Szép verseket hallhatnak neves színművészek előadásában és zongoradarabokat, operaáriákat, dalokat zenei életünk legjobbjainak tolmácsolásában. A zenés irodalmi est közben versre és muzsikára vonatkozó kérdések hangzanak el, a helyes válaszokkal pedig még ajándékokat is lehet nyerni.A vetélkedővel párosuló művészeti esteket a „Ki nyer ma?” rádiós játékból ismert ötletadó, CZIGÁNY GYÖRGY vezeti.

Formabontó –táncismereti– előadásEgyüttgondolkodás táncról, művészetről, „kortársságról”. Új formai kísérlet, amelyben a kortárs tánc története, illetve a tánc esztétikája és kommunikációs szótára is vizsgálat alá kerül.
Az előadásban részletek láthatók a Közép-Európa Táncszínház emblematikus előadásaiból – Horda, Tiszta föld, Tánc-Tér-Képek, Vándornaplók -, amelyeket narratív táncismereti részek kötnek össze. A társulat tagjai a sokéves oktatói tudásukat és a színházi nevelési programjaik során szerzett tapasztalataikat is felhasználták az előadás létrehozásakor. Meglepő, szórakoztatóan intellektuális táncszínházi beavató előadás.„Olyan előadást hozunk létre, ami újfajta megfogalmazása a színpadi jelenlétnek; ötvözi a táncművészet, előadóművészet, az oktatás és a színházi nevelés területén szerzett tapasztalatainkat.” /Kun Attila/

A Szín-kron diák színjátszó csoport fő célkitűzései: középiskolás (és nem csak) diákok színházra nevelése, gyergyószentmiklósi ifjúsági programok szervezése és vezetése.  Mi a vers? Mi számít annak, és mi nem? A Szín-kron csoport, a Magyar Költészet Napjára készült előadása a szerelem témájában, a nő és férfi kapcsolatában próbálja meg körüljárni a kérdést. Meddig tart a vers és mikor lesz a miénk a költő szava. Kortárs magyar versek (és nemcsak) a terítéken József Attilától, Nemes Nagy Ágnesen keresztül, Varró Dánielig. Megfűszereztük a verseket zenével is, mivel számunkra a vers is zene. Annak ajánljuk az előadást aki szereti a verseket, de legfőképpen azoknak akik csak most fogják megszeretni. Mert a verset mindenki szereti. 

a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem produkciójaKilenc huszonéves fiatal felnőtt, lényegében egyidősek a rendszerváltással. Szüleik olyan világot reméltek, amiben van bőséggel Coca cola és Nesquik és Tutti-frutti Magazin és Kacsamesék. Jólét van tehát és nyugalmas biztonság és ehhez megfelelő méretű szabadság. Hát ami a Coca-colát és Nesquiket és Tutti-frutti Magazint és Kacsameséket illeti, az lett is.Emlékdarabokat rak ki elénk ez a kilenc fiatal felnőtt színészhallgató, csupa nagyon személyest, csupa csak nekik fontosat, hogy mi meglássuk, mit mutatnak a darabkák...Hogy mit adnak ki.

