Műsorok

Nagy változást hozó álmok
az Álomszínház előadásaokaknak van olyan tapasztalata, hogy életének egy megrekedt szakaszából egy álma segítette ki. Ilyen álmokat várunk.
Nagyapó tréfái
Nagyidai cigányok
Csóri vajda, a vándorcigányok vezére cigányország felemelkedéséről és dicsőségéről álmodik. A csúf valóságban viszont ő és kis közössége Nagyida várában rekedt, melyet az osztrák seregek ostromolnak. A magyar védők az éj leple alatt menekülnek a reménytelen helyzetből, sorsára hagyva Csórit és népét. Mit is tehetnének hát az örökké vidám cigányok? Örömünnepet rendeznek, esznek-isznak, táncolnak, hiszen ehhez értenek a legjobban! Nagy vigasságukban még ez ellenséget is sikerül elijeszteniük, ám sajnos a szerencse forgandó…
A XVI. századi magyar monda alapján készült tánckomédia a Magyarországon élő cigányok kincset érő kultúráját mutatja be a mozdulatok nyelvén. Román Sándor koreográfiája nem csak a cigány néptáncokat szőtte bele a nagyidai mulatozásba, de azokat a táncokat is, melyekkel a cigányság vándorlása során találkozott. Török, perzsa, indiai és egyiptomi elemek teszik teljessé ezt a mulatságos történetet.
Nagyik karácsonya
Nagyvárosi fények
Amikor a 19. század végén megjelent a film mint olyan, mindenki temette a színházat. A színház mégis túlélte a technika eme találmányát, sőt, mára be is fogadta magába, sok-sok előadás díszletelemévé téve a vetítést, a mozgóképet. Chaplin 1931-ben forgatott megindító némafilmjének, A nagyvárosi fények-nek a színpadi adaptációja mégsem ezen az úton jár.Fekete-fehér látványvilággal, zenével, de prózai szöveg és dal nélkül, különlegesen izgalmas,a némafilmek stílusát fölidéző színészi játékkal – és a néző fantáziáját használva eszközként ahhoz, hogy megelevenedhessen az egyszerre mulatságos és elgondolkodtató történet,tisztelegve a filmművészet nagy zsenije előtt.
Nagyvizit
Lehet-e, szabad-e humor nélkül élni? Talán a legkétségbeesettebb, legszívszorítóbb pillanatokban van leginkább szükségünk öniróniára… Arra, hogy magunkat képesek legyünk egy kicsit kívülről szemlélni. Az élet szeretete, az élet igenlése, az élni akarás a legnagyobb kihívások idején a legerősebb.
Naked SZESZ
verszenésítős játék„…. jó coelho sohase voltam………van egy hógömböm, csináltam….. most is csinálom…. amivel mindent eltudnék mesélni amit érzek irántad,olyat…. ezt adnám oda…… ez a gömb ha megrázod és mint a werkli ha felhúzod zenél, versel, meg hullik a hó, meg nyár is van benne…. mit magyarázom……. mindig azt a pillanatot idézi,….. mindent belefújtam és belezártam ebbe a gömbbe. ……tudom gyerekes és ostoba, és nyafka, …… megint ott ülünk a szobába esik a hó odakinn kérsz gitározzak még és énekeljek, ..ott fekszünk nyáron a fűben én csak nézlek ahogy meztelenül napozol és mosolyogsz…., szilveszter van és ahogy vált a naptár fedezem fel milyen jó veled összekapcsolódni….bagatel……persze a szexről beszélek meg a macskáról mindjárt akit szerettünk, most rázogatom ezt a hógömböt mint valami ócska karácsonyi giccses szart….. nem tud Beatlest játszani…..se Kispált…se színházat… mindegy ….odaisadom….fenekestül én vagyok ami lettem amit adtam amit kaptam…. látod jó coelho sohase voltam…. „ szöveg: Szilágyi Domokos,Ady Endre,Varró Dániel, Dinnyés József, Pintér Béla,Vajsenbek Péter Vernyik Lilla,József Attila, Haranghy Géza,Jagos István Róbert Zene: Naked SZESZ zeneka
Napfoltok
Három különleges ember különleges kapcsolata fonódik össze egy lázas éjszakán. A tét: a múlt, a jelen, s talán a jövő. Tragikomikus helyzetek fűzik össze őket, s a kérdés: van-e kiút a bosszú és a gyűlölet útvesztőjéből; megmentheti-e a szerelem és a szeretet a lelkeket. Lám, mennyi bonyodalmat tud okozni két ellopott bőrönd.
Naplegenda
A Magyar Állami Népi Együttes alkotóinak régi álma valósult meg, amikor Nikola Parov friss hangzású, dinamikus, ősi motívumokat görgető populáris zenéjével találkoztak. A zeneszerző különleges, szaxofont, dobot és rézfúvósokat is felvonultató etnozenéje mellé a magyar néptánc legdinamikusabb, legerőteljesebb mozdulatait, valóságos táncvihart állítottak színpadra.Együttműködésükből a régió zenei és tánchagyományainak esszenciáján alapuló, szellemében 21. századi, kreatív táncszínházi vízió született, mely a Nap kultuszát, életünkben betöltött szerepét, égi útjának és az emberi élet menetének, fordulópontjainak kapcsolatát a művészet sajátos eszközeivel jeleníti meg.
Naplemente előtt
A konfliktus látszólag Clausen tanácsos időskori fellángolása miatt robban ki, melyet egy fiatal tanítónő iránt érez, a mélyben azonban kicsinyes acsarkodás, hatalom- és vagyonféltés húzódik meg, mely szétterjedő mételyként gyilkolja a családot. Modernkori Lear kiráy – annak minden nemessége nélkül.
