-
Magyar nátha
Kórképek a magyar nép zivataros századaiból - DEKK Színház – Füge ProdukcióMagyarországon felütötte fejét a HU-N1 vírus, közismertebb nevén a „magyarnátha”. A betegség a magyarok génjeit támadta meg, melynek következtében az eleurópaisodás jelei mutatkoznak rajtuk. Túlzott elfogadás, szélsőséges liberalizmus, a hazai konyha teljes elutasítása. Mivel szervezetük nem tolerálja a gyors változást, a magyarság pusztulásnak indult. Tudósaink azonban, utolsó szalmaszálként, találtak három immunis személyt, akiknek génjeibe tekintve rábukkanhatnak a kijavítandó szekvenciákra.
Mivel a magyar ember genomja teljeskörűen tartalmazza az egész hazai történelmet, egy génprojektor, magyar nevén a sorprés segítségével most Önök is bepillantást nyerhetnek a magyarok történetébe a honfoglalástól egészen napjainkig. Miközben hőseink a gyilkos vírus megállításáért küzdenek, választ kaphatunk történelmünk legégetőbb kérdéseire. Például arra, hogy miért kellett a magyaroknak hátrafelé nyilazniuk, amikor szemből sokkal könnyebb? Valóban nagy paraszt volt-e Dózsa György? Egy átlagos Habsburgnak tényleg a tarkóján volt-e az orra a belterjesség miatt? Az Árpád-ház bizonyíthatóan egy félresikerült előjáték miatt halt-e ki? Mátyás király tényleg csak női álruhát szeretett ölteni? Kölcseyt zavarta-e a térlátásának hiánya?
Ha Önt érdekli hazájának múltja és sorsa, azt javasoljuk, vegye fel a harcot a szörnyű kórsággal, mert a jövő nem várt meglepetéseket tartogathat minden honfitársunk számára! -
Magyar nóta és operett est - Örömzene Kállay Borival
„Kettős, sőt háromszoros örömöm, hogy a Veszprémi Petőfi Színház vezetése, a BOB HERCEG sikere nyomán újabb feladatot ad.
Öröm, hogy ezen az estén többet mutathatok meg abból, amit félévszázados énekes-színésznői múltamból őrzök.
Öröm, hogy társaim ezen az estén - valamennyien kiváló művelői mindkét műfajnak - egyben barátaim, szeretteim.
Végül, de nem utolsó sorban öröm, hogy a veszprémi közönség szeretetébe fogadott, és eljön megnézni bennünket és meghallgatja, a szívünknek annyira kedves dallamokat. Még tán, egyszer-egyszer ezen az örömteli estén, velünk is énekel majd…
Tekintsék ezt a pár sort szíves invitálásnak, amelyet nem csak a magam, hanem BERKES JÁNOS az Operaház örökös tagja, FONYÓ BARBARA a Deutsche Telekom „Év hangja” versenyének korábbi győztese, és két veszprémi kiválóság, HALAS ADELAIDA és SZELES JÓZSEF énekes-színművész, valamint az országos hírű virtuóz prímás, BÁDER ERNŐ és zenekara nevében nyújtok át.„
Kállay Bori -
Magyar Piéta – Az öszödi köztársaság
Keresztes Krizosztóm ferences rendi atya és rendfőnök szenvedéstörténetéről szól, akit a visszacsatolás után a rend vezetősége Székesfehérvárról költöztetett Újvidékre, hogy ott a rendházat vezesse. Krizosztóm az impériumváltáskor, bár sejti, hogy mi következik és lenne lehetősége a menekülésre, mégis úgy dönt, hogy az elkövetkező vérzivataros időkben sorsközösséget vállal a délvidéki magyarsággal – híveivel és állomáshelyén marad.