A hazugságaikba görcsösen kapaszkodó, kérészéletű színházi báboké?A gyermeküktől elszakított anyáké? A szüleiktől elszakított gyermekeké?
A hallgatásé? Az elnyomásé, vagy az elnyomás elleni küzdelemé?
A nemzeti múltat, jelent, jövőt bedarálni törekvő asszimilációs gépezeté?
A fondorlatos erőszaké? Az Istenbe, nemzeti együvé tartozásunkba vagy az önmagunkba vetett hité?
Néhai vagy eljövendő szerelmeké? A magányosan, szeretetre éhezve cseperedő gyermekeké?
Látlelet az egyén, a család, a nemzet életén átgázoló történelemről. Történet elszakadásról, egymásra találásról, szeretetről, asszimilációról, identitás-vesztésről, erőszakról. Váratlan fordulatokkal teli, vérfagyasztó történelmi krimi, melyben a nemzet elveszett hazáját, az anya elveszett fiát keresi. Történik Budapesten és az elcsatolása óta jégbe fagyott Erdélyben.
A cselekmény a jugoszláv király elleni sikeres marseille-i merénylet napjaiban, 1934. októberében indul Budapesten. Azokban a napokban, amikor a jugoszláv hatóságok százszámra űznek át délvidéki magyarokat a határon. Zentayné, az egykori Széplaky Vera, pályája csúcsán lévő, ünnepelt színésznő. Ő a Nagykörút csillaga!
A kisemmizett és kiűzött nincstelenek sorsvertségével szembesülve, a színésznő váratlanul kijózanodik saját sikere szédítő mámorából. Hirtelen és nem remélten rémisztőnek tűnnek előtte az üresfejű vígjátékokban alakított, kiszámíthatóan esendő nőcskék szerepeinek tucatjai, melyeknek sikerét, az utca tömegében való ismertségét köszönheti. Felszakad benne önnön sorscsapása, melyet színházi évei során a könnyed kacarászás és harsány röhej díjaként learatott tapsviharok alá rejtve eltemetett.
A tőle erőszakkal elszakított, általa csak apró gyermekként ismert egyetlen fia. Vagyis annak fojtogató hiánya. A légszomj szembeötlő a fényben és ragyogásban. Társai a gondok feledtetésében megütközve érzékelik, az ünnepelt Verában az Anya eltörölte a Színésznőt! Messze a felhők felett, fenn a csúcson, útban a csillagok felé a díva megáll, majd megfordul. Visszaindul a rögös keskeny ösvényen, zarándokúton a sártengerben úszó, sötét mély völgybe, hátrahagyott gyermeke felé. Vera elhagyja a tegnap még számára is életet jelentő deszkákat.
A gyermek apja, Vera első férje az Osztrák-Magyar Monarchia tisztjeként az első világháború legvégén szerzett sebeibe halt bele. A hősi halott szülei, rangon alulinak tartván és hirdetvén megboldogult fiuk színésznővel kötött házasságát, a háborús hős apa temetése után a magára maradt özvegytől magukhoz szakították nem szeretett unokájukat. Vera jelenlegi férje, Zentai Szabolcs, a Magyar Királyi elhárítás magas rangú tisztje kapcsolatai révén a gyermek nyomára jut. Érthető okokból, a fennálló háborús feszültségben, amely a jugoszláv király meggyilkolása után alakult ki, Szabolcs nem hagyhatja el az országot, az asszony kénytelen egymaga indulni Erdélybe, gyermeke után.
Vera, akit tizenkét évvel a jelenleg tárgyalt események előtt, 1922-ben szó szerint a színpadról vett le Kolozsvárott a román titkosrendőrség, és tett át a határon, nyíltan vallott hazafias nézetei miatt, a román hivatalnokok nehezen áthatolható falába ütközik régen látott szülőföldjén. Miután az anya éppen hogy csak átverekedte magát a gúnyos rosszindulat balkáni sovinizmussal szilárdra cementezett falán, és eléri, hogy végre láthassa rég nem látott fiát, a viszontlátás fojtogató öröme azonmód fullad bele a rázúduló felismerés csendjébe. Fiából, Széplaky Lászlóból Vasile Seplecanut neveltek.
Vasile az elhagyott László, akit – mint falura kiadott gyermeket – egy román család nevel, természetesen jó románnak, dühvel és haraggal fogadja, majd porig alázza már régen nem várt, égből pottyant anyját.
A történet Észak-Erdély visszacsatolása után folytatódik, amikor is az államhatalom változik, de a küzdelem a lelkekért, a területért ugyanúgy folytatódik. Az egyik oldalon a magyar, tehát közép-európai civilizáció, amely vertikálisan szervezett, a másik oldalon a Balkán horizontálisan berendezett társadalma. Közöttük az emberek, mint megannyi törmelék egy rég elhagyott, önmagába omló, balkáni téglastócban, hol hangos és ostoba hivatalnokok, akarnokok tetszelegnek, hol félisteni, hol atyavajdai pózban.
 

