Mesejáték, a Gárdonyi Géza Színház és a Babszem Jankó Gyermekszínház koprodukciójaUgyan ki ne ismerné a törött lábú őzike és az aranyszívű anyóka történetét? Az írónő örökszép története elevenedik meg a színpadon. Ugyan ki ne ismerné a törött lábú őzike és az aranyszívű anyóka történetét? A természet és az ember meghitt kapcsolatára, a feltétel nélküli gondoskodás melegségére tanít egyszerű, ám felejthetetlen eszközzel: a szeretet nyelvével.A mesejáték stílusa hűen tükrözi az eredeti alkotás bensőségességét, kedvességét, de nem marad ki belőle a figurák bájából fakadó finom humor sem. A mese – szelídségéből adódóan – a legkisebbeknek is maradéktalan kikapcsolódást nyújt, ám humora és játékossága folytán minden korosztályt teljes színházi élményben részesít. 

Orfeusz és Euridiké szerelmének fájdalmas és tragikus története Morelli koreográfiájában  kézzel foghatóvá teszi azt a szenvedélyt, amelyet a két szerelmes a túlvilágon való találkozásuk pillanatában kénytelen Isten akaratából megfékezni. A főhős, visszaemlékezésein át a földi világból a túlvilágiba tér át, vágyai és érzelmei megfoghatatlanságával kísérve. A tánc egy pszichoanalitikus utazáson vezeti őt végig, hogy szembesüljön és legyőzze az elviselhetetlen veszteség miatti fájdalmat.

A huszadik századi modern irodalom mesternőjétől jövő történet egy érzékeny, költői szépséggel megírt kosztümös fantasy világot tár fel. Orlando, a főszereplő rendkívül lassan öregszik, közel háromszázötven év alatt tizenhat éves, álmodozó tekintetű fiúból harminchat éves, irodalmi sikereket magáénak tudható nővé cseperedik. Az előadás az emberi élet alapkérdéseit: a személyes boldogulás és a kollektív létezés kettősségét kutatja.

Az előadás a Duna Művészegyüttes és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója.Legújabb bemutatónk a képzőművészet, a világzenei hangzás és a virtuozitás keverékével kívánja a nézőt a néptánc-színház csodás világában megmeríteni. Finoman próbál elgondolkodtatni, majd ellazítani, megnyugtatni és végül, de nem utolsó sorban szórakoztatni. Hatás- és gondolati elemünk ez esetben a fa világa, illetve a világ fája, mely az élet és halál fája, a termékenység és bőség fája, a szerelem fája, a felemelkedés fája, sámánfa, lélek fa, misztikus fa, a tudás fája, az idő és történelem fája, kereszt… vagyis minden. A fa kapcsolat a világok, ég és föld között. Mesél nekünk mindennapjainkról, végtelen szertartásainkról, mítoszainkról, az örök visszatérésről és küzdelmes létünkről egyaránt. A fa a világ tartópillére, a fa vigyáz ránk, a fa felemel, a fa nyugtat és átölel.
Táncszínházi előadásunk magában hordozza az autentikusság jegyeit, ugyanakkor innovatív szellemisége, modernsége a mai színházi elemek egyenrangú társává emeli a néptáncot és a népzenét. Korszerű feldolgozásai nem csorbítják ezek értékét, sőt éltetik, elevenné teszik. Produkciónk gerincét balkáni – bolgár, török, görög, román – táncok alkotják.

Színhelyünk Erdély, a tiszta, romlatlan őshaza, ahol turulmadár küküllik az árvalányhajas ágon, góbék és lófők örömére, és egyáltalán, minden olyan tiszta, hogy enni lehetne róla.Székely Csaba, Erdély szülöttje, azt állítja ebben a hol színmű, hol vitairatában, hogy még itt, eme hótiszta virányon is élnek ilyen izék, na, hogy is, szóval ilyen melegek, szivárványos elembétékúk vagy miacsudák, tetszünk tudni, akikkel annyi baj van mostanság, kinyílt a csipájuk nekik, és képtelen ötletekkel, mit ötletekkel? követelésekkel! állnak elő, hogyaszongya ők is csak olyanok, mint mi, normálisak.Ilyenkor valami szép szokott következni: hogy az ő életük is csak ugyanaz a szlalomozás mini-Szküllák és zseb-Kharübdiszek között, és ugyanazzal a fatalista méltósággal igyekeznek végigevickélni rajta, mint mi, normálisak; hogy éppen olyan meghatóan gyengédek, amikor szerelmesek, hogy éppen úgy dobog a kis szívük és sistereg a halhatatlan lelkük nekik is; hogy pont olyan keményen állnak ki – vélt vagy valós – jogaikért, és ugyanúgy adják fel a küzdelmet a túlerő ellen, mint mi, akik normálisak vagyunk, és ezt, hogy normálisak vagyunk, ezt onnét tudjuk, hogy a felsőbbség így határozott meg bennünket. Hát itt, Székely Csaba drámájában nem ez következik. Itt a szerelmet nem a szívdobogás, hanem a fogcsikorgatás zaja festi alá; a jogok se véltek, se valósak, hanem nincsenek; küzdelem helyett pedig rejtőzködéssel és paranoiával vagyunk kénytelenek beérni. Itt normálisnak lenni egyet jelent a bunkósággal és a gyilkos hajlamokkal, a szivárvány pedig a szürke nemhogy ötven, de maximum másfél árnyalatában pompázik. Tükröt tart elénk Székely Csaba, méghozzá görbét: olyan görbét, hogy beléje pillantva, ha akarnánk, ha mernénk, már-már magunkra ismerhetnénk mindahányan, melegek, hidegek, langyos-semmilyenek, eltévedt angyalok és célirányosan masírozó sátánfattyai – egy szóval mi, emberek.Bármit jelentsen is ez a szó.

