Radnóti Miklós élete, tisztasága, elképesztő látása, vizualitása megragadó. Szívének dobbanása, szerelmének varázslatos megélése minden színész számára kihívás, verseinek áradó képei, szavai csak arra várnak, hogy újra meg újra halljuk, lássuk, érezzük őket. A magyar költészet egyik legnagyobb alakja. Sorsa, szenvedése, kiszolgáltatottsága, váteszi látásmódja, saját sorsának pontos előérzete révén figyelmeztető jelként magasodik elénk. Testvérünk, barátunk, társunk a magyar történelem sodró, mai hullámzásában is. A belépés díjtalan. 

Öt ember, társadalmunk (és történelmünk) öt prototípusa, fogoly egy zárt helyiségben. Mindenkinek az a célja, hogy kijusson innét, kivéve azt, aki éppen a hatalmat (a stukkert) birtokolja és használja. Van kulcs a kivezető kapuhoz, fel van akasztva, de akinél a revolver, az mindig megakadályozza, hogy a többiek leakasszák. A stukker körbejár, mindenki másképp gazember és másképp kiszolgáltatott a hatalombirtoklás komédiájában.

Öt ember, történelmünk öt prototípusa, egy zárt helyiségben. Mindenkinek az a célja, hogy kijusson innét, kivéve azt, aki éppen a hatalmat (a stukkert) birtokolja és használja. Van kulcs a kivezető kapuhoz, fel van akasztva, de akinél a revolver, az mindig megakadályozza, hogy a többiek leakasszák. A stukker körbejár, mindenki másképp gazember és másképp kiszolgáltatott a hatalombitorlás komédiájában. Mint kiderült, az 1966-ban keletkezett mondanivaló semmit nem vesztett aktualitásából a rendszerváltással, a Nagy Szovjet Birodalom széthullása után sem. Nyilván nem véletlen, hogy 1990-től nemhogy elapadtak volna, hanem sűrűsödtek a „Stukker” bemutatói nemcsak itthon és az egykori keleti blokk országaiban, hanem a nagyvilágban is, Londontól Amerikáig. A szerző ebben a komédiában azért röhög és röhögtet, nehogy a világ folyása láttán sírva fakadjunk…

Görgey Gábor immár klasszikussá vált darabja kerül színre Zalaegerszegen, a Kvártélyházban. A bezártság, a hatalom szatirikus megfogalmazása öt férfialakra. A stukker vezetéshez juttatja a figurákat, akik néha mulatságos, néha szívfacsaró helyzetbe kerülve haladnak jelenetről-jelenetre. Az előadás az Aase-díjas György János jutalomjátéka Tompagábor Kornél rendezésében. A(z) Kvártélyház Szabadtéri Színház előadása

RÉV Színházi és Nevelési Társulat és a Vekker Műhely koprodukciója A migráció problémája egy olyan jelenség, amely a modern európai társadalmakat markánsan kettéosztja. E határvonalat különböző ideológiák és kulturális értékrendek is előszeretettel használják önmaguk meghatározásához. De vajon mi ez a határvonal? 
A Komfortzóna című projekt tulajdonképpen egy kísérlet, amelynek során a Vekker Műhely és a RÉV Színházi és Nevelési Társulat tagjai arra vállalkoznak, hogy a színház és a dráma segítségével nyissanak egy ideiglenes határátkelőt azoknak, akik hajlandóak valóban gondolkodni ebben a témában. Előadásunkkal nem kívánunk senkit sem az egyik, sem a másik oldalra állítani, csupán azt az egy kijelentést érzi magáénak, hogy erről a témáról beszélnünk kell, s hogy ehhez a közösségi oldalak posztjai már kevesek – a jelenlét felelőssége elengedhetetlen. Előadásunk a részvétel lehetőségét biztosítja nézőinek, s hisszük, hogy aki él e lehetőséggel, pontosabban látja majd ezt a mindannyiunkat érintő problémát.

A komfortzóna biztonság: kényelmes hely, ahol nem történnek szokatlan dolgok, minden ismerős. 

A komfortzónából való kilépés – változás: valami új, szokatlan, ismeretlen, idegen. 

A Komfortzóna két fiatal házaspár története. Az egyik pár a szíriai Aleppóban él, a másik Magyarországon, a déli határ közelében fekvő Mélyföldön. Eljön a pillanat, amikor mindnyájuknak ki kell lépniük saját komfortzónájukból.

Vekker Műhely: Olyan színházi-nevelési műhely vagyunk, akik élmény alapú foglalkozásokon keresztül fejlesztik az egyéneket és közösségeket, hogy azok önmagukat ismerő, nyitott, felelősségteljes részei legyenek a társadalomnak. 

RÉV Színházi és Nevelési Társulat: A RÉV Színházi és Nevelési Társulat elsődleges célkitűzése, hogy olyan iskolákba, olyan diákoknak vigye el a színház semmivel nem összehasonlítható hangulatát – akár tantermi körülmények közé – akik alig, vagy egyáltalán nem részesülnek ebből az élményből szociális vagy környezeti helyzetük miatt.

„Alkotni születtünk erre a földre, nemcsak megélni szép napokat.”Ez Kőműves Kelemen hitvallása, amelynek jegyében az épülő Déva váráért hajlandó feláldozni a legdrágábbat számára: a feleségét. De vajon mennyire tartós és áldott az eredmény, ha az ára egy ártatlan ember élete? A trianoni békediktátum 100. évfordulóján különösen mélyen elgondolkodtató ez a kérdés. Mi, a Szigligeti Színház társulata ezzel az előadással tisztelgünk nemzetünk gyászának centenáriuma előtt.