Péter, a Casino ünnepelt és körülrajongott művésze, akinek legnagyobb problémája, hogy hogyan pattintsa le a nőket. Egy véletlen találkozás összesodorja Vilmával, aki - mint mindenki - odavan Péterért, ámde titkon másra sem vágyik, minthogy a Casino ünnepelt és körülrajongott művésznője legyen, akinek legnagyobb problémája, hogy hogyan pattintsa le a férfiakat. A két ambíció súrlódik, ütközik, csiszolódik Szép Ernő Lila akácából merítve, megidézve a 20-as 30-as évek ellenállhatatlan báját, humorát, ártatlanságát. A helyszín maga a Casino, ahol történetünk két szereplője a kor nagy filmslágerein keresztül bonyolítja reménytelen, kusza, ábrándos szívügyeit. 
Játsszák: Szávai Viktória és Adorjáni BálintZongorán közreműködik: Nagy SzabolcsAz előadásban elhangzó dalok: 
Hallo, baby (Ábrahám Pál-Mihály István)Este fess a pesti nő (Horváth Jenő-Halász Rudolf)Lila akácok (Ábrahám Pál-Mihály István)Odavagyok magáért (Fényes Szabolcs-Mihály István)Szerelemhez nem kell szépség (Eisemann Mihály-Zágon István)Jaj, de jó a habos sütemény (Eisemann Mihály-Kellér Dezső)Egy kis édes félhomályban (Eisemann Mihály-Békeffi István)Kislány, kezeket fel! (Szlatinay Sándor-Békeffi István)Holdvilágos éjszakán (Eisemann Mihály-Zágon István)Pá, kis aranyom (Eisemann Mihály-Mihály István, Szilágyi László)Köszönöm, hogy imádott (Eisemann Mihály-Mihály István, Szilágyi László)Fizetek, főúr (Seress Rezső-Seress Rezső)Mindig az a perc (Fényes Szabolcs-Mihály István)Hamvadó cigarettavég (Hegedűs Tamás-G.Dénes György)Kié vagy, mondd? (Eisemann Mihály-Szilágyi László)Lesz maga juszt is az enyém (Eisemann Mihály-Harmath Imre)

1867-ben kompromisszumok árán – de bízva Magyarország jövőjében – a forradalmat véresen megtorló hatalom és a Deák Ferenc vezette szilárd többségű magyar politikai elit között létrejött a kiegyezés. Az ellentmondásos és sokat vitatott történelmi tények ellenére a kiegyezés soha nem látott gazdasági és kulturális fellendülést hozott Magyarországon, s megkezdődhetett a „boldog békeidők” rövid, ámde feledhetetlen korszaka. 
Népi táncaink és viseleteink gazdagsága, szépsége, hagyományaink sokszínűsége egyre inkább a műveltebb réteg látókörébe került, s maga a parasztság is egyre büszkébben és igényesebben tekintett saját kultúrájára. Valósággal burjánzott a díszítőművészet, színesedtek a viseletek, miközben a különböző nemzetiségek – megtartva saját kultúrájukat – békében megfértek egymás mellett. 150 évvel a kiegyezés után népművészetünk e soha nem látott virágzásának kívánunk emléket állítani, bemutatva a magyar nép és a mellettünk élő nemzetiségek virtuóz táncait, gazdag viseletkultúráját, csodálatos zenei világát és szokásait.

„Többet megtudhatsz másokról egy óra játék, mint egy év beszélgetés alatt.” (Platón) – ez az előadás mottója, és lényegében erről szól ez a játékos egyéni műsor, melynek központi témája maga a játék fogalma. Valószínűleg ezért is játszható szinte bárkinek, mivel életkortól, kultúrától, ízléstől függetlenül minden emberben közös a játékkedv. Ezt a közös nevezőt próbálja előhozni a nézőkből időről időre az alkotó, és a 111 előadás tapasztalata azt mutatja, hogy ez a bizonyos játékkedv mindenkiben benne van.. Ennek a játéknak tökéletes alapul szolgál Petőfi Sándor: A helység kalapácsa című eposzparódiája, mely már önmagában is rendkívül játékos. Az előadás során a színész egymaga jeleníti meg Petőfi karaktereit, kalapokkal, s egyéb stilizált kellékekkel, időnként pedig a nézőket is bevonja a komikus viszonyrendszer megteremtésébe. 

A Kerekasztal Színházi Nevelési Központ és a Marczibányi Téri Művelődési Központ koprodukcióban készült, felnőtteknek szóló részvételi színházi előadásaHárom felnőtt testvér és az apa egy háztartásban élnek, de nem csak hogy együtt élnek, közös családi vállalkozásban dolgoznak. Otthonukban garázsvásárt üzemeltetnek: azokat az általuk gyűjtött tárgyakat, élményeket és emlékeket árulják, melyektől valaki korábban megszabadult. Anya egy ideje már nincs jelen, külföldön él és dolgozik, onnan támogatja anyagilag az itthoniakat.Előadásunkban résztvevőinkkel közösen azt kutatjuk, mitől és hogyan változik az otthonhoz való viszonyunk. Mihez kötődik az otthonosságérzés? Mit jelent otthon érezni magam valahol? Mi van, amikor ez hirtelen veszélybe kerül? Mi történik, amikor a külvilág beszivárog a biztonságot nyújtó privát térbe?

