Lucy Kirkwood az utóbbi évek egyik legizgalmasabb és legtöbbet játszott színpadi szerzője Angliában, darabjait sorra tűzik műsorukra a legrangosabb londoni színházak. A Munkavégzés során nem biztonságos, amelyet elsőként a Royal Court mutatott be 2012-ben, a bulvársajtó működéséről szól.Hol a határ a szenzációhajhászásban? Mi az ára a kereskedelmi sikernek, a nagyobb példányszámnak? Hogyan viszonyulnak a darabbeli férfi- és női magazin szerkesztői a szexualitáshoz, a lapjukban megjelenő cikkekhez, modellekhez, és általában a nőköz? Mit tehet az újságírók „áldozata”, ha belemásznak a magánéletébe? Van-e esélyük a kezdő újságíróknak a hatalmi játszmákban? Hű maradhat-e az elveihez egy bulvárújságíró?A darab címe (az angol eredetiben NSFW, azaz „Not Safe For Work”) azokra a – főként pornográf – internetes tartalmakra vonatkozik, amelyeket nem illik munkahelyen letölteni és olvasgatni.Lucy Kirkwood üdítően friss, éles, szellemes és fájón időszerű darabjának magyarországi bemutatóját Máté Gábor rendezi.

A színdarab Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével kerül színre.

A Kőszegi Várszínház és a Gergye Krisztián Társulat közös bemutatója - 16 éven felülieknek!A világvégén beüt a világvége. A rádió is bemondta, szóval hivatalos. Egy hirtelen kezű tévétulajdonos, egy önjelölt írófejedelem, egy holtrészeg nővér és egy halmozottan különös húg haláltánca az isten háta mögött. Vágyódások, látomások és pofonok a festői Sipilovszkban. Az 1980-as, 90-es évek posztszovjet valóságának feszültségeiből megszületett darab a társadalom peremére szorult, Isten háta mögötti kisvárosokban felejtett emberek történeteit dolgozza fel. Sipilovszkban, ahol Olga, csúfnevén Murlin Murlo él, mindenki a kombinátnál dolgozik. A kohó és a csirkefarm szagától fullasztó itt a levegő, bár a szagot már csak az érzékeli, aki nem született bele. De ugyan ki jönne ide jószántából, ha maradni is csak az maradt, akinek nem volt miből, vagy nem volt hová elmennie? Koljada lemezteleníti, mélybe dobja szereplői lelkét, majd mintegy erőtlen feloldozásként felkínálja a választási lehetőséget: maradnak Sipilovszkban és elpusztulnak, vagy vonatjegyet váltanak egy új életre. Nyikolaj Koljada darabja világszerte sikert arat. A volt Szovjetunió területén eddig 40 színház mutatta be, de meghódította a környező szláv területeken kívül Németországot, Angliát és Amerikát is. Magyarországon 1997-ben játszotta először a kaposvári Csiky Gergely Színház. A mű szerzője Nyikolaj Koljada a kortárs orosz drámairodalom egyik legfontosabb alkotója. Maró humorú, kegyetlen darabjai kíméletlen őszinteséggel szedik ízére azt az embert, kit önnön képe-másaként teremtett a szocializmus. Történetei fiatalokról szólnak, elvágyódásról, arról, hogy miként lehet élni egy letűnt kor emlékét őrző, kiégett világban.

(10-100 éveseknek ajánljuk!)– komédia improvizatív elemekkel –Az előadás a közismert Murphy könyvek szellemiségére épülő humoros történetek láncolata. A jelenetek azon túl, hogy kacagtatóak és vidámak, minden esetben drámát is hordoznak magukban. Az emberi butaság kikarikírozásával egy ”görbe tükör”-ben láthatjuk mindennapjaink fájdalmait, örömeit, emberi  gyarlóságainkat, vágyaink és a valóság ellentmondásait.”  Ha valami elromolhat, az el is romlik!”Vágyaink és a valóság SOHA nem találkoznak.Murphy optimista, mi vagyunk pesszimisták.Mosolyogj! A holnap rosszabb lesz a mánál!

