A Numera! közönség felé is nyitott, interaktív eszmecseréi során a számok sajátos világrendező szerepét szeretnénk kibontani: hogyan jelennek meg a természetben és a művészetekben a Fibonacci-számok vagy az Aranymetszés, mit nevezünk Isteni kódnak, s az ehhez hasonló fogalmainkat hogyan közelíthetjük meg az irodalom, a vallás, a mitológia, a számmisztika, a zene, a filozófia, az építészet, a csillagászat, a képzőművészet vagy akár a játékelmélet felől. A havi rendszerességgel jelentkező programoknak mindig más számjegy lesz az origója.

A beszélgetések célja elsősorban nem a tudományos igényű, teljes körű áttekintés, sokkal inkább egyfajta nyomozás, kötetlen kalandozás a területen. A számok konkrét, absztrakt, szimbolikus jelentésének vizsgálatán túl játékos kísérletet teszünk arra, hogy váratlan utakon keresztül, a szabad asszociációnak is teret engedve összekapcsoljuk a tudományok és művészetek egymástól távol eső területeit. Ehhez a rendhagyó expedícióhoz ezúttal is a színház szolgál majd iránytűként:mindenekelőtt olyan fogalmakra és területekre szeretnénk fókuszálni, amelyekben a számjegyek az alkotás folyamatával fonódnak össze.

Minden Numera!-n vendégül látunk négy elismert, hazai szakembert, akik speciális tudásukkal hozzájárulva az eseményhez lehetővé teszik, hogy egy-egy izgalmas, kuriózumnak számító témát alaposabb is körüljárhassunk.

Élt egyszer egy szegény ember. Nem volt annak az égvilágon semmi egyebe, csak három fia. A szálfa-sudár Nyakigláb, a cipó-kerek Csupaháj és a tilinkó-szavú Málészáj. Igazán jó testvérek, csakhogy mindhárman a tündérszép Anna szerelméért epednek. Miután sehogy sem tudnak dűlőre jutni, édesapjuk szélnek ereszti őket, mondván, hogy az nyerheti el Anna kezét, aki legjobban állja meg helyét a világban. El is indulnak, nyomukban a gonosz bíróné, meg a hebehurgya Mártonja, aki szintén szemet vetett a lányra. Egy esztendő elteltével, amikor a három legény, a tisztességgel megszolgált járandósággal; az aranyat tüsszentő csacsival, a terülj-terülj asztalkával, meg a ki a zsákból furkócskával hazafelé igyekszik, elpártol tőlük a szerencse…

 A figurákban felismerhetjük saját esendőségünket, bukdácsolásunkat, átélhetjük a commedia dell’arte és a némafilmek világának vidám és melankolikus pillanatait. A Nyaralás című előadást részben Jacques Tati hasonló című filmje inspirálta, de az alkotók saját élményeiből építkező, azok alapján született táncszínházi mű. 

A borongós őszi napokon ki ne merülne el szívesen az elmúlt nyaralások kedves emlékeiben?Filippo, a szenvedélyes kártyás filmproducer, lánya eljegyzésének alkalmából közös nyaralásra invitálja rokonait, barátait és egyben üzletfeleit. De mindenki tudja, hogy a nyaralás sosem úgy alakul, ahogy azt az emberi eltervezi – ezúttal szerelmi és anyagi bonyodalmak, titkok, és a mindent tudó (avagy tudni vágyó) személyzet teszik még izgalmasabbá a nyári kalandozást. A jelszó: nyaralunk, ha beledöglünk is!Carlo Goldoni a mai napig az egyik legismertebb és legtöbbet játszott olasz szerző – neve egyet jelent a minőségi komédiával, a vicces és olykor kínos helyzetek sokaságával, és a mindenki számára ismerős karakterek kalandjaival. A XVIII. századi olasz dráma megújítójának darabját ezúttal Rusznyák Gábor átiratában és rendezésében tekinthetik meg.

