Fedák egyike volt a legnagyobbaknak. Ő volt A primadonna. Sztár Pesttől New Yorkig. Molnár Ferenccel rövid és viharos házasságban élt. Bizonyíthatatlan vádak alapján mellőzött lett 1945 után – színpadra többé nem léphetett. Megjárta a csúcsokat és a poklokat. Méltán ünnepelték, és méltatlanul félreállították. Aki színpadon látta őt, soha nem felejti. Rendkívüli személyisége, kivételes egyénisége kitörölhetetlen nyomot hagyott valaha volt színházi életünkben. Az előadás külön érdekessége a Fedák Sárit elénk varázsoló művésznő, – Szűcs Nelli – személye. Ő is Beregszász szülötte, gyökerei ehhez a városhoz kötik, csakúgy, mint nagy elődjét.

Az előadás azzal a céllal jön létre, hogy felelevenítsük a XX. század egyik legnagyobb magyar színésznőjének emlékét, megismertessük a közönséggel nem mindennapi életének részleteit és igazságot, valamint elégtételt szolgáltassunk személyének mindazért a méltánytalanságért, amelyben ez a kivételes művésznő részesült. Soha meg nem bocsájtható bűne a II. Világháború utáni politikai  rendszernek, hogy Fedák Sárit méltatlan és bizonyítatlan vádak miatt börtönbüntetésre ítélték, és emiatt soha többé nem léphetett szeretett hazájában színpadra. Mikor végleg kiderült számára, hogy a színpadra nincs visszaút, teljesen összeomlott és ez az állapot okozta idő előtti halálát.Aki színpadon látta Őt, soha nem felejti. Rendkívüli személyisége, kivételes egyénisége kitörölhetetlen nyomot hagyott valaha volt színházi életünkben. Külön érdekesség a Fedák Sárit elénk varázsoló művésznő, - Szűcs Nelli - személye. Ő is Beregszász szülötte, gyökerei ehhez a városhoz kötik, csakúgy, mint nagy elődjét. Rendkívüli empátiával és érzékenységgel vett részt az est szerkesztésében, fő hangsúlyainak megtalálásában, a koncepció tervezésében, kitalálásában.Szeretnénk ezzel az esttel az emlékezésen túl azt is elérni, hogy Fedák Sárit nyilvánosan rehabilitálják, ne terjedjenek tovább személyéről hamis és igazságtalan pletykák, légből kapott állítások. Lássuk végre ezt a nagy művészt igaz valójában, minden nagyszerű emberi tulajdonságával, hibáival, gyarlóságaival együtt.

Egy állomáson várakozó szép család helyett inkább másról szóljon e történet.
Három évesen jelentették be az eltűnésünket. 123 éve élünk ezen a bezárt helyen, amit csak egyszerűen Állomásként ismernek az emberek.
Mi pontosan tudjuk, hogy kik voltunk akkor, és mivé lettünk most.
Szabadulj el, ha tudsz!
Játssz velem, ha mersz!
Mi pontosan tudjuk, hogy kik voltunk akkor, és mivé lettünk most?

Témája azon sorsok lendületes ütközése, amelyek - a múlt század húszas éveiben a Kárpát-medencében, a trianoni kataklizmát követő felfordulás és a csonka nemzetállam konszolidációja idején - lentről foggal, körömmel törnek utat maguknak felfelé, fentről bénultan zuhannak. Közben az elcsatolt területekről menekül a magyarság meghatározó rétege, kialakulóban a bethleni konszolidált kapitalizmus, Sopron körül önkéntesek harcolnak, a király visszatér, majd Budaörsnél megáll. A világ, amely volt, végleg letűnik.Egy házasság, melyen átgázol a történelem. Egy szépasszony, aki könnyed lábbal táncol az érte epekedő urak gyűrűjében. Történik a múlt század második évtizedének elején, utolsó koronázott Királyunk két hazatérési kísérlete között, Erdélyben és a Székesfővárosban.
Háttérben az elszakított magyarság vesszőfutásának kezdete jogfosztottságának első napjaiban, valamint a Székesfőváros megfeszítettsége Királya és Kormányzója között. Előtérben az összeomlás körhintája, amely véletlenszerűen taszít méltót a sárba, és repíti az alantast akár magas méltóságra.
Mindez az akkor frissen balkanizált Közép-Európában, amely a birodalmi létből gyarmati alárendeltségbe tart. Ádáz küzdelem a „Boldog Békeidők” továbbálmodói és az új helyzet haszonélvezői között.
Nagy Magyar Királyság vagy kisebb nemzetállam? Hogyan lehet akkor is embernek, magyarnak maradni, ha a becsület és a tisztelet értékét arra méltatlanok a távol ködébe taszítanák, s életünkön kopogtatás nélkül masírozik át a megfélemlítés, a terror, bizalmunkat meglopják, arcul köpik, s szégyentelen rágalmak szövevényes hálójában fuldokolva próbálunk azonosnak lenni korábbi önmagunkkal? Merjük-e hinni, hogy van, amit nem vehetnek el tőlünk, mert bennünk, általunk él tovább?
Karakán László, egy elveszejteni kívánt, dicső kor utolsó fehér szarvasainak egyike, a Katonai Mária Terézia Rend kitüntetett tisztje megpróbáltatásain keresztül valós képet kapunk a 20-as évek elejének magyar viszonyairól s példát bátorságból, hitből, emberségből, hazaszeretetből és szerelemből.