Történetünk két fiatal lányról szól: Zsuzsiról és Katáról. Ők osztálytársak. Nap mint nap találkoznak, mégsem ismerik egymást, nem tudják egymásról, hogy hasonló helyzetben vannak, hogy mindkettőjüket bántják otthon. Úgy érzik, senkinek sem beszélhetnek ezekről a dolgokról, történetük kimondhatatlan, elmesélhetetlen. Széttört belső világukat elrejtik a külvilág elől. Ám egyszer csak egymás álarca mögé látnak…A legfrissebb adatok szerint Magyarországon minden 10. gyerek veszélyeztetett a saját családjában. Sokukat közülük ismétlődően vagy tartósan bántalmaznak fizikailag és/vagy lelkileg. A médiában megjelenő nagy gyermekbántalmazási esetekről sokan hallunk, azonban a legtöbb bántalmazott gyerek a külvilág számára láthatatlan. A mindennapos erőszak sokszor zárt ajtók mögött marad.Részvételi előadásunk a családon belüli bántalmazásról szól. Két fiatal lány történetén keresztül próbáljuk mélyebben megérteni, mi történik, ha a fizikai erőszak, a manipulálás, a folyamatos kritizálás, az agresszív, megalázó, lealacsonyító beszédmód egy családban mindennapossá válik.

KB35 Inárcs: Kimondva – kimondatlanul
Az előadás résztvevő színházi formában foglalkozik a szexizmus hétköznapi élethelyzetekben érvényesülő jelenségeivel. A témát az erőszakos kommunikáció, az aszimmetrikus emberi viszonyok, a hierarchizált kulturális beidegződések általános emberi kérdései felé tágítjuk a nézőkkel, akik folyamatosan befolyásolhatják a történet alakulását, kimenetelét.  

Alkotók: Boda Anna, Fazekas Anna Dorottya, Fodor Éva, Kovács Anna, Kovács Zoltán, Villant Bálint, Urszinyi Ádám. Rendező: Szivák-Tóth Viktor



Y to C – Yaniv Cohen (IL / NO)
You Look Like You

A 'You Look Like You' a közönség és az előadó közötti interakciós lehetőségek hatalmas tárházát kutatja. A koncepció éppoly bátor, mint amilyen megidéző maga az akció. Minden alkalommal egy új közönség találkozik egy új előadóval, és ebből egy új világ születik - egy egyedi, megismételhetetlen módon működő organizmus az adott térben és időben. 

A nézőket arra invitáljuk, hogy spontán módon utasításokat adjanak, illetve kommentálják a táncosok tevékenységét a színpadon, akik ezekre a visszajelzésekre valós időben reagálnak. Az eredmény egy közös koreográfia, bensőséges és játékos alkotás, melyet a kockázatvállalási, kísérletezési kedv hívott életre, valamint az a vágy, hogy a művészet segítségével kapcsolatot teremtsünk egymással. 

Az előadás tere, azok elemei esztétikájukban, funkciójukban és filozófiájukban stabil keretet kínálnak az előre nem látható és kiszámítható tényezőknek, melyek táncos és közönség között alakulnak ki.  

A 'You Look Like You' a kommunikációra való egyszerű vágyunkból jött létre, és ilyen módon feltárja és teret enged azoknak a vágyaknak és félelmeknek, melyek a nézőt kerítik hatalmukba egy előadás során. Az összhatás sokkal inkább gondolatébresztő, mint katartikus. 

A „bármi megtörténhet” érzése tölti be az interaktív teret, a résztvevők pedig szembesülhetnek a „ha újra megtehetném, mit csinálnék másképp?” alapvető kérdésével.  

Móra Ferenc varázslatos művének témája végső soron az emberi élet.Hősies küzdelem, naponként megújuló harc a szegénység és a szomorúság ellen.Egy művészi önéletrajz.