A darab Daniel Defoe “Robinson Crusoe” című híres regényén alapszik, amelynek központi témái: két ember totális idegensége egymás számára valamint a beszélt nyelv általi kommunikáció lehetőségének teljes hiánya. A szerzők e motívumokat új történetbe szőtték. A tenger közepén két hajótörött kapaszkodik fel a vízen hánykolódó háztető-darabra. Két ellenséges fél, két idegenbeszakadt ember messze a hazájától, akik nem beszélik egymás nyelvét, de akiknek végül sikerül felülemelkedniük személyes bizalmatlanságukon és barátokká válnak.A darab két olasz színész-szerzője, Nino D`Introna és Giacomo Ravicchio, jó érzékkel, sok humorral, helyzetkomikummal és finoman árnyalt párbeszédekkel dolgozta fel a hajótöröttek témáját, amely 1985-ös megjelenése óta semmit sem vesztett időszerűségéből, éppen ellenkezőleg, aktuálisabb, mint valaha.

A Rocco és fivérei, Giovanni Testori: A Ghisolfa-híd című regényének filmváltozata, melyet Luchino Visconti rendezett 1960-ban. A Thomas Mann: József és testvérei című regényével rokon elnevezés nem véletlen: Rocco Sotellaro Dél-Olaszországi költő, aki az ott élő nép életét és hagyományait énekelte meg, jelentős hatással volt Viscontira.Boldogság, megélhetés, érvényesülés. Ezt reméli Vincenzo, Simone, Rocco, Ciro és Luca: az öt Parondi fivér. Apjuk halála után határoznak úgy, hogy anyjukkal dél-olasz falujukból a dinamikusan fejlődő Milánóba költöznek, valamikor az 1950-es évek elején. Egy család, melynek boldogulását az elköltözés, a sorssal való szembeszállás, a harc és a visszatérés reménye határozza meg.Vincenzo, a legidősebb fiú már eljegyzett egy itt élő, jómódú leányt, de a család megérkezése majdnem szakítással jár a két fiatal között. Simone az ökölvívásban találja meg a megélhetését, jelleméből kifolyólag azonban mindinkább lefelé süllyed. Rocco, a középső fiú az, aki a családot összetartja, és bátyját is igyekszik megvédeni az „édes élet” csapdáitól. A két legfiatalabb fivér, Ciro és Luca pedig bátyjaik nyomdokain haladva próbálják megtalálni saját helyüket. A bokszoló Simone beleszeret egy prostituáltba, ám Nadia elhagyja őt. Másfél év múlva egy véletlen találkozás során, Rocco és a lány között szerelem szövődik. Az egyre jobban elzüllő idősebb testvér ezt képtelen elfogadni, és végül megöli a lányt. Rocco az egyetlen, aki feltétel nélkül bátyja mellett áll, és mindent megbocsát neki. Elemi jósága, már-már önmegsemmisítő alázata és áldozatvállalása emeli ki őt a környezetéből, és teszi igazi hőssé.Együvé tartozás, a fennmaradásért való küzdés, a boksz és az edzőterem, a szerelem, a fivérek egymás iránti szeretete, illetve a közöttük óhatatlanul kialakuló versengés, és nem utolsó sorban a szülőföld utáni vágyakozás teremtik meg azt a drámát, ami e történetet egyetemessé teszi. A helyes és helytelen döntések az elidegenedés útját járó város aszfaltján végül óhatatlanul a család szétbomlásához vezetnek: ki itt, ki ott találja meg a saját boldogulását.

Töretlen siker, őstehetség, kikezdhetetlen méltóság, ikon, nagyasszony, rocknagyi. Nem lehet más, csak a Turner! Minden szó igaz. És mégis csak az igazság egyik fele. De mi van a másik oldalon?

A táncszínházi produkció, olyan modern köntösbe csomagolt kortárs és néptánc közötti átmeneti színházi világot mutat be, amely minden időben aktuális. A produkcióban az idősebb tanítja a fiatalt, vagyis az élet pedagógiai oldala jelenik meg a színpadon, minden ezzel kapcsolatos dramaturgiával együtt. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes ezen műsorszámát Zsuráfszky Zoltán művészeti vezető koreografálta, álmodta meg és vitte színpadra.