„Ki ne szeretne - egyszer, féltékenységből - megölni valakit?”A szerelem, a szenvedély természetét kutatja kitartóan regényeiben, filmforgatókönyveiben Marguerite Duras, a világhírű francia írónő. (A szerető, Az észak-kínai szerető, Moderato Cantabile, Az oroszlánszáj.) Merészen rajzolja meg a szűnni nem akaró, önpusztító vágy és a vággyal makacsul együtt járó veszteség minden pillanatát a nő-férfi küzdelmében, időtlen háborújában.Történetei egyszerűnek tűnhetnek, hősei hallgatagok, szűkszavúan élik mindennapjaikat, mintha nem történne velük semmi, de ez a semmi feszültséggel terhes, vihar előtti csönd, s ha megjön a zivatar, az sem hoz enyhülést. Akárcsak a Nyáron, este fél tizenegykor című kisregényében, amelynek színpadi változata látható a Nemzeti Színházban.Esküvője előtti éjszakán a vőlegény egy pisztolylövéssel megöli menyasszonyát, mert az megcsalta a legjobb barátjával, majd végez vele is. A gyilkosságtól fölzaklatott spanyol kisvárosban, útjukat megszakítva, a vihar elől menekülve, megáll Maria és családja. Maria ezen az éjszakán érti meg, hogy élete ugyanarra tart, mint Rodrigo Paiestraé, a gyilkosé.A történet nem pusztán a szereplőkben, a főszereplőben, Mariában fájdalmasan és csöndesen végbemenő veszteségről szól, hanem szól a szenvedély hatalmáról: „Ki ne szeretne – egyszer, féltékenységből – megölni valakit?”A Nemzeti Színház Bajor Gizi Szalon megnyitására készült színházi előadás a nézők közelségébe, egy-lélegzetű térbe hozza az írónő különös világát, „meséli el” egy felhőtlen családi nyaralásnak induló spanyolországi út felkavaró eseményeit…– Amúgy nem szeretek egyedül játszani, de egy ilyenfajta feltárulkozásra, amit ez a szerep igényel, alkalmas egy ilyen meghitt közeg, amikor egy nő személyén keresztül kell megérteni, milyen a házassága, a férje, a gyereke, mit rontott el – mondja a Mariát játszó Udvaros Dorottya. Maria szemszögéből (a nő alakjába Duras talán önmagát is beleírta), az ő érzésein át vezetve ismerhetjük meg ezt a különös történetet. A színésznő és a gitáros (Petz Bálint) a szöveg és zene párbeszédével bravúrosan jeleníti meg, varázsolja a néző elé a drámai események többi résztvevőjét, a szenvedélyek viharában küzdő Mariát és a perzselően forró határtalan katalán tájat… 

Tudtad, hogy a tánc gyökerei egészen az ókorig nyúlnak vissza? Tudtad, hogy szinte minden mozdulathoz tartozik francia szakkifejezés? Tudtad, hogy a Padödö nem csak egy zenekar? És azt, hogy a balett minden létező izmot és ízületet igénybe vesz?Tudod, hogy mi köze a Napkirálynak a klasszikus baletthez? Tudod, hogy egy táncos mennyi kalóriát eszik egy nap? És azt tudod, hogyan tudja a füle mellett is megtartani a lábát? Tudod, hogyan kell tökéletesen piruettezni? Tudod, mitől kemény a spicc-cipő? Tudod, hogyan készül egy koreográfia? És az eszedbe jutott már, hogy a táncosok vajon hogyan tudják megjegyezni, melyik mozdulat után melyik következik? Láttál már balerinát közelről? És álmodtál már arról, hogy te magad is az vagy?A Kecskemét City Balett nyílt napján minden kérdésedre választ kaphatsz. A társulat vezetője, Barta Dóra nem szokványos módon enged bepillantást a kulisszák mögé – táncosai segítségével elmeséli és megmutatja azt, mitől izgalmas műfaj a balett; a legbátrabb látogatók pedig végül maguk is beállhatnak a balettrúd mellé.A részvétel díjtalan, de regisztrációhoz kötött:
- váltson online nulla forintos jegyet
- foglaljon jegyet telefonon (06 76 501 177, 06 76 501 170/103-as mellék)
- vagy e-mailen: info@hiroskozpont.huProgramokTáncos test prezentáció-Bepillantást nyerhetünk a táncos test egyedi anatómiájának titkaiba; megtudhatjuk, milyen adottságokra és képességekre van szükség ezen a pályánFókuszban a táncosokA Kecskemét City Balett művészei mesélnek magukról, táncos és civil életükről. Kérdezni ér!Ki mit tud?-Nem hiányozhat a programunkból a játékos verseny sem; ha kedvük tartja, vállalkozó kedvű nézőink is megmérettethetik magukat az erőpróbán.Balettóra-Az esemény elmaradhatatlan része a vezetett balettóra, ahol lelkes nézőink, korra és nemre való tekintet nélkül belekóstolhatnak a balett világába. A kezdőkről és a lelkesekről fotót is készítünk!

