A tizenhét éves Johanna, a bukaresti balettintézet ígéretes növendéke, egyedül marad Ceaușescu Romániájában. Névházasság segítségével próbál szabadulni a pokolból és áttelepülni a viszonylag élhetőbb Magyarországra. Választania kell a szerelme és a szülei, az ígéretes karrier és a bizonytalan jövő között. Döntéseket kell hoznia, pedig csak rossz és még rosszabb közül választhat.

Két évig várja, hogy sorsa eldőljön, ezalatt lehallgatják, követik, a hatalom árgus szemmel figyeli, hibázik-e. Miközben mindent kockára tesz, hogy semmit és senkit se veszítsen el, észrevétlenül elveszíti önmagát.

A nyolcvanas évek diktatúráját megidéző történet egy abszurd és kegyetlen korszak lenyomata. Egy korszaké, amelyben felnőni pusztító, és amit túlélni felemelő.

Móricz dzsentrivilágának nem vívódó és elbukó figurája Balázs, a nyíri birtokos. Pontosan tudja, hogy mulat egy magyar úr! Ez a Balázs szereti a vidámságot, a cigányzenét, no meg azt, ha portáján három napig tart a vigasság. Azonban az asszonykája, Pólika már kicsit más, számára sáskajárás minden mulatság. S ha egy karakán, makacs menyecske megorrol az urára, akkor biz' elszalad és egy fél falu kell a kibékítésére.

Három napja tart a dínom-dánom Nyíri Balázsnak, a vidéki kisbirtokosnak a kúriáján. Mikor a vendégek már hazamentek, Balázs folytatni akarja a mulatozást; Pólikának, a feleségének azonban elege van az ura folytonos mulatozásából, ezért elhatározza, hogy a nagynénjeihez költözik. A férj persze mindenáron megpróbálja visszahódítani a feleségét. Balázs szövetségesre is talál Lajos bácsi – a három nagynéni testvérének – személyében. Az ő noszogatására végül levelet küld a férjének, amelyben arra kéri, szöktesse meg, és vigye haza. És mint azt a mesékben megszokhattuk, természetesen minden jóra fordul.Móricz Zsigmond műve igazi prózai és színpadi örökzöld! Letűnt világot idéz a duhajkodó, ifjú földesúr és feleségének története, de van benne valami múlhatatlanul eleven, aminek ma is lehetetlen ellenállni.Az előadásban végig autentikus magyar népzenét használunk, amelyen keresztül kicsit visszakanyarodhatunk a gyökereinkhez, erre szolgál a népzene mellett a néptánc is. A koreográfiák szintén hamisítatlan néptáncra épülnek.

Ki ne ismerné a dalt, ki ne ismerné Móricz egyik legjelentősebb regényét, melyből ő maga készítette el a színpadi változatot? A féktelen mulatásra született birtokos és a fiatal feleség konfliktusát? A három nagynéni kacagtató jeleneteit? A titokzatos Lajos bácsi megérkezését? Mindenki összefog a szerelmes házaspár kibéküléséért, de addig még hosszú az út…

Ki ne ismerné a dalt, ki ne ismerné Móricz egyik legjelentősebb regényét, melyből ő maga készítette el a színpadi változatot? A féktelen mulatásra született birtokos és a fiatal feleség konfliktusát? A három nagynéni kacagtató jeleneteit? A titokzatos Lajos bácsi megérkezését? Mindenki összefog a szerelmes házaspár kibéküléséért, de addig még hosszú az út… És ahogy Móricz hősei, úgy mi sem élhetünk muzsikaszó nélkül.Móricz Zsigmond műve igazi prózai és színpadi örökzöld. Letűnt világot idéz a duhajkodó, ifjú földesúr és feleségének története, de van benne valami múlhatatlanul eleven, aminek ma is lehetetlen ellenállni. Egy klasszikus színházi előadás létrehozása a cél. Megismertetni a mai fiatalokat a klasszikus magyar irodalommal és persze az idősebb generációt sem elfelejtve, egy pazar előadást létrehozni.Móricz Tiszacsécsén született, az előadás zenéjét pedig a kárpátaljai Pál István Szalonna szolgáltatja. Az előadásban végig autentikus magyar népzenét használunk, amelyen keresztül remélhetőleg kedvet kap arra a mai online világban élő fiatal generáció, hogy kicsit visszakanyarodjanak a gyökereinkhez. Erre szolgál a népzene mellett a néptánc is. A koreográfiák szintén autentikus néptáncra épülnek. És remélhetőleg arra is kedvet kapnak, hogy leemeljenek egy könyvet a polcról.