A Club Színház premier előadása!„Hatalmadban tartasz. Amikor belopakodtál a baromfiólba, mindent értettem. De aztán ahelyett, hogy úgy viselkedtél volna, mint egy normális róka, azt mondtad: „Csitt... Jó estét. Kérem, legyen szíves utánam fáradni.” S ebből csak az derült ki számomra, hogy nem vagy egy normális róka. Még felöltözni sem volt időm...”

Egy magyarországi kisváros - Zsarátnok - polgármestere, a hivatali dolgozók, bankárok, polgárok, hétköznapi emberek e történet szereplői. Ez a kisváros lehetne a világ, vagy Európa bármely szegletében, mégis, nem véletlen, hogy Móricz Magyarországra helyezte Zsarátnok városát. Már a település neve is sok mindent elárul. Zsarátnok. A hamu alatt lappangó, felületén már elhamvadt és csak belül izzó parázs, amely egy kicsiny fuvallat hatására bármikor lángra lobbanhat. Ez a fuvallat pedig nem más, mint az elérhető gazdagság: a hatalom, a pénz, az anyagi javak megszerzésének lehetősége. Sajnálatos emberi tulajdonságok: a kapzsiság, harácsolás, a kielégíthetetlen pénz- és hatalomvágy munkál e kisváros mindennapjaiban. Az elérhető haszon forgószele ellenállhatatlanul sodorja magával a lehetőséget megragadni kívánó, gyenge jellemű városlakókat.
Kopjás István, mint érintetlen lélek, tisztességes férj és családapa, éppen tisztasága és érintetlensége, valamint gyanútlansága révén kiszolgáltatott, a rafinált cselvetéseket és agyafúrt kelepcéket állító városi elit számára.
Az ő szinte észrevehetetlen behálózásának, bűnbe rántásának, jellemtörésének története a dráma cselekménye.
A darabnak - s az általam elképzelt előadásnak - számos múltbeli és jelenkori áthallása van. Rendkívül húsbavágóan mai is az 1930-as évek világát idéző alapmű.

„Kimérten, nyelvi játékokkal zsonglőrködve, az én és a te viszonyait marcangolva, de hát mi mást is akarna kibogozni egy tizenhat éves nagykamasz? Legfőbb és közös gondjuk az öndefiníció, a világ legnagyobb titka, amelyre a ki vagyok én? kérdés nevetségesen blődnek hat, de mégis ez foglalja össze leginkább a probléma lényegét. És valóban, micsoda, kicsoda az ember ennyi idősen, amikor páncélt kezd növeszteni, de alatta a húsa még puha és romlatlan; és ez a páncél legelőször miért éppen félelmetes ollókban szilárdul meg?"

 Az első magyarul írott operett sikere a múlt század kezdete óta töretlen. Bob úrfi, az álruhás trónörökös lehozza a csillagokat az égről, még London népét is fellázítja, hogy szerelmét megkaphassa. A népmesei fordulatokra épülő bájos mesében kiderül, az igaz szerelem valóban képes-e minden akadályt legyőzni. A romantikus és vicces történetet olyan ismert dalok kísérik, mint a "Londonban, hej, van számos utca..." 

RomanceKodály Zoltán műveireÉles fehér fény hasít bele a térbe, megvilágít egy férfit. Csend van. Csapásolás hangjai szűrődnek be. Ritmusa gyorsul, egyre hevesebb. Ismét csend. A férfi összeesik. A háttérben emberek tűnnek fel, az asszonyok fekete fejkendőt kötnek, egy nő kiválik a tömegből. Velekei László 2013-ban dolgozott először Kodály Zoltán műveire, így született meg a nagysikerű KODÁLY című darabunk. Ezt újragondolva alkotta meg a világhírű zeneszerző munkásságának minden szegletéből hasító Romance című koreográfiáját, tisztelegve ezzel a magyar zenetudós, zeneoktató és népzenekutató előtt.BoleroA Bolero-t 2012-ben készítette Lukács András a Wiener Staatsballett részére, Ravel ismert zenéjéhez félve nyúlt kezdetben:„Nem szerettem volna epigon lenni és nem a szokványos férfi-nő viszonyra, szenvedélyre, érzéki szálra kihegyezni a ,,történetet”. Az én Bolero-m cselekmény nélküli darab, tíz női és tíz férfi táncosra, akik azonos jelmezben, hatalmas fekete szoknyában táncolva próbálnak egy monumentális, hideg hangvételű, sötét báli jelenetet érzékeltetni.”

