A történet főhőse egy idős korára magára maradó, ám annál jobbkedvű, komisz szegényember, aki mások szerint dologtalanul éli világát. Miután jól összeveszik az őt gúnyoló vajákos asszonyokkal, elmeséli történetét: különös kalandok árán sikerül eljutnia a Sárkány birodalmába, hogy kiszabadítsa a fogvatartott Könnyehulló Madarat, akinek gyógyító ereje enyhülést hozhat a világnak. Útja során mellé szegődik a Fekete Lány, akinek köszönhetően a történet vége nem várt fordulatot tesz. A történet rávilágít bennünket, hogy bizony nem vagyunk tökéletesek, és sokszor a évedéseink, vagy „vakságunk” áldozatai vagyunk. Kellő lelki erővel és alázattal azonban felülemelkedhetünk hibáinkon, és a legveszedelmesebb ellenségeinket is magunk mögé utasíthatjuk.

Az előadásban nagy szerep jut a színészek virtuozitásának, a jelmezek látványos és humoros látványvilágának, hogy a gyermekek figyelmét játékosan vezessük az egész mesén keresztül.

Szereposztás:
Szegénylegény
Bruckner RolandVajákos asszonyok, Kelekótya Madár
Piller ÁdámAnya, Könnyehulló Madár
Venczel HajnalkaKígyó, Fekete lány
Nagy ZsuzsiTáltos ló, Ördög, Tolvaj
Tóth ÁkosÖrdögök Öreganyja, Sárkány
Nagy Gábortolvaj, ördög
Piller Ádám
Díszlet: Szűcs József Szöcske
Technikus: Kovács László

A Könyvmoly – egy bábszínész – a könyvek között élő meghatározhatatlan lény, aki nagyon szereti a könyveket szagolni, nézegetni, olvasgatni. Könyvtárbeli kutakodása alkalmával megismerkedik a néző gyerekekkel. Rábukkan egy különlegesen nagy könyvre. Három mesét talál benne: A három kívánság, Az okos lány, A kőleves. Ezeket a meséket a fenti sorrendben „elolvassa” – eljátssza, elbábozza a gyerekeknek, miközben az előadás egyre inkább interaktívvá válik. Az utolsó mesében már tevőleges résztvevők a gyermekek is. Az előadást 3-tól 6 éves korig ajánljuk.

1921-ben egy szűk, koszos moszkvai szobában Vászja és Ábrám szokatlan feladatot kap az élettől: mindketten megnősülnek, a másik tudta nélkül. A fiataloknak nem csak a helyhiánnyal kell megküzdeni, hanem a forradalmi eszmék, a költő barátjuk, valamint egy feudalista bicikli is folyamatosan nehezíti a dolgukat. A szerelem azonban minden akadályt legyőz, nem számít, morális-e.

A nemesdombi kastély ura, Baradlay Kazimir, akinek élete végére a „szívere mind patológiai, mind bibliai értelemben kővé vált", egy özvegyet és három fiút hagy maga után. A halottas ágyánál végrendelkezik a család sorsáról, miszerint legidősebb fia, Ödön diplomata legyen az orosz udvarnál, Richárd a katonai pályán haladjon tovább Bécsben, Jenő pedig tisztviselőként dolgozzon. Felesége pedig pár héttel az ő halála után menjen férjhez Rideghváry Bencéhez, politikai utódjához, mert ezt kívánja a család érdeke. Ám a „kőszívű emberfelesége'’ megfogadja: „Erőt adj, Isten! Az ő parancsát legyőző erőt!...halld meg, Uram, és úgy bocsásd színed elé lelkét, és úgy légy hozzá irgalmas a túlvilágon, ahogy én fogadom és esküszöm előtted, hogy mindazon rossznak, amit ő végakaratával parancsolt, az ellenkezőjét, mindennek az ellenkezőjét fogom teljesíteni!... Úgy segíts engem, végtelen hatalmasságé Isten!"

Másik Lehel - Medveczky Szabolcs- Vizeli Csaba
A KŐSZIVŰ EMBER FIAI
Történelmi musical
A Monostori Erőd, a Premier Production és a Magyarock Dalszínház közös produkciója.