Napliget
Szakrális magyar, kortárs cigány és egyéb táncok „Eleink a felkelő Napban a fényt hozó, feltámadt Krisztust tisztelték és a Krisztusban való újjászületés reményében imádkoztak.Nem a fénylő, vakító Napba kell néznünk, mert fényétől „megvakulunk”, „Rá” nem nézhetünk! A felkelő Napban, a feltámadt Krisztus üzenetét kell észrevennünk és megértenünk!Az első világháború lövészárkaiból kimászó, s a felkelő Nap felé imádkozó magyarjaink nem napimádó „pogányok”, hanem Krisztushívő keresztények voltak. Ma már el sem akarjuk hinni, hogy nem lőttek Rájuk!” Molnár V. József
Napoleon Boulevard koncert
"Júlia nem akar a földön járni" - a népszerű Napoleon Boulevard dal címe lehetne akár Vincze Lilla pályafutásának mottója is. Az énekesnő immár három évtizede énekel a legkülönfélébb műfajokban. Bármibe fog, teljes odaadással teszi.Az 1986-os siófoki Interpop Fesztiválon nagy feltűnést keltett a Napoleon Boulevard zenekar egy fiatal szőke énekesnővel. Annyira, hogy meg is nyerték a fesztivált. A rendkívül gazdag és változatos hangszerelés, a popzenében ritka fuvolaszólamok, a különleges énekhang adott a daloknak összetéveszthetetlen karaktert. (A Napoleon Boulevard tagjai: Vincze Lilla, Cziglán István, Gömör László, Erdész Róbert, Kollár Attila, Pócs Tamás.) Külön érdemes kiemelni a Napoleon Bld. második lemezét, melyen a dalok egy zárt, melankolikus, mély mondanivalóval átszőtt világot teremtenek. Sajnos 1990-ben darabokra hullott a zenekar, de Lilla Cziglán Istvánnal még évekig közösen zenélt.2010 végén a Napoleon Boulevard néhány tagja úgy döntött, hogy visszatérnek a Solarishoz, ezért a zenekarban tagcserék történtek.A koncertező zenekar jelenlegi felállása:Nagy Zsolt - billentyűs hangszerek
Gilián Gábor - dob
Kovács Dizna Sára - fuvola
Pál Balázs Jenő - gitár
Zboray Miklós - basszusgitár
Vincze Lilla - ének
Nappalok és éjszakák
Tatabányai ősbemutató. Új magyar darab, mely egy százhúsz éves remekmű hiányzó két évét meséli el. A történet rövid. Mindössze néhány sor Csehov Sirály című darabjában. Nők harca. Férfiak árulása. Vagy kijózanodása. Sorsok és jellemek. A színpad mindent felnagyít. Végletessé tesz. A vágyat is. A másikba való esztelen beleszédülést. És a csalódást is. A fájdalmat. A dühöt. Az első egyedül töltött éjszakát. Játék a képzelettel. A szerelemmel. A Sirállyal.
Napraforgó
A darab fókuszában a tíz éves Janka áll, aki családja, iskolai és kortársi kapcsolataiban látható; gazdag viszonyrendszerben. Ő maga az a napraforgó, aki mindig a fény után megy, s fény van is valamennyi a drámában: éppen a saját kortársi közegből és a figyelmes, szeretetteli tanárnőből árad a szeretet és az érdeklődés iránta. A dráma azzal végződik, hogy vége az alsó tagozatnak és ennek a kis közösségnek. Nehezebb időkjönnek, úgy sejthető… A történet során a gyerekeken keresztül három családot ismerünk meg, s mindben van valami törés: hiányzó felnőttek vagy túlzott elvárásokat támasztó szülők. Ők viszont még mind napraforgók. Még gyerekek, tehát nagy túlélők.
Napraforgó
Ez egy vidéki kisvárosban játszódó történet, ami az iskola, a templom és a belvárosi pláza vonalán mozog. Ha létezik polgári dráma, akkor ez amolyan kispolgári darab. Egy fiatal pár, egy nem működő házasság, egy ház, amelyet el fognak veszíteni és egy elhatalmasodó betegség. A szőnyeg alá söpört kudarcok, ki nem mondott vádak, elfojtott indulatok mérgezik az otthon légkörét. Az egymástól elhidegült pár a problémáktól kábultan éli mindennapjait, amit egy tíz éves gyermek éberen figyel.
Történetünk felnőtt szereplői beteljesületlen vágyakat vonszolnak magukkal nyugtalan életünk során, megoldások helyett átváltoztatják személyiségüket, van, aki furcsa betegségeket produkál, hogy érthetetlen tünetek mögé rejtőzzön el a világ és önmaga elől.
A Napraforgó című előadás egy kortünetre fókuszál, amelynek nemcsak tragikumát mutatja meg, hanem abszurditásából adódó humorát is, a felnőttek és a gyerekek szemszögéből egyaránt.
Napszédítő
A „páva”-motívum a magyar népművészetben az örök szerelem jelképe; a műsor első részének tematikája e körül forog, míg a második részben Kodály Zoltán: Páva-variációk című művére készült táncköltemény látható. Néptánc műsorukkal olyan utazásra hívnak minket, amelynek során újra „felfedezhetjük” népművészetünk ragyogó viseleteit, népzenénk elbűvölő dallamait és táncaink utánozhatatlan virtuozitását.