Szerelem és halál két kiapadhatatlan forrása a művészetnek. De mégis mit jelent a szerelem és mit jelent a halál? Milyen mértékben helyettesítheti a művészet az életet? Az ember létezésének tud egyértelmű lenyomataként szolgálni az, ami a munkásságából fennmaradt?
A marosvásárhelyi születésű Bartis Attila kortárs magyar író az elmúlt években nemcsak regényeinek (A nyugalom, A séta, A vége), hanem drámáinak köszönhetően (melyekből jómaga is rendezett előadást) vált a kortárs magyar irodalom megkerülhetetlen alkotójává. Romlás (2005) című drámájában a szerelem és élet kikerülhetetlen visszáságait vizsgálva kérdőjelezi meg a Művészet, az Egó, az Önzés és a Szeretet egyértelműen bonyolult fogalmait.

Váci Dunakanyar Színház és a Zanotta Art Kulturális és Művészeti Egyesület koprodukciója„Régóta kínzott, hogy drámát írjak a tragédiáról. Drámát arról a tragikus színjátékról, ami körülöttünk örvénylett máig hatóan a forradalom előtt, alatt és után, magamat is az események mélyére rántva. Adósságot kellett törlesztenem múltunkkal, jövőnkkel – unokáinkkal szemben.” – írja a szerző.„Ez a színdarab nem királydráma, nem a kor meghatározó politikusai, hősei ágálnak a színpadon, hanem egyszerű embereket látunk küszködni a sorsukkal, amely vakon, de tévedhetetlen biztonsággal sújt le a jókra, és emeli fel a gonoszakat.” (Balás Piri László)Váci Dunakanyar Színház és a Zanotta Art Kulturális és Művészeti Egyesület 1956-ot tematizáló koprodukcióját Yaroslav Fedoryshyn álmodja színpadra.

Vádli Társulás - Füge Produkció - Szkéné

Egy átlagos este. Egy New York-i lakás. Egy roskadásig megterített asztal és rengeteg alkohol. Három nő, három teljesen különböző karakter más egzisztenciával, más felekezeti hovatartozással. Abban viszont mindannyian egyformák, hogy odaadóan tudnak szeretni. Igaz, mindegyik a maga módján, a lehetőségeihez mérten, amiben természetesen ugyanakkora szerepe van a szabad akaratnak mint az eleve elrendeltségnek...A többszörös díjjal kitüntetett, nemzetközileg ismert és elismert Ljudmila Ulickaja színpadi szerzőként sem ismeretlen hazánkban.Hidvégi Nóra fiatal rendezőnő Ulickaja egyik novelláját álmodta színpadra, a szerzőnőnek annyira meggyőző módon, hogy azonnal megadta az ősbemutató megvalósításhoz szükséges összes jogi engedélyt.A Rövid című előadás azoknak szól, akik nagyon tudnak/akarnak szeretni, akik nem tanulnak meg szeretni; akik bizonytalanok, de vágynak a bizonyosságra; akik képesek őszintének lenni, akik elfogadják a sorsukat; akik a választott útról nem térnek le, legyenek azok nők vagy férfiak, fiatalok vagy idősek. És azoknak is, akik képesek sírni a meghatódottságtól vagy önfeledten nevetni attól a finom iróniától, ahogyan a darab beszél három nő sorsáról és ezen keresztül a férfiak világáról.

Rózsakirály, az emberek uralkodója háborúból tart hazafelé, amikor a tündérek tiltott erdejébe téved. A Tündérkirály – életéért cserébe – újszülött fiát kéri. Így kerül Rózsa, az emberfiú Tündérországba cselédnek, ahol felcseperedvén Ibolyába, a Tündérkirály lányába lesz szerelmes. Ám a varázstalan embervilág és a mágikus tündérföld ősidők óta szemben áll egymással… Legyőzheti-e egy szerelem az évszázados viszályt? Szerethet-e egy tündérlány egy emberfiút? Kitarthat-e egymás mellett két fiatal, ha az egész világ ellenük fordul?A shakespeare-i motívumokban bővelkedő magyar népmesének számtalan változata és irodalmi feldolgozása ismert. Arany János elbeszélő költeményben, Arany László Ráadó és Anyicska címmel népmesegyűjteményében, Lakatos Menyhért Angárka és Búsladarfi című meséjében dolgozta fel a fordulatos történetet. A mese színpadi változata a korábbi változatok nyomán született, igazi szélesvásznú, családi produkció.