Krizosztóm atyát a bevonuló partizánok kihallgató tisztje, aki mellesleg a rendházban álnéven, mint pravoszláv pap bújt meg a háború alatt, azokról a személyekről faggatja, akik kiemeltebb helyet foglalnak el a magyar társadalmi életben, és személyeikben képviselik azt az összetartó erőt, amelynek megtörése – az új kommunista délszláv állam számára -államérdek. Ugyanis „az itteni magyarsággal akkor nem lesz semmilyen gond, ha lemondanak az ezeréves magyar államról”. Az atya anélkül hal meg, hogy megtörnék a pribékek. A kivégzések elkezdődnek, és áldozatul esik szinte mindenki, aki elérhető és valaha is kiállt a magyar nemzet együvé tartozása mellett. A túlélőkben a félelem és az élni vágyás a bármivel való megalkuvás formáját ölti. -
Magyar rapszódia
Liszt Ferenc 1839-ben, 180 éve kezdte el komponálni rapszódia-sorozatát, amely 1885-re érte el végleges változatát és bővült tizenkilenc tételre. Rapszódiáiban az „ősi magyar zenét" kívánta feldolgozni, amelyet ő a cigányzenészek muzsikájából ismert. -
Magyar Táncház
17.00–18.00 óráig Aprók tánca (vezeti: Csatai László „Csidu”)18.00–19.00 óráig Játszóház (vezeti: Horti Zoltán)19.00–20.00 óráig Tánctanítás vajdaszentiványi táncok(Bohus György és Bánhegyi Nikoletta) 20.10-20.30 óráig Énektanítás (vezeti: Bánhegyi Nikoletta) 20.30-00.00 óráig Táncrendek – hetente változó zenekarokkal -
Magyar táncház
1975. december 13-án, Luca napján indult útjára a táncház, majd 1976 januárjától heti rendszerességgel gyűltek össze a néptánc szerelmesei a Molnár utcai Belvárosi Ifjúsági Házban. Az első években a Muzsikás együttes volt a házigazda, 1978-tól pedig a Kalamajka Együttes vette át a táncházat, és vezette töretlenül 31 éven át 2009 májusáig.
Az Aranytíz táncháza (jogelőd Molnár utca) 40 éves. A 44 éves táncházmozgalom legöregebb, folyamatosan működő táncháza a mienk. Ebből 31 évet a Kalamajka neve fémjelzett (Fábián Éva – énekes, dr. Halmos Béla – prímás, dr. Dövényi Péter – kontrás, dr. Nagymarosy András – bőgős. S ne feledkezzünk meg, a régi tagokról sem: Berán István, Hajdú Péter, néhai Petrovits Tamás, dr. Sipos János, Székely Levent -
Magyar Vonóstrió Koncertje
BÉCSI KLASSZIKAHaydn: B-dúr trió HOB.V:8 Mozart: B-dúr Divertimento K.229 Beethoven: Esz dúr trió op.3 -
Magyarok a Kárpát-medencében
Benkő Péter kétszeres Jászai Mari-díjas színművész műsora a Magyar Kultúra Napja alkalmából -
Maja a kis méhecske
A Maja a kis méhecske egy bájos mese, melyen keresztül a legkisebbek megismerhetik a rovarok életét, amely ismeretlen számukra. A méhek élete mindig is összefüggött az emberek életével és a természettel. Léteznek olyan kutatások, amelyek bizonyítják, hogy méhek nélkül nem létezne élet a Földön. Szeretnénk, hogy a gyermekek e mesén keresztül értékes tudást sajátítsanak el és közben nagyon jól érezzék magukat -
Május van, Tisztelt úr...
a Zentai Magyar Kamaraszínház vendégjátéka Május, Kávécsarnok, Tűzoltó - három egyfelvonásosSzép Ernő figuráit egyszerűen nem lehet nem szeretni, szélsőségesen életunt vagy éppen életigenlő magatartásukban hasonlítanak egymásra: a boldogság utáni vágy, és az ajtón kopogtató szerelem mindhárom történetben megjelenik.14 éves kortól ajánljuk.