A Balla Eszter, Szinetár Dóra, Feke Pál, Nagy Sándor, Simon Kornél és Szerednyey Béla alkotta csapat Szente Vajk rendező vezetésével és Erős Csaba zenei közreműködésével egyedülálló zenés műfajt teremt.
2016 júliusában a Magyar Teátrumi Társaság tusványosi színházi sátrában mutatkozott be a különleges zenés produkció, a MusicalNeked. Az előadás ott Tusnád, a musical címet viselte.
A produkció a jól ismert színpadi improvizációs formát zenés változatban állítja színpadra. A produkciót ott és akkor négy színész – Balla Eszter, Nagy Sándor, Feke Pál, Simon Kornél - , egy zenész – Erős Csaba - és egy rendező – Szente Vajk - hozta létre. Azóta Szinetár Dóra és Szerednyey Béla is csatlakozott a MusicalNeked csapatához. 
Az erdélyi bemutató bebizonyította, hogy ezt a színpadi műfajt érdemes fejleszteni, az előadásokat folytatni és eljuttatni minél több helyre.
Improvizáció és musical? Musical és improvizáció? Improvizáció, a musical… Improvizációs musical… Ismételgethetjük, de ez úgy jó, ahogy van. Az improvizáció és a musical olyan színes egyveleget képes alkotni, mely új színt hoz a hazai színházi palettára. Egy briliáns rendező, hat fantasztikus színész és egy zongorista. Ennyi kellett ahhoz, hogy Magyarország első improvizációs musical társulata létrejöjjön. 
A MusicalNeked produkció szerethetőségének alappillére, hogy - miközben zenélnek, énekelnek és rögtönöznek -, előadásukba beleszövik az adott helyszín, esemény történetét, jelenét, múltját, érdekességeit. Még az megesik, hogy a közönséget is bevonják a műsorba.
Az erdélyi bemutatkozás után nem kellett sokat várni első magyarországi bemutatóra sem, melynek helyszíne Békéscsaba.
A MusicalNeked első anyaországi előadásával bemutatja a Békéscsaba, a musical című produkciót. 2016. december 20-án a MusicalNeked formáció, ezúttal Balla Eszter, Szinetár Dóra, Nagy Sándor és Simon Kornél, Békéscsabára érkezik és Szente Vajk helyben rögtönzött rendezésében a Csabagyöngye Kulturális Központban bemutatja a legnagyobb musical slágerekkel színesített improvizációs fergeteget, melynek alapját Békéscsaba városa és annak történetei, hagyományai adják. A produkcióban zongorán közreműködik Erős Csaba.

musical

Dr. Ember László boldog akar lenni. Tomcsa Sándor drámájának kispolgári világába beleivódott az egzisztenciális elhidegülés és a magány. Szereplői azonban továbblépnek a társadalmi besorolhatóságon, és státusukat ledobva alkotnak maguknak belső valóságot. A dráma főszereplője, dr. Ember László, nem megéli, hanem átírja magányát egy képzeletben fogant család eszméjével, amely számára a boldogságot jelenti. A történet fonákjai mögül fokozatosan sejlik fel Ember és realitásának kapcsolata, az a kettős világ, amelyet tudatosan hoz létre. Nem becsapja magát egy „kegyes hazugsággal”, hanem készakarva választja a boldogságot egy önmaga által felépített igazságon keresztül.

A MŰVÉSZASZTAL egy különleges, koncepcióját tekintve is egyedinek mondható rendezvénysorozat.
A MŰVÉSZASZTAL harmadik estjére 2018. február 8-án, csütörtökön 17 órakor kerül sor. Tompa Andrea író, színikritikus, a Színház c. folyóirat főszerkesztője lesz a vendég, a téma a kisebbségi lét. (MŰVÉSZASZTAL a hallgatásról
Beszélgetőtársa: Karádi Zsolt főiskolai tanár
Az est háziasszonya: Kováts Judit író