Valahol a Mátra alján lakik nénje. (Mint a mesében.)
Szépen lassan telnek napjai. (Mint a mesében.)
Nyugdíjazása után azonban úgy dönt,
nem engedi, hogy leírják. (Mint a mesében.)
Ezért megalapítja a Csöpike Csibéi Betéti társaságot,
– rövidítve Csöcsi Bt.-t –
melynek fő profilja...,
(...és ez innentől, már nem mese :-)

A remek zenékkel fűszerezett vígjáték az ismert szerzőpárostól, garantált szórakozást nyújt a kikapcsolódni vágyó nézőknek.

Mátyás király álruhában. Számtalan legenda, mese született már ebben a témában. Az előadás a legérdekesebb találkozásokat gyűjti össze. A kiváló költő – Szőke István Atilla – Mátyás kalandjaiból kilencet dolgozott fel, egytől–egyig tanulságos és mulatságos történetek. Az Újszínház művészei megteremtik a hangulatot, és körbevezetik az akkori Magyarországon a nézőt, miközben Ökrös Csaba, a kiváló zeneszerző dallamai szólnak és folyik a tánc, az ének.

"Moravetz Levente briliáns humorú darabja, az Őrületek tornya tulajdonképpen Shakespeare Tévedések vígjátékának a mai magyar változata ugyanazokkal a szerepcserékkel, és félreértésekkel. Két óra önfeledt nevetésre és kiváló színészi teljesítményekre számíthatunk Háda János rendezésében.Adottak az elcserélt ikrek, akik egy toronyházba kerülnek, és óhatatlanul összetévesztik őket. Adott aközépkorúházaspár, akik arra készülnek, hogy megcsalják egymást, akár egy liftben is. És ráadásul a nagy kavarodásban még egy csecsemő is eltűnik, de ez is csak félreértés. Hogy a félreértések özönét nyomon tudjuk követni ebben a hasizmot próbáló káoszban, segítségünkre siet a mindent véleményező házmester, aki kibogozza a szálakat.Háda János a kicsapongó férjet, míg a csalfa feleséget Mérai Katalin alakítja, mindketten a tőlük megszokott profizmussal.Szabó Mátét két szerepben remekel, nőcsábász macsóként és a saját neméhez vonzódó úriemberként; Suhajda Dániel a fiútestvér kettős karakterét alakítja. Nemcsak a feleség sajátos karakter, Végh Judit  az undok, de szeretetre vágyó csinibaba, Laurinyecz Réka a kelekótya, harsány, ügyetlen és kotnyeles szomszédasszony, és Zakariás Éva, a csak a biznisszel törődő elegáns dáma sem egyszerűek. Hogy teljes legyen a káosz, a toronyházban még két zsaru is megjelenik Juhász György és Bordás Mihály személyében."

Rossini lenyűgöző. Rossini szórakoztatóan élvezetes, játékos, könnyed – és közben mesél az emberről… A vágyakról, a gyönyörökről, a kapcsolatokról. Aki hagyományos vígoperát vár, azt meglepetések özöne érheti. A librettista és a zeneszerző féktelen jókedvében egy varázslatos, átöltözéses, különleges helyszínekben gazdag, szélsőségesen érdekes világot ábrázol.  Az Ory grófja abban is egészen különleges, hogy nincsenek benne igazi szerelmesek, így hát a végén nincs is diadalmas egybekelés vagy más ehhez hasonló pozitív vég. A darab ilyen módon a modern, kicsit abszurd, kicsit groteszk történetekhez hasonlít és a fergeteges humorú helyzetek a meglepetés örömével hatnak.

Ebből a nagyszerű francia vígjátékból két film is született: egyikben Louis de Funes alakította Barnier szappangyáros szerepét (1967), a másikban Sylvester Stallone (1992).Arisztokratikus környezetben, Barnier szappangyáros villájában játszódik a humoros történet, félreértések kel, szerelmi háromszögekkel , eltitkolt gyermekekkel, táskák elcserélésével fűszerezve.A főhős, Barnier szappangyáros múltjából és jelenéből régen látott, vagy éppenséggel nem várt szereplők bukkannak fel, hogy aztán az összekuszálódott szálaka darab végére kiegyenesedjenek.A felhőtlen kikapcsolódást ígérő komédiázásból végül persze több kérdésre is választ kapunk: - ki cserélte össze az ékszereket a női fehérneműkkel? - tényleg elmegyógyintézetbe kell-e zárni a masszőrt? - ki sikkasztotta el a szappangyár teljes bevételét? és a legfontosabb: - Hová tűnt Oscar?Az országban jelenleg több helyen is sikerrel játsszák a darabot, ami remélhetőleg a zalaegerszegi színházban is megdolgoztatja majd a rekeszizmokat.

Bertrand Barnier egyszerű párizsi szappangyáros. Van némi, az évek során összegyűjtögetett vagyona, egy kissé kissé sznob, kissé házsártos felesége, nagyon elkényeztetett lánya, minden lében kanál szobalánya - és van egy titokzatos sofőrje, aki… De erről majd később. Ám egy szép napon ez az egész jól felépített élet Barnier úr fejére készül omlani. Felkeresi egyik alkalmazottja, aki elsikkasztott pénzekről és teherbe ejtett lányokról zagyvál, meglátogatja egy ifjú hölgy, aki a lányának adja ki magát, és állítólag szintén terhes. A kényelmes otthon pillanatokon belül bolondokházává változik, ahol senki nem az, akinek látszik, gyémántok és bugyik zuhognak elő különböző táskákból, az őrületnek pedig csak nem akar vége szakadni… És kicsoda az az Oscar, akit mindenki keres? Egyáltalán, hol van?