Szinte minden igaz. Anglia nagyjából mértani közepén található Rylstone kisváros. Ott éltek és még élnek is azok a nők, akik 1999-ben összefogtak, hogy özvegyen maradt barátnőjük ötletét megvalósítsák. Egy megfelelő kanapét akartak vásárolni a helyi kórháznak, amelyben elüldögélhetnek azok a családtagok, akik kemoterápiás kezelésre kísérik a rokonukat.
Annie leukémiás férje, John kezelését volt kénytelen kivárni egy pokoli kényelmetlen és viharvert fotelben. Johnnak azonban nem maradt ideje kivárni, meghalt – ám azóta a nevét egy épületszárny őrzi a rylstone-i kórházban, mert Annie, Chris és a többiek – a helyi nőegylet tagjai – soha nem látott üzleti és világsikert arattak a saját egyleti naptárukkal, amelyben ők maguk pózoltak. Mégpedig meztelenül!
Tudni érdemes, hogy a rylstone-i ladyk átlagéletkora már akkor, vagyis a fotózás idején 60 év körül volt. 
A valódi történet innentől akár valódi is lehet. A nők sorsa, életük, viszonyaik egyrészt filmre, másrészt színdarabba íródtak. A vígjátékot Deres Péter, a színház dramaturgja fordította, sőt, 2017-re szabta, és a színház társulata – kiegészülve kiváló vendégművészekkel – arra készül, hogy a történetet, a „mesét” mindennapjaink átélhető valóságává emelje. Ismerős valósággá, ha úgy tetszik: magyar valósággá, hiszen melyik kórházból nem hiányzik egy várakozást könnyítő fotel?! Hogy egyebekről ne is essék most szó…
Ami ugyancsak nagyon maivá teszi ezt a történet, az a közösség össze- és széttartó ereje. A nők egymásrautaltsága, a bennük munkáló rivalizálás kegyetlensége, és a mindenek fölötti női energia, ami mindent megold, mindent összetart és elegendő erőt ad, akár az életben maradáshoz is. Ehhez pedig humor kell, életöröm és szeretet – ha a fene fenét eszik is. Márpedig néha eszik! Nem vitás: ezek az unatkozó vagy épp tevékeny háziasszonyok, családos és magányos nők, golfozó, gazdag feleségek és csóró tanárnők rendesen felborítják a kisváros életét, meg persze a sajátjukat is. 
Azt mondhatnánk, a Naptár lányok tipikus női színdarab. Csakhogy mindegyik nő mellett – sokszor előtt! – ott egy férfi társ, rajtuk túl pedig a kisváros, az ország, legyen az bármelyik is. 
A néző tudhatja, hogy amit lát, az majdnem egészen így meg is történt. Van tehát valóságalapja a sztorinak. Vannak és lehetnek ilyen nők és ilyen társak. Az élet pedig hozhat váratlan és pikáns helyzeteket, amelyekkel a közösségnek kezdenie kell valamit. 
A Naptár lányok őszinte darab: minden mondata mögül süt az életigenlés, az összefogás, a barátság és a humor. 
Végül is többek lettek ők, mint egy naptár és egy kanapé. A középkorú nők és férfiak pontos választ adnak majd arra, hogy mitől és mennyivel. A fiatalok pedig meghatottan ismerhetnek rá a saját szüleikre, akikben mind ott rejlik ez a szolidaritás és erő – csak merjék egyszer szabadjára engedni!

Az elegáns londoni szőrmeszalonban Gilbert, az egyik társtulajdonos a hódítás reményében nercbundát készül ajándékozni Janienek, az egzotikus szépségnek. Tervének egy akadálya van, mégpedig Janie férje, aki feltehetőleg gyanakodna, ha felesége egy tízezer fontos bundában állítana haza. A nőügyekben páratlanul találékony Gilbert beindítja a megoldás gépezetét, aminek következtében elképesztő események kezdik gyors ütemben követni egymást…

Hervé a szellemesen könnyed francia operett koronázatlan királya, a „frivol szabadság” utánozhatatlan úttörője.