A Fehérlaposok című új magyar rockopera az 1947-es felvidéki kitelepítés témakörét dolgozza fel. A Vizeli Csaba által írt történet a felvidéki kitelepített családok visszaemlékezéseire támaszkodik, így adva autentikus ízt az előadásnak. A drámai események két család életén át bontakoznak ki, céljuk a magunkra ismerés és a megbékélés.

 Fehérló világhősét szül. Erejét átadja utódjának. A fiú felnövekedvén útnak indul. Anya és fia állnak egymással szemben, s búcsúznak. A fiúnak mennie kell, ereje erre kötelezi. A háttérben már ott settenkedik egy furcsa, köpenybe burkolódzott férfi: Hétszűnyű Kapanyányimonyók. Sokáig nem tudjuk szándékát, ellenségnek gondoljuk, titkos áskálódónak, aki Fehérlófiát a pokolba taszítja. Ám odalent a pokolban, amikor a fiú kiszabadította már élete szerelmét, akkor derül ki, hogy Monyók nem véletlenül kísérte végig Fehérlófiát az úton…
Előadásunk a hőssé váló Fehérlófia forrófejűségére, kihasználhatóságára, naivitására figyel. Vajon igaz barát-e, aki csak hangoskodik? Megbízhatunk-e bárkiben, aki hazudott nekünk? Hogyan válhat Fehérlófia legényből felnőtté?
A Viharsarok Táncszínház előadásában, látványos, szép varázsmesében kapja meg a válaszokat a néző a fenti kérdésekre. 

A Fehérlófia az egyik legismertebb és egyben legarchaikusabb magyar népmese. Évszázadok óta adódik szájról szájra, hiszen olyan sok bölcsességet, tudást rögzít, ami koroktól függetlenül érdekes és érvényes mindenki számára.
Dobszay-Meskó Ilona, kortárs zeneszerzőnő és Tarr Ferenc, szövegíró ezért is döntött úgy, hogy ebből a csodálatos meséből modern hangzású zenejátékot készít. Céljuk egyrészt ezt az izgalmas történetet hitelesen, a mai ember számára is érdekes módon előadni, ugyanakkor céljuk az is, hogy a legfiatalabbak a darabot hallgatva kedvet kapjanak a klasszikus zene hallgatásához. Ebben bátorítja őket a zeneszerzőnő korábbi darabjának, a Jancsi és Juliska című zenejátékának sikere, mely CD-n is megjelent. És ebben segíti őket Lukácsházi Győző is, aki a műsor elején röviden megismerteti a közönséget a darabban szerepet játszó hangszerekkel illetve a koncert előadója is, a Ventoscala Szimfonikus Zenekarból alakult, nagyszerű művészekből álló Ventoscala Sinfonietta. A felnőtté váló, sok kalandot megjáró hős története reményeink szerint nemcsak a fejlődni akarás, a küzdés, az önfeláldozás értékeit mutatja majd be, hanem azt is, hogy a kortárs zenétől nem érdemes félni!

kortárs zenei mesejáték -3 éves kortólA Fehérlófia az egyik legismertebb és egyben legarchaikusabb magyar népmese, mely immár évszázadok óta száll szájról szájra, és sok olyan bölcsességet, tudást rögzít, ami koroktól függetlenül érdekes és érvényes mindenki számára. 

Dobszay-Meskó Ilona kortárs zeneszerző és Tarr Ferenc szövegíró készített ebből a csodálatos meséből egy modern hangzású zenejátékot. Céljuk, hogy a darabot hallgatva a legfiatalabbak is kedvet kapjanak a klasszikus zene hallgatásához. Ebben segíti őket Lukácsházi Győző is, aki a műsor elején röviden megismerteti a közönséget a darabban szerepet játszó hangszerekkel. 
A felnőtté váló, sok kalandot megjáró hős története nemcsak a fejlődni akarás, a küzdés, az önfeláldozás értékeit mutatja be, hanem azt is, hogy a kortárs zenétől nem kell félni.