A dráMÁzat-nak (a Tomcsa Sándor Színház és a nagyváradi Szigligeti Színház drámapályázatának) tavalyi nyertes darabja, Moravetz Levente írása a hétköznapi és szokatlan közötti keskeny mezsgyén vezet minket. Olyan kérdéseket feszeget, amelyek egyszerre képezik a hétköznapunk alapját, de a legintimebb gondolatainkat sem hagyják nyugodni.   Ugyanis: Nem lesz reggel, Fred!   Ahogy utazik az ember a mindennapok kényelmes rutinjában, megtörténhet, hogy elrobog a valóság mellett. Mi a valóság? Képesek vagyunk elhinni a lehetetlent is, ha sokáig bizonygatják nekünk?
Fred világa a kispolgár biztonságos rutinokkal teli világa. Egyik feladat a másik után, egyik szülinap a másik után, egyik étkezés a másik után. Hiszen ezt akarta: kapcsolat, állás, ház, autó – erre vágyott. Minden rendben.
De mi van akkor, ha megreped a szép valósága és pillanatok alatt befutják a hajszálrepedések? Mi van, ha az igazság túl nehéz? Merre vezet a szembesítés? Tagadáshoz vagy elfogadáshoz?

 Az 1960-as évektől a magyarok mindennapjainak egyaránt szerves része volt az elvágyódás és a sokszor nyomorúságos élethelyzet elfogadása, a munkaköpeny, a gyárak monoton zaja, vagy akár a Táncdalfesztivál. Vannak dalok, amelyek nem csak slágerek lettek, de mára már szerves részei a pop-kultúránknak, és vannak irodalmi szövegek, melyek fanyar humorral, vagy éppen lírai szépséggel örökítették meg az egykori munkásosztály világát. Ilyen dalok és szövegrészletek fonódnak össze, kapcsolódnak lazán egymáshoz a koncertszínházi tánc- előadásban, hogy a színház tánckara, két énekes színésznő és öt zenész együtt idézzenek elénk egy már letűnt, de máig ható kort és annak hangulatát.

Radnóti Miklós halálának hetvenedik évfordulója és a Holokauszt-emlékév alkalmából izgalmas művészeti estet hozott létre Mácsai Pál és Fullajtár Andrea Dés László szaxofonművész-zeneszerzővel, Dés Andrással, a fiatal dzsessz-generáció legelismertebb ütőhangszeresével és Lukács Miklós kimagasló tehetségű cimbalomművésszel. Nem hagyományos értelemben vett irodalmi estről van szó: vers, próza és zene egyedi párbeszéde ez a produkció, amelyet a művészeti ágak átjárhatósága, a fellépő művészek egyedi, utánozhatatlan előadásmódja tesz különlegessé. A zenei improvizációk folytonosan reflektálnak a prózában, versben elhangzott gondolatokra, így költészet és zene között rendkívül izgalmas párbeszéd alakul ki.
Az esten Radnóti Miklós versein, naplórészleteken, korabeli dokumentumokon kívül kortársainak versei, írásai is szerepelnek - mind olyanok, amelyek kapcsolódnak Radnóti életéhez, munkásságához és korához, s van a mához szóló üzenetük is.
Mindez a legjobb Radnóti-szakértőnek, az életmű legalaposabb ismerőjének számító Ferencz Győző érdekfeszítő, megrázó összeállításában és az előadóművészek nem mindennapi, érzékeny, szuggesztív tolmácsolásában.