Bohumil Hrabal Sörgyári capriccio c. műve alapján„Unatkozik? Vásároljon mosómedvét!”Hrabal édesanyja alakján keresztül énekli meg egy letűnt világ krónikáját. Azét a világét, ami nekünk is ismerős lehet nagy- és dédszüleink elbeszéléseiből, és amit csak itt érthetünk meg igazán Kelet-Közép-Európában. Előadásunk ott kezdődik, ahol mindez véget ér.1949-et írunk, és a nymburki sörgyár sem kerülheti el a sorsát: államosítják.„A múltat végképp eltörölni” eszméje indexre tesz mindent és mindenkit a boldog békeidőkből. Lomtárba kerül Francin és Pepin bácsi is. Ekkor jön Mariska, vagyis Hrabal-anyu, és azt teszi, amit a lelkiismerete diktál: emlékezik. És hála mindent megelevenítő képzeletének, a sörgyár újra élni kezd.

Az évad végén egy pompás ételeket főző, pótolhatatlan és a véletlenek különös összejátszása folytán áldott állapotba került szakácsnő életébe és a boldog békeidőkbe nyerhetünk bepillantást a nyitott ablakon keresztül. A cselédlány ablakán be-és kiosonó tettes nem vállalja éjszakai gerjedelmének gyümölcsét, viszont akad egy lelkes önként jelentkező, Novotni, a gyáva bűnös katonatársa. Novotninak egy pici hibája van: mindent összekever.Nóti Károly, a fergeteges bohózat szerzője megteremti az antifőhőst, aki úgy nyeri meg a csatákat, hogy harcba sem indul. Ártatlanul és értetlenül jár-kel a világban, és míg a többiek szakadatlanul, semmi haszon fejében nyüzsögnek, állandóan akarnak valamit, addig ő a buddhisták nyugalmával bámul, mint egy boci, mégis sikerül neki minden.

Nóti Károly a harmincas évek legjobb vígjáték-kabaré szerzői közé tartozott. Nyitott ablak című darabja a boldog békeidők végén játszódik. Központi figurája egy Novotny nevű baka, akinek egyik bajtársa egy éjszaka bemászik a polgármester szakácsnőjének nyitott ablakán, és ennek a nyitott ablaknak a következménye: egy kisbaba. Az apaságot persze a tettes nem vállalja, és ebből származnak a bonyodalmak, melyek kellős közepén Novotny mindent és mindenkit összekever.

A Nyitott ablak című bohózat a boldog békeidők legboldogabb idején játszódik, Szerdahelyen, egy magyar kisvárosban. A hangulat azonban egyáltalán nem békés: ádáz küzdelem folyik a kisváros polgárai és a bevonuló hadsereg között. A harc oka: a kisváros cselédlányai és a bakák tiltott randevúi, és e randevúk gyümölcsei. A törvénytelen gyermekek száma ugyanis egy év alatt a sokszorosára növekedett Szerdahelyen. Mariska, a Polgármesterék szakácsnője is bajba került az egyik bakától, mert a nyári hőségben éjszakára nyitva felejtette az ablakot. A következményeket az a kétbalkezes közlegény, Novotny vállalja magára, aki úgy keveredik a kényes ügybe, akár Svejk, a derék katona az első világháborúba…Nóti Károly zenés bohózatát régóta nem játszották Budapesten. Budán pedig még soha. Most aztán megláthatják!

Egy nap Joseph, a Púpos, akinek különleges képessége, hogy bármilyen körülmények közepette elalszik, egy meglepetésekkel teli, hosszú utazásra indul, amely alatt felfedezi ifjúságának komor titkát… A Nyolc nap alatt a Föld körül a saját belső mélységeinkbe vezető út álomszerű metaforája, és megmutatja, hogy veszünk el a környező valóságban, ahol az igazságot nem lehet puszta képzeletből elmondani. A színházi látvány az operett tradícióit ötvözi a cirkuszi háttérrel és a zenés kabaréval.