A mesehős többnyire a legkisebb fiú, aki a sötétség hatalmai ellen száll harcba. Előbb életét áldozza, vagy rangját, szabadságát veszíti el, hogy utóbb szerelme vagy más segítője révén föltámadjon, vagy rangját, szabadságát, erejét visszanyerje, és győzedelmeskedjék ellenségei felett. Ebben a mesében Fehérlófia száll szembe a gonosz hatalmával – előbb legyőzi az ellene törő Fanyűvőt, Vasgyúrót és Kőmorzsolót, hogy aztán segítségüket felhasználva megjárja az alsó világot, s megszabadítsa a királylányokat… Aztán a mese nem úgy folytatódik, ahogy szeretnénk: nem a boldog befejezés jön, hanem a barátoknak látszó segítőtársak árulása, s Fehérlófiának új erőre és új tapasztalásra lesz szüksége ahhoz, hogy helyreállítsa a világ rendjét… 

Balog István vitézi drámáját Németh Ferenc átirata nyomán színpadra írta: Lénárd Róbert.
Az előadás rendezője Žanko Tomić.Gyökeres változások a szupermarketbenA Fekete című előadás és minden ami benne zajlik ‒ furcsa.Balogh István 19. században íródott drámája reakció a Belgrádban történő törökök elleni lázadásra, amely később az első szerb felkelés néven épült be a köztudatba.A szöveget Németh Ferenc adaptálta, majd Lénárd Róbert ‒ nem igazán tartva magát az alapszöveg romantikus drámaszerkezetéhez ‒ teljesen átírta.A Žanko Tomić által rendezett zsánerében akció-musicalnek titulált darabban Fekete a turkokapitalizmus elleni lázadás élére került, társai Sztanoje Glavás és húga, a feminista Angyélia, a családja által keresett bizonyos Szímity nevű entitás, és még néhány alak, aki ahogy azt a forradalomban illik, csak ki szeretné használni a helyzetet.Az Osztrák-Magyar Monarchia az Európai Unió, Szerbia egy szupermarket, amihez érdekek kötik az arabokat és az oroszokat is. A darab tele van hasonló izgalmas metaforákkal...Bármennyire is viccesnek tűnik ez az ultra-ironikus, a giccs határait pengető komédia, egyáltalán nem naiv, hiszen ez a zsáner még a 20. századi úgynevezett „komoly” művészetekben is meglelte helyét.A giccsből a kempbe, kempből a trashbe való áthajlás, a határok eltörlése valójában eredeti művészi stratégia és kifejezési forma, amely öszekeveri és megbolygatja a határokat a populáris, a klasszikus és az akadémiai kultúra között.A deelitizáció, a társadalmi osztályok közötti különbségek elleni lázadás hozzátartozik a trash művészethez és hozzájárult annak a fejlődéséhez, tehát van értelme helyet adni neki olyan intézményekben is, mint a színház, főleg ha elavult, hipszteres témákkal foglalkozik, mint például a politika és fogyasztói társadalom elleni lázadás.De miért épp Karađorđe? Miért ne? Ez is egy ide illő kritika, „drámai fordulat”, ha megfigyeljük a vezérségből, a hősiességből és a személyi kultuszból adódó problémákat, hiszen alapból a gyökeres változás szükségéről van szó.Hiszen nyilvánvalóan semmi sem változott meg, mióta világ a világ.Az Újvidéki Színház társulata, ezúttal Mészáros Árpáddal (Feki) az élen, és új gárdával megerősítve (Soltis Lehel, Szalai Bence, Ozsvár Róbert, Orlovity Sztaniszlava) újból hibátlan, Elor Emina, Crnkovity Gabriella, Pongó Gábor, Német Attila, Sirmer Zoltán átláthatatlan színészi bravúrjaival...Az előadás vizuálisan (díszlet Saša Senković, jelmez Jasna Badnjarević, fény Majoros Róbert, koreográfia Ista Stepanov, smink Bojana Radović) és hangzásilag (zeneszerző Klemm Dávid, hangosítók Lukács Attila, Bíró Tibor, Fekete Árpád) is mély nyomot hagy a nézőben, a vicces public replacement-reklámokkal Tarantinóhoz, Bollywoodhoz, Internacionáléhoz, testvérgyilkossághoz, ISIS-hez, az újabb, finomabb és jobb üdítőkhöz, felmosószerekhez, telefon-applikációkhoz, és ki tudja még mi-mindenhez, ami a Fekete című előadásban nagyon, nagyon viccesnek tűnik.Igor Burić
Dnevnik napilap