Jókai Mór regénye alapján a szövegkönyvet és a dalszövegeket írta: VIZELI CSABA
zene: MÁSIK LEHEL, MEDVECZKY SZABOLCS

A történelmi musical a 19. századba, a szabadságharc idejére röpít minket. A császárpárti Baradlay Kázmér özvegye, szembeszegülve férje végakaratával, jó magyarnak, boldog embernek szeretné látni a fiait, akik forradalmár lelkületű anyjuk biztatására 1848-as forradalom ügye mellé állnak. A leggyengébbnek tűnő, fényes pálya előtt álló Jenő a szabadságharc leverése után az életét is feláldozza bátyjaiért. A műben a hazaszeretet, a testvéri és szülői önfeláldozás és a becsület mellett az árulás, az erkölcstelenség, a bosszú irányítja az embereket és a történelmet egyaránt.


pözvegy Baradlayné, a kőszívű neje, özvegye NAGY ANIKÓ
Baradlay Ödön, az elsőszülött CSENGERI ATTILA
Baradlay Richárd, a második fiú BALOGH GÁBOR
Baradlay Jenő, a legifjabb fiú MÁSIK LEHEL
Liedenwall Edit, Richárd szerelme MAHÓ ANDREA
Lánghy Aranka, Ödön szerelme BODNÁR VIVIEN
Plankenhorstné Antoinette báróné TÓTH RENÁTA
Plankenhorst Alfonsine úrhölgy KUCZMANN ÁGNES
Rideghváry Bence, császári adminisztrátor LAKLÓTH ALADÁR
Palvicz Ottó, vértes őrnagy, Alfonsine szerelme FECSKE DÁVID
soror Remigia, rendfőnöknő NEMCSÓK NÓRA
Fritz Goldner, diákvezér GOMBÁS ÁDÁM
Huberg, Haynau hadsegéde GOMBÁS ÁDÁM
Tallérossy Zebulon, magyar nemes GOMBÁS ÁDÁM
Mausmann Hugo, verselő diák KRNCAN MILÁN
Pál úr, Richárd szolgája PETŐCZ ANDRÁS
Mihály mester, pesti csizmadia PETŐCZ ANDRÁS
Haynau, császári tábornok, kormányzó MAKRAI PÁL
Tormándy, haladó gondolkodású magyar nemes MAKRAI PÁL
Görgei Artúr, honvédtábornok GERDESITS FERENC
gróf Gálfaly Pál, magyar arisztokrata GERDESITS FERENC
Lánghy Bertalan, protestáns prédikátor BENE ZOLTÁN
Leonin, orosz nemes, Ödön barátja BENE ZOLTÁN
Karl Ernst, törzshadbíró BENE ZOLTÁN
Klapka György, honvédtábornok TAKÁCS EMIL
Futár SZABÓ DÁVID

továbbá
Magyarock Dalszínház társulata
Katonai hagyományőrzők Udovecz György vezetésével.

Pirotechnika: KUBOVICS ATTILA
Kellék: SZARVASSY CSABA ZSOLT
Fodrász: PASTOREK KATALIN
Jelmez: BALAI ZSUZSA, MÁSIKNÉ VIZELI ANITA
Színpadkép: SIKLÓSI JÓZSEF Ybl-díjas építész, VIZELI CSABA

Rendező munkatársa: KOVÁCS ANNA
Színpadi mozgás, kaszkadőr szakértő: GYÖNGYÖSI TAMÁS
Koreográfus: BAKÓ GÁBOR
Rendező: VIZELI CSABA

Baradlay Kázmér halála előtti intő szavai elhalványulnak a szabadság eszméit valló családja körében. „A föld ne forogjon, hanem álljon”, ezek az utolsó atyai szavak a dicső negyvennyolcas magyar szabadságharc előtt. Ám minden megváltozik: Akinek jeles polgári karriert szán, feláldozza magát a haza oltárán, akinek remete életet jelöl ki, megnősül, a legidősebb fiú sem marad otthon, hanem elindul az önálló élet felé. Jelzés, hogy a sors alakítható, és a végzet sem állandó.

színmű két részben - Jókai Mór azonos című regénye alapján -
Írta:
Böhm György és Korcsmáros György

igazságkeresés két felvonásban - Bertolt Brecht nyomán, Eörsi István fordításának felhasználásávalEgy szétesett világban mindenki menekül, és menti, amit lehet.
Aki megment egy gyermeket, a jövőt menti meg. Gruse Vachnadze nem mérlegeli, hogy a gyermek honnan jött, hogy milyen kockázatos őt bújtatni. Nem néz mást, csak az életet, s észre sem veszi, hogy a megpróbáltatások közt már anyaként néz a gyermekre.
Mert nincs semmi, ami több erőt adhat a fájdalmak elviseléséhez, mint egy gyermek.