Rózsavitézt a Tündérkirály lánya, Tulipánvirág, számára szemeli ki. A lány mostohája, azonban saját lányának, Mákvirágocskának akarja a fiút. Furfangos próbákat eszel ki a banya, hogy ne vehesse el Rózsavitéz, Tulipánvirágot. Muki, az obsitos katona, segítségére van a fiataloknak. Mégis menekülniük kell, de hogy mi a megpróbáltatások vége, a meséből megtudjuk!

Bozsik Yvette rendezésében folytatódnak Rozsda lovag kalandjai. Váratlan látogató érkezik Páncélvárba: Fránya Frida, a boszorkány. Azon nyomban brekegő, felhúzható bádogbékává varázsolja a lovagot, de valójában Kokszra, a sárkánygyerekre fáj a foga, aki megsejtve ezt, kereket old. Hihetetlen kalandjai során kalózokkal, rablókkal, sőt egy csapat cápával is találkozik. Szélvész várkisasszony sem ül tétlenül, útra kel, hogy megküzdjön Fránya Fridával és megmentse barátait. Újabb tizenegy magával ragadó dal és izgalmas történet: ez a Rozsda lovag, ahogy azt már megszoktuk! A családi musical-ben sok tánc és ének, élő zene és játékos ötletek szórakoztatják a gyerekeket és szüleiket egyaránt.

Fejes Endre a Rozsdatemetőben egy nyolcadik kerületi család életét mutatja be az első világháborútól a hatvanas évek elejéig. Tanácsköztársaság, fehérterror, Horthy-korszak, újabb világháború, Rákosi-korszak, '56... és közben a család tagjai élik az életüket: házasodnak, gyerekeik lesznek, azok szerelmesek lesznek, és nekik is lesznek gyerekeik... A mindenkori gyerekek történetét a történelem nagy eseményei, a szülők bűnei, a szűkös lehetőségek határozzák meg.

az Aradi Kamaraszínház előadása „Alina Nelega drámája a nürnbergi perben tényleges életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt, zavaros elméjű vezetőt, Hitler helyettesét a náci eszme által űzött, Jézus- és hitvesztése miatt a Führerbe kapaszkodó figurának mutatja hol minden emberségét felemésztett, bűnét látni képtelen állatnak, hol félelemtől földig rogyó sérült léleknek.Harsányi nem kap jelenetről jelentre más maszk után. Rudolf Hessként él együtt a figurával, szenved, néz le ránk fensőbbségesen. Mint Hitler fröcsögi ránk a női nemet elutasító mondatait. Mint gyakorlott szofisztikus, szenvtelen arccal igazolja a rémtetteket. Nyersen marcangol szét húscafatokat, és saját keze is a húsdarálóban végzi. Ő a számító, ˝ínyenc˝ gyilkos, a gyerekkorától kezdve homoszexuális hajlamokat mutató kéjenc, aki fekete papi zubbonyában, magát tisztának s ártatlannak gondolva, öngyilkosságra készül.” 
Szoboszlai Annamária – Ellenfény

Ennek a történetnek nincs hőse, csak főszereplője van. És nincsenek regényes vagy kalandos fordulatai sem, csak olyan epizódjai, amelyek akár ismerősek is lehetnek többünknek, akárcsak azok a hajléktalanok, akik mellett nap mint nap elmegyünk az aluljáróban... Olykor nehéz elképzelni, hogy azok a kéregető, italozó, rongyokba burkolózott lények is úgy kezdték az életüket, mint mi mindahányan. Csak aztán valami történt velük, és most ők ülnek a járdán és mi megyünk el mellettük, és nem fordítva.
A Rükverc egy hétköznapi ember, Vidra Zsolt életét meséli el, de ahogyan arra a cím is utal, az időben visszafelé haladva elevenednek meg élete emlékezetes eseményei, sorsfordító mozzanatai, a keserves hajléktalan évektől a felnőttkori csalódásokon, ifjúkori szerelmeken, gyerekkori tapasztalatokon át a szépreményű csecsemőkorig.