A Liliom, a Játék a kastélyban, A testőr, Az ördög és sok más remekmű világhírű szerzője 1914–15-ben haditudósító volt a galíciai fronton. Élményeiből darabot írt, A fehér felhőt, amelyet 1916-ban mutattak be a Nemzeti Színházban, az egyik főszerepben Bajor Gizivel.„Amíg ez a megpróbáltatás tart, lehet-e hozzá tollal érni? Viszont amíg tart, lehet-e egyébről írni? – fogalmazott a világháborús darabról és annak aktualitásáról a Nyugat kritikusa Ignotus, Kosztolányi pedig azt írta A fehér felhőről: „csitító morfium a fájdalomra”. Molnár, a vérbeli hírlapíró-tudósító megírta újságokba, amit látott, és Molnár, a vérbeli színházi szerző, megírta színpadra is, amit gondolt és érzett.Az első világháború kitörésének 100. évfordulója jó alkalom arra, hogy ezt az elfeledett kincset, Molnár Ferenc „ismeretlen” művét újralássuk a Nemzeti színpadán. Vidnyánszky Attila és alkotótársai emléket állítanak a mű színrevitelével, és a felejtés ellen is tesznek. Az előadásban résztvevő színinövendékek saját családjuk emlékeit, történeteit, legendáit is felkutatták, előkerültek régi levelek, naplók, amelyek – ha csak egy-egy mondat erejéig, egy-egy motívumként is – a produkció részévé válnak.Kiderült, hogy a múltnak mélységes kútjából még előbányászhatók a családi emlékek a 20. század első nagy iszonyatából, az első világháborúból… A fehér felhő, amely a Nemzetiben készül, generációk találkozása: leendő színészek, fiatal és a középgenerációhoz tartozó művészek és a szakma idősebb nagy alakjai – mint például Béres Ilona – együtt játszanak Molnár Ferenc álomdarabjában.Történik 1915-ben. Valahol Galíciában. Magyar huszárok éjszakáznak sorsukra várva. Az elkövetkező ellenséges támadás a legsötétebb forgatókönyv szerint zajlik. Otthon asszonyaik virrasztanak nagy gonddal megírt leveleik fölött, melyek közül néhány még életben talál egy-egy katonát. A többi asszony már csak a férj halálhírét kapja válaszul, aki a lövészárkok mocskában, idegen földön, lerongyolódva, ki tudja miféle hatalmakért harcolva pusztult el. A gyerekek elindulnak felfele, a falu határában lévő hegyre, ahol – így képzelik – apjuk, a mindenkori közlegény, tizedes, hadnagy vár rájuk... a fehér felhőn.

Ítélethirdetés nélküli gondolkodás a mindenkiben megbúvó pusztítóagresszió minőségeiről és működéséről, melyben a központ, a bárhol felbukkanó ómen: a „Fekete kutya”, mely a legeltérőbb minőségekben hirdeti jelenlétével azt, amit nevezhetünk sorsnak, végzetnek, vagy az emberi élet döntéseinek összesített eredményének.

Az előadásban arra vagyunk kíváncsiak, hogy van-e bármilyen fogódzó életünkben, ami segít megérteni és elfogadni mindennapjaink monotonitását. Létezik-e olyan kitörési pont, aminek a segítségével az egyén meg tudja védeni magát a tehetetlenség és kimerültség érzésétől, ahol az egyén nem fásul bele a hétköznapok rutinjába, ahol – hasonlóan, mint egy versenyben – fekete-sötét lóként győz saját futamában, megszabadulva a hétköznapok fizikai, érzelmi és mentális kimerülésétől. Ahol talál időt saját magára és vissza tudja szerezni motivációját létezéséhez.

kisoperett 2 részben

A Fekete Péter egy egyszerű, romantikus mese, igazi örökzöld dallamokkal fűszerezve. A történelmi korszak, amelyikben játszódik, ma is érvényes felfogást jelenít meg, vagyis humorral átszőtt meseszerű valóságban könnyebb a létezés. A Fekete Péter operett éppen ehhez nyújt segédkezet: pár órára fellélegezni, sírva nevetni és ismerős dalokat dudorászni. Az ismert főhős pechsorozatai mellett ez az előadás elsősorban a szerelemről szól.