1978. június 21. - Ezen a napon mutatták be Londonban Andrew Lloyd Webber és Tim Rice musicaljét, az Evitát.Ezen a nyáron (1978 nyarán) turistaként másodszor voltam Angliában. És a születésnapomon, július 2-án, megajándékoztam magam egy színházjeggyel, a Prince Edward Theatre-ben Harold Prince rendezésében, Elaine Paige-dzsel a címszerepben bemutatott Evitára. A jegyért, a színház oldalában eltöltött születésnapi tíz órányi sorban állás mellett, komoly lelkiismereti problémát okozott az egy hónapra kapott 100 dolláros turista ellátmányból „elpocsékolni” 6 fontot egy musicalre. Közel 40 év után végre megnyugodtam, megérte, hiszen most Zalaegerszegen én állítom színpadra ezt a fantasztikus művet.Ahhoz, hogy megértsük az Evita-jelenség mibenlétét, látnunk kell, hogy a korszak mind társadalmi, mind politikai szempontból kedvezett Evitának és férjének, Juan Perónnak. A házaspár felismerte, milyen hatalmas politikai erőt jelenthetnek a választásokon megjelenő közép- és munkás réteg képviselői, és közülük is a nők. A peronizmus és az Evita-jelenség elválaszthatatlanok egymástól. Az ötvenes évek elejére Eva személyi kultusza vetekedett Perónéval, (ha ugyan felül nem múlta). Míg Perónban a vezetőjét, politikai szimbólumát látta a nép, addig Evita egy volt közülük, érzelmileg álltak közel hozzá. Eva Perón egész életében attól rettegett, hogy nevét elfelejtik, de félelme alaptalannak bizonyult. Evita életét számtalanszor feldolgozták. Ezek közül a leghíresebb a Tim Rice és Andrew Lloyd Webber által írt musical, amely örökre halhatatlanná tette Eva Perónt, azaz EVITÁT!


Szereposztás: Eva Perón - Debrei Zsuzsanna / Foki Veronika m.v.
Che - Bot Gábor
Juan Perón - Urházy Gábor László
Magaldi - Hertelendy Attila
Lány - Magyar Cecília
Díszlet: Michac Gábor
Jelmez: Kemenesi Tünde Jászai-díjas
Dramaturg: Zöldi Gergely
Koreográfus: Bakó Gábor
Zenei vezető: Máriás Zsolt
Karmester: Flórián Gergely
Világítás: Gibárti Tibor

Ügyelő: Szilasi Attila
Súgó: Jurina Beáta
Rendezőasszisztens: Lengyel Noémi,Mikita Zsuzsanna Lilla
Rendező: Böhm György Jászai- és Nádasdy-díjas    

A Szabad Tér Színház bemutatója a Szegedi Nemzeti Színház együttműködésével Az előző évad egyik legnagyobb sikerű szabadtéri bemutatója idén újra betölti nagyszabású zenéjével, elragadó látványvilágával és Evita történetének sodró lendületű előadásával a Margitszigeti Szabadtéri Színpadot.Az Eva Perón legendás személyiségét megelevenítő világklasszis musicalt Juronics Tamás rendezésében, és a tavaly már bizonyított, kiváló hazai sztárok közreműködésével láthatja a közönség: a címszerepet Radnay Csilla alakítja, Che Guevaraként Sándor Péter, Juan Perón szerepében Egyházi Géza lép színpadra.„Visszajövök és millióké leszek!” – mondta Eva Perón (Evita), az argentin miniszterelnök felesége a halála előtt, aki a szegénységből felemelkedve olyan életet élt, amely mintaként szolgálhat mindannyiunk számára. Rendkívüli, ugyanakkor ellentmondásos alakját a zseniális szerzőpáros, Andrew Lloyd Webber és Tim Rice népszerű musicalje, valamint a Madonna főszereplésével a színpadi mű alapján készült film tette világszerte ismertté és népszerűvé.Nem csoda, hogy a musical 1980-as első magyarországi bemutatóját követően, amely a Margitszigeten volt, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon is minden évtizedben színpadra állították. Örök értékeinek, az emberi sorsok megható ábrázolásának valamint nagyhatású zenéjének köszönhetően a musicalek legnagyobb klasszikusai közé tartozik.A Szabad Tér Színház és a Szegedi Nemzeti Színház együttműködésében 2016 nyarán létrejött, elsöprő sikerű előadás ősztől a szegedi színház repertoárját gazdagította, és közkívánatra ezen a nyáron újra műsorra kerül a Margitszigeten.