A kétlaki zárdaorgonistát a színházban Floridorként ismerik, mint bohém zeneszerzőt, a zárdában Celestin, aki a jámborság élő mintaképe. Ugyancsak kétlaki Nebáncsvirág kisasszony is, aki az intézményben a zárda büszkesége, az ájtatos szemforgatás mögött azonban ezernyi csínytevés húzódik meg.
Hogyan támad szerelem Nebáncsvirág és Fernand hadnagy között, miféle bonyodalmak származnak ebből klastromon, színházon, kaszárnyán keresztül, miképp menekül meg Floridor – Celestin az őrnagy által kilátásba helyezett felkoncolás elől, és hogyan… erről szól a történet, melyben a múltszázad erkölcseit és embereit karikírozzák a szerzők.

A siker, a siker, a siker…
Egy színházi sikerhez mi kell?
Egy jó darab, egy jó zene
És sok csinos kis nő!
No meg hát kell a PUBLIKUM,
Ki erre be is jő!

Hervé hitt a zene gyógyító erejében, tegyük ezt mi is estéről estére, hallgatva a pikáns, kedélyjavító melódiákat!

Az előadás megismerteti a gyerekekkel az évszakok színeit, hangjait, fényeit, jellemző állatait és növényeit, egy-egy évszak hangulatát egy a szüleitől elkeveredett kislány szemén keresztül. Az előadás végére, mire főhősünk hazatalál, sok-sok baráttal és élménnyel lesz gazdagabb. Megismeri a világ egy szeletét, saját és tágabb környezetét.

Táncjáték 10 éves kortólTáncjátékunk két felvonásban tekinthető meg, a Négy évszak és A falka címeken. A két felvonás két különböző történetet mesél el, mégis a két rész együtt alkot egy kerek egészet.NÉGY ÉVSZAK
Antonio Vivaldi Négy Évszak című műve adja táncjátékunk alapját. A zeneműnek több értelmezése
is létezik, előadásunkban teljes egészében és eredeti hangzásban szólal meg. Jelen olvasatban az
élet lefolyása jelenik meg az évszakokban: gyermekkor, ifjúkor, felnőttkor és időskor/halál, mai
közegben, aktuális kérdéseket körüljárva. Táncjátékunkban Hip-Hop, kortárs és néptánc mozdulatok
keverednek a klasszikus zene dallamaira. Rendező-koreográfus: Hernicz Albert
A FALKA
Táncjátékunk a kisebb, zárt csoportokban kialakuló hierarchikus rendről, annak változásairól
és következményeiről szól. Tudatosan használva a stúdióterem intimitását – ezt beemelve és
beépítve a produkcióba – egy különleges hangvételű kortárs táncszínházi produkciót tárunk Önök
elé, ezzel is segítve a műfaj szélesebb körű megismertetését, és a fiatal közönség táncszínházra
való nevelését és a táncszínházi formanyelv megértését. Rendező-koreográfus: Eller Gusztáv
 

Gólem Színház - Titkos Társulat - FÜGE Produkció

Egy mai kispolgár története, aki súlyos anyagi gondokkal küzd, aki belemegy, hogy szerepeljen egy valóság Show-ban. Felszerelnek húsz rejtett kamerát a lakásában. Felteszik az internetre, és húsz millió ember nézi éjjel-nappal. Elhiszi, hogy egy hónap alatt megkeresheti a pénzt, amivel tartozik. De nem tudja mire vállalkozott… És elszabadul a pokol!! Sok humor és nevetés.

Mire jó a trollkodás?
Lecserélhető-e humorra a sport?
Volt-e élet a mobil elterjedése előtt?
A nők lennének jobb férfiak, vagy a férfiak lennének jobb nők?
Mire jó a zászló, ha nem fúj a szél?
Ezekre a kérdésekre nem ad választ Hadházi új önálló estje, de legalább lehet rajta nevetni.
Nekünk áll a László.