Surik piszkosul jóképű moszkvai csibész. Szerelemgyerek, viharos születése után idős apja balesetben meghal. Surik neveltetését nagyanyja veszi erős kezébe, majd halála után anyja próbálja irányítani a sorsát, aki maga is gyermek még. Surik a nők álma, a nők játékszere, a nők áldozata, a nők bűnbakja. A nők szövik, gombolyítják élete fonalát, de merre gurul ez a gombolyag?

A tavalyi színházi évadban nagy sikerrel, több mint 300 diák közreműködésével megvalósult Toldi c. program sikerét követően teátrumunk és az iskolák diákcsoportjai a 2018/19-es szezonban Homérosz: Odüsszeia c. művét viszik színre, melyet minden eddiginél több résztvevővel, tizenhárom alap-és középfokú oktatási intézménnyel együtt hozunk létre.

A Magyarországi Német Színház 2004. óta folytatott osztálytermi színház-sorozatának új darabja Homérosz Odüsszeiájának feldolgozása.A mű hosszú ideje kötelező tananyag a 9. osztályban, de a legtöbb iskolában már csak szemelvényeket olvastatnak el belőle, így a mai gyerekek nem ismerik meg a teljes irodalmi művet. Ebből a megfontolásból tervezzük az Odüsszeiát úgy feldolgozni, hogy a diákok egy tanóra keretén belül, iskolájukban (osztálytermükben) megnézhető anyaghoz jussanak, mely a teljes történetet igyekszik bemutatni három színész, élő zene és bábok segítségével. Előzetes felméréseink alapján az anyag nagy lelkesedést váltott ki a magyartanárokból, akiknek a tanterv keretén belül nincs módja mélyebben foglalkozni az Odüsszeiával, ám ilyen módon megismertethetik azt tanítványaikkal.Előadásunk alaphelyzete a következő: Odüsszeusz húsz éve nyerte meg a görögöknek a trójai háborút, de még mindig nem érhetett haza. Útja nehézségekkel teli, tengeri és szárazföldi szörnyek, egy rettenetes Küklopsz, nők, akik saját szórakozásukra, mint kiskutyát tartanák maguknál, nem is beszélve a nyomulós szülőkről, akik a lányuk férjéül szeretnék. És ha ez nem lenne elég, otthonát kéretlen kérők dúlták fel, és mindegyiknek Odüsszeusz szépséges feleségére, Pénelopéra fáj a foga. Hazatérhet-e a görög hős, és megpihenhet e végre otthonában fiával és hitvesével? Az európai kultúra egyik alapkövének osztálytermekben is előadható változatában nagy hangsúlyt fektetünk az intelligencia és az erő viszonyára, valamint arra, hogy mi teszi naggyá Odüsszeusz alakját az érzelmektől a nagy próbatételekig. Mi is az, amitől egy ember hős lesz, vagy "emberek közt európai".Előadásunkban a görög színház leképezéseként, egy asztalon, homok, víz segítségével jelenítjük meg a Földközi tenger vidékét, álarcokkal pedig a számos szörnyet, szereplőt.Az előadás zenei betétei klasszikusokból kerülnek kiválasztásra, így népszerűsítve a klasszikus irodalom mellett a klasszikus zenét is a fiatalok körében. A zenei betétek egyszerű, mai hangszereken, a színészek előadásában hangzanak el. A zenei betétekhez a hagyományos hangszerek (dob, furulya) mellett rendhagyó hangszereket (éneklő fűrész) is felhasználnak a játszó személyek. A klasszikus művek időnként rap, pop és diszkó-stílusban szólalnak meg.

Mit tesz tíz színész, ha a város vasmarka egyre jobban szorongatja a torkukat? Hová mennek, ha művészetet gyökerestül kitépik és a helyére üres szavakat ültetnek?
Kiáll, povedál. Önmagáról, a világról, a színházról. Fölfelé ordít, lefelé döf.
Kapaszkodik költészetbe, nevetésbe, együttlétbe, országba, világba, rendszerbe.
Kötélként ragadja meg a szót.
Misztikusan hangzik, mi?
Az egyetlen, ami misztikus bennünk, az a zsebünkben kinyíló bicska. 