maffiatörténet szerelemmel és bukással - a Budapesti Baross Imre Artistaképző Intézet előadásaCirkusz Színház egy részbenA korszakban, amelyben a mi Rómeó és Júliánk játszódik, nincs helye a szerelemnek, csak az öldöklésnek. A megbékélés helyett itt bosszú, a csönd helyett csak üvöltés várható. A kérdés nélkül való szerelmet maga alá gyűri a birtoklási vágy, s a történet főszereplőinek élete elbukik családjaik háborúskodásában.
Rómeó és Júlia egy villanásnyi időre téren és időn kívül kerülnek és találkoznak a határtalan szerelemmel. Mindössze 5 napos történetük a mennyet és poklot is elhozza Nekik, de a harag, a két gazdag maffiacsalád dühödt indulata végül maga alá gyűri és halálba kergeti a tragikus sorsú szerelmeseket.
Az 50 perces előadás a cirkuszművészet és a fizikai színház eszközeivel jeleníti meg a maffia környezetbe helyezett veronai történetet.
A fiatal artisták lenyűgöző biztonsággal működnek mind a színház, mind az artistaművészet terén, s jelenítik meg a drámairodalom talán legismertebb szerelmi történetét.

A korszakban, amelyben a mi Rómeó és Júliánk játszódik, nincs helye a szerelemnek, csak az öldöklésnek. A megbékélés helyett itt bosszú, a csönd helyett csak üvöltés várható. A kérdés nélkül való szerelmet maga alá gyűri a birtoklási vágy, s a történet főszereplőinek élete elbukik családjaik háborúskodásában. Rómeó és Júlia egy villanásnyi időre téren és időn kívül kerülnek és találkoznak a határtalan szerelemmel. Mindössze 5 napos történetük a mennyet és poklot is elhozza Nekik, de a harag, a két gazdag maffiacsalád dühödt indulata végül maga alá gyűri és halálba kergeti a tragikus sorsú szerelmeseket. A 70 perces előadás a cirkuszművészet és a fizikai színház eszközeivel jeleníti meg a maffia környezetbe helyezett veronai történetet. A fiatal artisták lenyűgöző biztonsággal működnek mind a színház, mind az artistaművészet terén, s jelenítik meg a drámairodalom talán legismertebb szerelmi történetét.„Ez a produkció egy nagyon érdekes kísérletként született meg a cirkusz- és mozgásművészet összekapcsolásával egy dramatikus történeten belül.Leginkább az érdekelt, mi történik belül, milyen viszonyok, milyen belső állapotok zajlanak a szövegek mögött. Másrészt néztem, milyen zsánerszámokkal, milyen izgalmas cirkuszi mutatványokkal tudok dolgozni, amelyek beilleszthetők a cselekménybe. Sokszoros oda-vissza keresgélés volt, amíg meg nem találtam, hogy hogyan lehet érzékletessé tenni szöveg nélkül, gesztusokkal, akciókkal, párosokkal, tömegjelenetekkel és magukkal a mutatványokkal ezt a történetet.” Uray Péter (rendező)

Párkapcsolat, szerelem, érzékiség, családi viszály, ifjú nemzedék és öregek ellentéte: örökké aktuális élethelyzetek. Tobzódó életvágy és végzetszerű halál oly költőiséggel és drámaisággal megfogalmazva, hogy a világirodalom egyik legnagyszerűbb szerelmes művét ünnepelhetjük a darabban.

A két ellenséges veronai család gyermekei, Rómeó és Júlia között szövődött végzetes szerelem története William Shakespeare egyik legismertebb és legnépszerűbb drámája. Ez nem is csoda, hiszen kamaszoknak, felnőtteknek, időseknek egyaránt kínál átélni- és gondolkodnivalót. Az előadásban bábok segítségével kel életre az örökzöld szerelmi dráma – szerelemről és gyűlöletről,