.
- Miért franciául?
- Nem tudom.
- És soha nem dolgoztak utána?
- Azt az ajtót csapták rám, a katedrál üvegajtót, eltört az orrom, vérzett mindenem, de térjünk át a mi dolgunkra: maga nem hiszi, hogy én el tudnám mondani az életemet, ahogy Pilinszky ebben a könyvben, fedőszavakkal?" 

Martin McDonaugh  A nagy kézrablás című  művének felolvasószínházi előadása

Négy operaénekes, hatalmas sikerek, tündöklő karrier… pletykák, sérelmek, titkok. Vajon, hosszú évekkel az utolsó találkozás után begyógyulnak-e a régi sebek, fellobbanhat-e újra a szerelem a fájdalmas múlt ellenére? A NAGY NÉGYES keserédes története a Gaál Erzsébet Stúdiószínpadon kel újra életre. 

Ünnepelt operaénekesek voltak. Mára visszavonultak. Egy békés művészotthonban él a tenor, a basszus és az alt – amikor egy nap váratlanul beköltözik a szoprán is. Teljessé vált az egykori legendás Nagy Négyes.
Minden szerep változatlan: a kamaszosan túlfűtött Rigoletto, a kacér Maddalena, az érzékeny Herceg, a kiszámíthatatlan Gilda. Sérelmek, vonzalmak mintha tegnap történtek volna, véd- és dacszövetségek mintha tegnap köttettek volna. És előttük a nagy feladat: egy Verdi-gála, hosszú évek után újra a közönség előtt. De olyan-e ma is a hangjuk, mint fénykorukban? Egyáltalán: hol ér véget a magánember és hol kezdődik a művész?
Ronald Harwood (Az öltöztető, illetve A zongorista Oscar-díjas szerzője) színdarabjában az örökifjúságról és a művészet hatalmáról mesél iróniával, sok humorral.

„Mégis mi az a március idusa? Mi? Március idusa?! Mi az? Tudjátok ti, mi a fene az a március idusa?! Egyáltalán miért használunk olyan szavakat, ami nincs is?! Idusa! Szerintetek van ilyen szó, hogy idusa?!” – Romulus császár a kötekedésen és a tyúktenyésztésen kívül semmivel sem foglalkozik. Látszólag hagyja elveszni a birodalmat, miközben a hódító germánok már az előszobában vannak.Dürrenmatt 1950-ben, huszonkilenc évesen írta meg A nagy Romulus első változatát, amelyet aztán még négyszer dolgozott át. A „történelmietlen történelmi komédia” műfaji megjelölésű színdarab Romulus Augustus, az utolsó nyugatrómai császár és egy birodalom pusztulásának végnapját (március 15.) mutatja be.