„Tizenkét kőmíves összetanakodék,
Magos Déva várát hogy felépítenék,
Hogy felépítenék félvéka ezüstért,
Félvéka ezüstért, félvéka aranyért.”A Déva várát építő kőművesek balladáját Sarkadi Imre írta meg drámatöredékében. Ezt és a népballadát felhasználva készített szövegkönyvet Ivánka Csaba színművész, melyből Bródy János dalszövegeivel és Szörényi Levente zenéjével született meg a rockballada. Az ősbemutatót 1981-ben tartották, azóta pedig az ország számos színpadán aratott sikert. Nem lesz másként a Pécsi Nemzeti Színházban sem, ahol Nagy Viktor, a zenés rendezéseiről Pécsett jól ismert alkotó viszi színre a darabot.
„Alkotni születtünk erre a földre, nemcsak megélni szép napokat.”
Ez Kőműves Kelemen hitvallása, amelynek jegyében az épülő Déva váráért hajlandó feláldozni, ami a legdrágább számára: a feleségét. De vajon mennyire áldott az az eredmény, aminek az ára egy ember élete?

Mi az erősebb, az anyagi érdekeltség vagy a feladatba vetett hit; létezik-e szolidaritás, vagy csak üres szólam a bajtársiasság emlegetése; szabad-e, lehet-e emberéletet áldozni egy hitért, egy ügyért? Épülhet-e érték, ha romokban a morál?Mit jelent a művészi szabadság? Meddig szükséges az alkotói fanatizmus, és mikortól válik veszélyessé? Miképp oldható fel közösségi érdek és egyéni boldogság konfliktusa? Végletesen átérzett hivatástudat, vagy gőgös karriervágy, túlfűtött ambíció áldozata lesz-e Kelemen? És főként: milyen lesz az a vár, melyet csak emberáldozattal lehet felépíteni? Átok, vagy áldás lebeg fölötte?Csak kérdéseink maradnak. Az ismert rock-ballada ugyanis olyan felvetések sokaságából áll össze, melyekre nincsenek egyértelmű válaszok. És hogy mi következik a legvégén? Az elkerülhetetlen isteni igazságszolgáltatás… és a kérdés, mi a fontosabb: a művészet, vagy az ember?

Szörényi és Bródy rockoperája Bozsik Yvette rendezésében keresi a választ az áldozat, áldozathozatal és előrehaladás kérdéseire. Mit ér az az épület, amely mások feláldozása által képes csak állni? Átok vagy áldás az építésért tett emberáldozat? Főbb szerepekben: György-Rózsa Sándor, Hüse Csaba, Fándly Csaba, Kelemen József, Mohácsi Norbert, Tompos Kátya M.V./Zsíros Linda.

rockballada A Csokonai Színház és a Nagyerdei Szabadtéri Színpad közös bemutatójában jelenik meg az ismerős történet. Kelemenre hatalmas teher nehezedik, belső vívódásán keresztül épülnek ki az etikai kérdések, mint például: épülhet-e érték, ha romokban a morál vagy lehet-e erkölcsös a gyilkosságba vetett hit? De az egyezség, az egyezség, dönteni kell: élni vagy boldogulni…

Muráti Lili. Róla szól a történet. Az egyik legszebb és legnépszerűbb színésznőről. És arról a kalandos életútról, mely úton mennyet és poklot bejárt. Bálvány volt, itthon is, Spanyolországban is, ahová 1945 után a sors vetette. Dávid Zsuzsa rendező sorozatának újabb színésznője Muráti Lili. A Könnyek nélkül című monodráma Muráti Lili életének legizgalmasabb és legdrámaibb időszakát mutatja be. Dávid Zsuzsa eddigi sorozatának szereplői Fedák Sári és Mezei Mária. Monodrámáit a budapesti Nemzeti Színház nagy sikerrel játssza. Varga Zsuzsanna számára nagy kihívás a Könnyek nélkül című előadás, hiszen egyedül van a színpadon, énekel, mesél, boldog és boldogtalan, toprongyos és elegáns. Egy vérbeli színésznő hasonmása. Muráti sosem volt maníros, nem affektált, mint sok korabeli pályatársa. Mindig önmagát adta. Megtehette, szép, vagány és izgatóan erotikus lénye hódított. Muráti Lili a férfiak szívét megdobbantotta, köztük olyan nagyokét is, mint Jávor Pálét vagy Páger Antalét és Básti Lajosét. A korabeli nők rá akartak hasonlítani, öltözködését utánozták. Az előadás elröpíti a nézőket 1941-től egészen a felszabadulásig. De ez a felszabadulás mit hozott Muráti Lilinek és férjének, Vaszary János színházigazgatónak, írónak, rendezőnek? Kitaszítottságot. Muráti Lili nem kalandvágyból ment világgá, hanem politikai emigránsként. Politikai vétséget, pláne bűnt, nem követett el. Vaszary János Zörgetik az ajtót című kötetének felhasználásával Marton Mária és Dávid Zsuzsa írta színpadra a különösen izgalmas életű színésznő sorsát. Muráti Lili, Muráti Teodóra Aurélia néven 1912, július 22.-n született Nagyváradon és 2003. április 17-én halt meg Madridban. Igazi nagy színésznő és bálvány volt, sejtelmes hangjával, egyedi humorával elbűvölte a nézőket.