1 óra 50 perc, szünet nélkül.MÁJUS„Ma olyan szép csendes tavaszi este van. Kijöttem, hogy ma este felakasztom magam” – mondja az öngyilkosjelölt a Városligetben andalgó szerelmespárnak. Szép Ernő egyik legsikerültebb játéka: kabaré. Van benne tragikum, komikum és tragikomikum. A Május szereplői az első világháborús Pest kisemberei, és őket is csak olyan örök dolgok foglalkoztatják, mint az élet, a halál és a szerelem…KÁVÉCSARNOKKuglófbetyár – a Kávécsarnok agglegény főszereplője, Alajos ebben a „műfajban” utazik. A férfi vágyainak tárgya pedig (a kuglóf mellé) egy jobb napokat is látott, melegszívű hölgy, egy pesti kávécsarnok tulajdonosa. És amíg a férfi ábrándozva vágyakozik, a nő cselekszik – és a férfi máris csapdában esett.TŰZOLTÓA kisváros derék tűzoltóját nagy kérdés elé állítja az élet egy kívánatos özvegyasszony képében. Szerelem vagy hivatás? Mi a teendő (és előbbre való), ha egyszerre kell „oltani” egy feltüzesedett nő hevét (soha vissza nem térő alkalom) és a városban kitört valódi tüzet. Lehet-e egyszerre akarni mindent? Majd kiderül – de nevetni biztosan lehet. -
MAKÁM - felnőtt koncert - Zarándokének
A magyar zeneiséget egyedien képviselő Makám együttes a hazai népzene és világzene egyik legrégibb formációja, 1984-ben alakult. Eddig húsz szerzői lemeze jelent meg, s közel kétezer koncertet adott itthon és szerte a világban Párizstól Delhiig, Varsótól Dubrovnikig. Az együttes repertoárjával az ifjabb nemzedékek megszólítására is komoly szerepet szán, ezt jelzi a Szindbád, az Ákom bákom és a Csillagváró c. CD-ik rendkívüli népszerűsége.Az együttes vezetője, Krulik Zoltán Tatabányán született, szülővárosára emlékezve a koncert kapcsán Az utolsó papírrepülő című, most megjelent könyvéből is mesél. -
MAKÁM - gyerekkoncert - Bogárbál
A BOGÁRBÁL c. interaktív gyerek-családi műsor játékos formában igyekszik közel hozni a mai városi gyermekekhez a természetet s a benne élő állatokat. A dalok nem csak a gyerekeket szólítják meg, kicsit, nagyot, öreget egyaránt hív, kik játékos kedvüket megőrizték. Hallunk az ebihalak születéséről, a karikás szemű nyúl rémálmáról, egy álmedve téli settenkedéseiről, a bogarak tavaszi báljának vendégseregéről, a kabócáról, aki szamócát termeszt a kertjében és még a "ma született" aligátor gyerkőcre leselkedő veszélyekről is. Akinek ez sem elég, azzal kimegyünk az Állatkertbe és a Barlangszínházban meghallgatjuk az ott élő állatok hangversenyét.Vekerdy Tamás írja ajánló szövegében: "A lélek, az idő miféle mélységeiből, a tájak miféle messzeségeiből zeng fel ez a zene, szól ez a dal? Mit rejt a népek lelke,mit rejtenek a népek lelkei? Utoljára talán gyerekkorunkban volt meg ez az átjárás idők, népek és távolok közt, mert bennünk, magunkban fedeztük fel mindezt..." -
Makrancos
A táncelőadás a darab karaktereire fókuszál, és a lélektani okokat vizsgálja a cselekmény alakulásának szempontjából.„Gulyás Anna valóban mélyen megmártózott A makrancos hölgy két domináló, ellentétes női karakterében, ám nem volt szándékában a figurákról Shakespeare-hű elemzést színpadra vinni. Sokkal inkább az érdekelte, hogyan lehet e két női archetípust aktualizálni, vagyis a mában is érvényes és időszerű jelenségüket mai eszközökkel bemutatni. […] Bár egy négyszereplős kapcsolati drámát tényleg szinte bárhonnan lehet eredeztetni, Gulyás Makrancos-választása mégsem tűnik felszínesnek és indokolatlannak. A koreográfiában ugyanis a vívódó szerelmespárok harcai mellett megtaláljuk a makrancosság esszenciáját is, legalábbis erre utaló jegyekre szép számmal rácsodálkozhatunk az előadáson.” /KutszegiCsaba: Mikor szabad mosolyogni?/2015 óta több sikeres előadás létrehozásán keresztül alakult ki az az előadói-alkotói együttműködés, melynek fejlesztése végett Gulyás Anna koreográfus 2017-től C.iC-CompagnieinterContemporain néven projekt-társulatot hív életre. A már korábban is közreműködő művészekkel, valamint a közös gondolkodásban partner újabb tagokkal, a társművészetek és a tudomány iránti nyitottsággal keresi az utat a klasszikus színházi előadásoktól a kísérleti műfajig, az önálló hang megtalálásán át a szélesebb közönség eléréséig. -
Makrancos évszakok
MesejátékEgyszer volt, hol nem volt négy igazán furcsa tündér. Sokat hallottak már egymásról, de most találkoznak először. Az ismerkedésből csetepaté kerekedik, sehogy sem sikerül igazságot tenniük egymás közt. Végül úgy döntenek, hogy megkérdezik az embereket. Vajon, ti mit szólnátok hozzá, ha egy álmos reggelen bekopogna hozzátok valamelyikük?