 Martin McDonagh újra egy írországi, falusi környezetbe kalauzol minket, ahol az egymásra utaltság, a monotonitás és a kilátástalanság mételyezi a mindennapokat. Ebben a kis közösségben él egy testileg hátrányos helyzetű, árva kamasz fiú, akin mindenki csak élcelődik. Hiszen addig sem a saját elfuserált életükön kell gondolkodniuk, amíg rajta köszörülik a nyelvüket. Mindenki ezt az érzelmek eltakarására alkalmas védőmechanizmust működteti, nehogy sebezhetőnek tűnjön ebben a zord világban. Minden szereplő groteszk, olykor brutális módon fejezi ki magát, mégis valahol a mélyben ott húzódik a valódi szeretet. A ’30-as években játszódó történet idején a szigeten épp egy ál-dokumentumfilmet forgatnak. Ez a forgatás reményt ébreszt Csámpás Billyben, hogy van kiút a monoton és megaláztatásokkal teli életből. A világ kitágul ugyan számára, de ez a tapasztalat ráébreszti, hogy „sanyargatói” valójában az igazi és szerető családja; az élhetetlen sziget pedig minden nehézségével együtt az igazi otthona. 

Írország egyik isten háta mögötti szigetén él Billy, a kacskakezű, kacskalábú, apátlan-anyátlan árva, aki a falusiak gúnyáradata és kegyetlensége elől könyveibe és a tehenek fixírozásába menekül. Felcsillan a megváltás lehetősége: amerikai filmesek szállják meg a környéket és Billy új célja eljutni hozzájuk. Útja során azonban nem a jövő, hanem a múlt világosodik meg: hogyan is haltak meg a szülei…

Mi történik, ha valakit lenyel egy krokodil? Meghal, mondanák Önök. De mit mond Dosztojevszkij? Miután a pétervári csinovnyikot (ma úgy mondanánk: hivatalnokot), Ivan Matvejevicset egy hatalmas krokodil váratlanul lenyeli, nemhogy meghalna, de – a krokodil legnagyobb meglepetésre – kifejezetten örül új helyzetének. A fenevad gyomrából ugyanis világosságot és új eszméket hirdethet polgártársainak. „Elég csak elkülönülni valahol, vagy belekerülni egy krokodilba, máris megteremtődik az egész emberiség számára a paradicsomi lét lehetősége” – bölcselkedik Ivan Matvejevics, A krokodilus főhőse. Dosztojevszkij visszaemlékezései szerint a kisregényt egy valós esemény ihlette: egy német zoológus 1864-ben Szentpéterváron élő krokodilt mutogatott az egzotikus élményekre vágyó közönségnek pénzért. A különös, groteszk élmény hatására Dosztojevszkij fanyar, filozofikus humorú, abszurd történetet kerekített, amely leginkább Gogol pétervári történeteinek (mint például az Orr vagy a Köpönyeg) irodalmi hagyományából merített. Az orosz és egyúttal a világirodalom egyik legjelentősebb írója, Fjodor Dosztojevszkij elsősorban társadalmi, filozófiai és pszichológiai kérdéseket boncolgató, fajsúlyos regényeiről és elbeszéléseiről ismert. Ugyanakkor fennmaradt több szatirikus hangvételű, a 20. századi abszurd irodalmat megelőlegező írása is, melyek Dosztojevszkij alkotói vénájának, irodalmi tehetségének sokszínűségét bizonyítják. Ezek közé tartozik az 1865-ben A krokodilus címmel megjelent, úgynevezett „fantasztikus” kisregénye is, amely elmélyítette, ugyanakkor új formában jelenítette meg a kor művészetének egyik fontos motívumát, az emberi személyiség megkettőződésének problematikáját. A magyarországi ősbemutató rendezője, Valerij Fokin, a kortárs orosz színházi élet egyik kiemelkedő alkotója, aki egyúttal a moszkvai Mejerhold Kortárs Művészeti Központ alapítója, és jelenleg az egyik legjelentősebb orosz színház, a szentpétervári Alekszandrinszkij Színház vezetője. Számos művészeti díjjal elismert rendező munkásságában különös hangsúlyt kapnak Gogol, illetve Dosztojevszkij műveinek színpadi adaptációi, melyeket vállaltan Mejerhold színházi formanyelvének továbbgondolásával készít.

Christopher egy napon élettelenül találja Wellingtont, a szomszédék kutyáját. Wellingtont vasvillával ölték meg. Ráadásul a rendőrség azt hiszi, Christopher tette. Christopher ezért úgy dönt, nyomozásba kezd: hiszen napvilágra kell kerülnie, ki a brutális tettes.Csakhogy Christopher tizenöt éves. És egyedül még az utcájukon túl sem járt soha. A szálak viszont messzire vezetnek. Ahhoz, hogy a dolgok végére járjon, Christophernek meg haladnia saját magát, túl kell lépnie addigi életén. Ami nem könnyű. Christopher ugyanis autista.Vajon sikerül-e kiderítenie az igazságot? És mi történik, ha sokkal fájdalmasabb igazságokra bukkan?A Mark Haddon bestselleréből készült darabot a londoni Nemzeti Színház mutatta be először, az előadás rekordszámú, összesen 7 Olivier-díjat nyert el. Christopher izgalmas és megható története élmény lehet gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.