a Kézdivásárhelyi Városi Színház előadása -Serge, Marc és Yvan régóta barátok, azonban egy jelentéktelennek tűnő nézeteltérés miatt úgy tűnik, veszélybe került ez a barátság: Serge óriási pénzösszeget fizet egy olyan kortárs művészeti alkotásért, mely Marc szerint teljesen értéktelen.Yvan igyekszik kibékíteni a feleket, azonban az esztétikai érzék és művészetfelfogás terén való nézetkülönbségek egyre erősödnek közöttük, míg végül elfeledettnek hitt korábbi sérelmeik is felszínre tőrnek.Mi vajon hogy állunk a barátsággal? Nem háborít fel, ha olyant tesz a barátunk, amivel nem értünk egyet? Jó vele együtt nevetni másokon?Szeretjük-e őt akkor is, ha másképp vélekedik a világról, ha nem fogadja el a segítségünket, ha titkai vannak előttünk…?És ha gerinctelen, behízelgő alakká változik a barátunk, vajon a szemébe merjük ezt mondani? 

Egy láthatatlan fehér kép a fehér falon.Erről szól a Művészet. Csak annak látható, aki nagyon sokat költött rá. Sokat költött, mert a kortárs képzőművészet minden „remekműve” (ez is) izgalomba hozza. Ezek a leg-leg képek annak a falára kerülnek, aki a „semmi” titkát is érti, s szívesen mutatja meg két barátjának. Vesztére teszi. Nagyon kevésen múlik, hogy a barátságuk vége lesz a „műélvezet”.

Vígjáték, a Váci Dunakanyar Színház előadása
A magyar származású Yasmina Reza MŰVÉSZET című darabja, amely a világ és Európa színpadain is hatalmas sikernek örvend, finom humorral és mesteri érzékenységgel tárja fel egy jól ismert viszonyrendszernek, a baráti háromszögnek ingoványos talaját. A történet, akár egy mélylélektani szonda, úgy vizsgálja a három barát kapcsolatát.Serge, a befutott orvos engedve új szenvedélyének egy kortárs festményre tesz szert, s bár egy vagyonba került, kétely nélkül és büszkén hívja át barátait, hogy szemügyre vegyék a képzőművészeti csoda vitathatatlan értékeit: „egyhatvanszor egyhúsz, fehér alapon haránt irányú, vékony, fehér pászmák”. Marc döbbenten áll, véleményét képtelen magában tartani, és kifakad. Yvan pedig választhat, hogy kinek az oldalára áll ebben a parádés esztétikai konfliktusban, amelynek a végére az is kiderül, hogy miként alakul a barátság sorsa.

A Művészet egyike Yasmina Reza leggyakrabban színpadra kerülő darabjainak, születése óta világszerte folyamatosan a színházak műsorán szerepel.  Az írónő a műért 1994-ben Molière-díjat kapott. A középpontban egy fehér alapon fehér csíkokkal ékesített festmény és három régi barát áll. Egyikük megveszi a festményt, ami nagyon drága. Talán egy barátságba kerül. Vagy esetleg még többe.Serge, Marc és Yvan évtizedek óta barátok. Serge egy nap vásárol egy képet: 120x160-as, teljesen fehér, bár ha jobban megnézzük… Marc azonban nem akarja jobban megnézni. Tömören és ellentmondást nem tűrően mondja ki véleményét a költséges vételről. Szó szót követ, a vitába akarata ellenére Yvan is egyre jobban belesodródik. Ebből a látszólag ártatlan alaphelyzetből indul ki a Művészet című darab. Egy meggondolatlan szó, egy rossz időben elcsattanó mondat, egy szerencsétlen gesztus, majd a váratlanul és mélyről felszakadó indulatok elkezdik kikezdeni, szétfeszíteni a sok éves mély baráti kapcsolatot. A francia szerzőnő sziporkázó szövegében egymást követik a feszült és komikus pillanatok, a Művészet egyszerre nevettet és elgondolkodtat. Szó lesz titkokról, hazugságokról, az emberi kapcsolatok bonyolultságáról, és egy kicsit a művészetről is. Hiszen eligazodni, idomulni, engedni vagy éppen csökönyösnek lenni: művészet.     A darabbeli három férfit Lux Ádám, Megyeri Zoltán és Quintus Konrád alakítják. Yasmina Reza tollából származnak az Egy élet háromszor és Az öldöklés istene című darabok is, mindkettőt játszották már Budapesten is - az utóbbiból nemzetközi koprodukcióban film is készült.