„Ha Mario képtelen clara et distincta argumentálni a hajléktalan befogadása mellett, abból mi következik? Egyszerű szillogizmus: kapcsolati problémájuk van.”Látszólag egy 21. századi... látszólag egy 21. századi... látszólag egy 21. századi... Nem félünk a... megeszi a lelket. Egy házaspár szomszédjába új lakók... átjönnek, a párok, barátkoznak, isznak, vitatkoznak, lapos tévé – ám egy viharos éjszakán kopogtat egy idegen. Egyik pár kidobja, másik beengedi. De lám csak, krimi ez?Groteszk társadalmi szatíra - középpontjában a menekültkérdéssel.

Pregitzer Fruzsina önálló estje A 100 éves Nyugat folyóirat előtt szeretnék tisztelegni. A kedvenceimet, kincseimet – megmutatni.Hinni abban, hogy szerelemről, őrületről, háborúról – mindenségről a Tisztelt Nagyérdeműnek is valami hasonló jut az eszébe, hasonlóan rezdül a szíve, mint nekem: Ady Endre, Juhász Gyula, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Móra Ferenc és Szép Ernő művei segítségével.Mulassanak jól, és vegyék véresen komolyan!Szeretettel:Pregitzer Fruzsina

A Prostitúció természetesen nem a prostitúcióról szól, abban az értelemben legalábbis semmiképp, ahogy ez a bűnügyi rovatokból és/vagy az éjszakai életből ismeretes.A négy, egymástól független jelenet egymáshoz nem kötődő történeteket mutat be, melyek szereplői tanácstalanul próbálnak (jobb) helyet találni magunknak a világban, ahol bármi bármikor áru tárgyát képezi,talán csak az ár kérdéses. Valaha jónevű koreográfus, önérzetének feladásával munkát keres egy call girl-hálózatnál. Tanácstalan fiatal prostituált ügyfelével próbál értelmezni néhány mondatot, amit egy térítő szekta prospektusában olvasott. Drogfüggő lány próbál a dílerétől, valahai középiskolai rajongójától ingyen szerhez jutni. Óvodás mesél boldogan játszótéren talált új ismerőséről. A Tompos Kátya és Kocsis Gergely által játszott karakterek egymásra sem hasonlítanak, másokra pedig végképp nem. Minden a fantázia szüleménye. Ahogy az életben ez egyébként is megszokott. Egy jelenet Bernhard Studlar rendezésében 2o15-ben már szerepelt a bécsi Theater Nestroyhof műsorán, de jelen formájában a színdarab ősbemutató, még nem került közönség elé.

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy fiú, akinek határtalan volt a fantáziája. Világokat járt be a képzeletében, földrészeken és korokon át repítette a fantáziája, nem volt hely az univerzumban, amit ne ismert volna. Azonban az édesanyja nem szívlelte, hogy a fia ilyen haszontalan dolgokkal tölti az idejét. A szomszéd fiúk sokkal fontosabb ügyekkel foglalatoskodtak: keményen edzettek, tanultak. Az édesanya mindig azt mondogatta: „Ők érdemes férfiakká válnak, te meg, fiam, nem tudsz semmit, semmit sem tudsz.”Egy napon a fiú elhagyta a szülői házat. Nem tehetett mást, mennie kellett. Magával vitte kedves hangszerét, de már nem játszott rajta, nem varázsszőnyegen vagy arany pegazuson indult útnak, ahogy képzeletében tette korábban, hanem gyalog. Elhitte édesanyja szavait, elhitte, hogy ő semmit nem tud. A világ része akart lenni, olyan gyerek, mint a többiek, olyan, mint a szomszéd fiúk. A királyi palotához ért, ahol megkérdezték: „Ki vagy, fiam?” Erre ő: „Nem tudom”.Mikó Csaba mesejátéka a fantázia témakörét járja körül egy fiú történetén keresztül, akit a többiek kicsúfolnak, kinevetnek, mert „másnak”, mert „furcsának” tartják.Mi azonban semmi furcsát nem látunk abban, ha elsétál előttünk egy ingaóra vagy egy pöttyös róka…

Vendég: Haumann Péter Kossuth-, kétszeres Jászai-díjas, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulata tagja. Beszélgetőtársa: Sándor András.