Bozsik Yvette ismét egy nagyszabású opera feldolgozására készül a Művészetek Palotája színpadán, a Nemzeti Táncszínház szervezésében.Antigoné történetben az erkölcs csap össze a hatalommal, a testvéri szeretet és a szerelem próbál felülkerekedni a törvényeken, de a történet végül tragédiába torkollik.Szophoklész Oidipusz királya később íródott, mint az Antigoné, de annak előzményeit dolgozza fel.Oidipusz, Théba uralkodója azt a jóslatot kapja, hogy a várost mindaddig átok sújtja, míg az előző király halála megtorlatlan marad. Oidipusz megátkozza a tettest. Amikor kiderül hogy a bűnös ő maga volt, nem hátrál meg, végrehajtja az általa kihirdetett ítéletet: megvakítja és száműzi önmagát. Teirésziász, a vak jós hiába lát mindent előre, senki se hallgat rá, nem tudja megállítani a tragédiája felé siető hőst.A koreográfia expresszív képekkel, a tragédia és az opera szerkezetét követve, de a mai korba ágyazva ábrázolja az ősbűnt és az abból fakadó katarzist. Az eddigi opera-feldolgozásaihoz hasonlóan ezúttal is meghatározó az énekhangra épülő testbeszéd és gesztusrendszer, a táncosok együtt lélegeznek az operaénekesekkel.A látvány a koreográfia szerves részét képezi, előrevetíti a beteljesülő jóslatot, a tragikus végkifejletet.Igor Stravinsky és Carl Orff műveinek részleteit Philippe Heritier, a Párizsban élő svájci zeneszerző kortárs hangzással és effektusokkal komponálja újra, hasonlóan a Traviata és az Antigoné zenéjéhez.

Ebben a zenés vígjátékban szlovák népdalok hangzanak el, tükrözve jellegzetes érzelmi világukat. A dalok összetételéből és az átdolgozásokból kiindulva mégis, az előadás a világ bármely pontján létrejöhetne.

Egy viharos éjszakán egy fiatal lány a mudfogi dologházban megszüli gyermekét, majd meghal. Az árva a Twist Olivér nevet kapja. Az árvaházból egy koporsókészítő veszi magához, ám Olivér nem hajlandó eltűrni az igazságtalan bánásmódot, a fenyítés elől egyszerűen világgá megy. Étlen-szomjan gyalogol Londonig, ahol zsebtolvajok bandája veszi pártfogásába, melyet Fagin irányít. Olivért megtanítják a tolvajlás művészetére, ám ő az első bevetésen lebukik. Sorsa váratlanul jóra fordul, amikor egy gazdag úriember a házába fogadja, bűnöző cimborái azonban ismét felbukkannak, hogy a hirtelen úri fiúvá lett árvát visszarántsák az alvilágba.
Az Oliver! Charles Dickens regényéből készült. Az író a kis Olivér alakjában az emberi jóság örök érvényű elvét kívánta megformálni, amely minden gonosszal szembeszáll, és a végén teljes diadalt arat. Lionel Bart világhírű musicaljét 1960-ban mutatták be a londoni West Enden, ahol több mint 2500 előadást játszottak belőle. Két évvel később már a Broadway-n adták elő. Azóta szinte mindenhol a világon színre került már, és töretlenül meghódít minden nézőt, minden korosztályt. Zseniális zenéje, nagyszerű szövegkönyve, megejtő emberi tartalma a zenés színház felejthetetlen klasszikusai közé emelte.

Gent, Belgium, 90-es évek eleje. Bernard van der Wielét, az írót, gyilkosság elkövetésének alapos gyanújával vádolják, ám ő nem érti, hogy miért tartják fogva. A kihallgatás egészen addig eredménytelen, amíg elé nem tesznek egy írógépet. Hosszú évekkel ezelőtt egy ugyanilyen Olivetti 82 típusú írógépen kezdte írni első könyvét. Most is a gépelés kényszere indítja el a szavak, visszaemlékezések áradatát. Bernard felidézi kisiklott életét.

Egy valódi hős számára nem lehet akadály a testi fogyaték - különösen akkor nem, ha szeretve érzi magát...A legnemesebb egyszerűséggel ezt üzeni számunkra Andersen meséje. A lábán sérült katona és a papírbalerina közös sorsa a kiszolgáltatottság, hiszen egyikük nem teljes, másikuk végtelenül törékeny.