Gazdasági bevándorlókat zárnak egy használaton kívüli színházépületbe valahol Nagy-Britanniában. Különböző kelet-európai országokból érkeztek: egyszerre szeretnének kijutni valahonnan, és bejutni valahová. A kintiek azt ígérték, hogy minden elrendeződik majd, addig nincs más dolguk: várniuk kell. Hét fejezeten keresztül vizsgáljuk ezt a végtelennek tűnő várakozást. A laboratóriumi helyzet kiválóan alkalmas az önvizsgálatra. Rólunk van szó, keletiekről, balkániakról: a kivándorló bevándorlókról. Mit gondolunk a reflexeinkről, a szokásainkról, az örökölt és tanult viselkedési mintáinkról, a bizalmatlanságunkról, az előítéleteinkről, a félelmeinkről és a vágyainkról? Egyforma emberek vagyunk, mind szeretetre és biztonságra vágyunk. De a vágyaink felé vezető utak nagyon különbözőek lehetnek. Hogyan viseljük a bezártságot? Hogyan formálódik egy közösség? Hogyan bontunk le régi viszonyokat, hogy a helyükre újakat építsünk? Hogyan fogalmazzuk újra a céljainkat? Mit teszünk meg, mit áldozunk föl a túlélésért? Ezek a kérdések különösen érdekesek a magyar-román-szerb vonatkozásban. Milyen emlékek és berögződések határozzák meg ezt a viszonyt? Illetve hogyan írja fölül az etnikai-kulturális különbségeket egy válsághelyzet? Magyar, román, szerb és angol nyelvű előadás magyar, román és angol fordítással

„József Attila tudta, hiszen Medvetánc kötetének mottójául választotta, hogy: Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni. Valóban, a kultúrtörténet tanúsága szerint a géniuszoknak a rájuk rótt kereszttel kell bejárniuk útjukat, hogy kiszenvedjék magukból azokat az alkotásokat, amelyek szebbé teszik világunkat” – konstatálta Czeizel Endre a Nyugat Pluszban, 2012-ben megjelent esszéjében. J. A. pokoljárását is bemutatja a hagyományos irodalmi előadóestektől sokban különböző, olykor fájdalmasan őszinte előadásában az Újnyugat Irodalmi Kör és a József Attila Színház.
Zöld Csaba, Kálloy Molnár Péter és Szabó Zoltán Attila az Ez is József Attila! című előadásban a Szabad-ötletek jegyzékébe is bátran belelapoznak, tudván tudva, hogy a költőgéniusz megrázóan különös szabad asszociációs írása sok vitát gerjesztett. A Szabad-ötletekhez keserű bluesok, a költő által ihletett mai dalok, versek társulnak.

A közönség az előadás után az újszilvási Bolyhos Pálinkafőzde pálinkakölteményeiből kóstolhat.

Kell- e ismerni a múltat? És ha igen, miért? Bár mi a jelenben élünk, taníthat-e minket a múlt több- kevesebb sikerrel járó megértése? Keresztes Nagy Árpád kobzos, regös énekmondó válasza ezekre a kérdésekre egyértelmű igen. Négy- ötszáz éves szövegeket és dallamokat, énekeket szólaltat meg előadásában minden nemű változtatás nélkül. Ezen énekek a magyar nyelv jellegéből és törvényszerűségeiből adódóan mégis teljesen érthetőek a mai kor emberének is. A dalok közötti összekötő, történelmi hátteret érintő magyarázó szövegek továbbgondolásra ösztönzik a hallgatóságot, miközben a dalok segítségével a magyar történelem messzi múltja elevenedik. Mi magunk vagyunk a híd múlt és jövő között, hiszen a teremtett világot mi emberek minden pillanatban továbbteremtjük. Az előadás hetven perce alatt többek között Balassi Bálint, Tinódi Lantos Sebestyén, Csáti Demeter, Nagybárcsai Mátyás énekei, nép- és betyárdalok, kuruc- és negyvennyolcas énekek csendülnek.

Az Ezeregyéjszaka meséi egy csodálatosan gazdag mesegyűjtemény, az arab kultúra évszázadokon át érlelt gyöngyszeme. A mágiával átszőtt, kalandos meséket Sehrezád, Sahriár király ifjú felesége meséli férjének ezeregy éjszakán át, így menekítve magát a biztos haláltól. Éjszakáról éjszakára mindig belekezd egy izgalmas történetbe, de pirkadatig csak a feléig jut, a befejezést a következő éjszakára ígéri. Így, Sahriár kíváncsiságának köszönhetően, mindig túléli a következő napot. 

A történelmi Kelet és Nyugat határán egyensúlyozó Magyarország múltja páratlanul gazdag. Az ExperiDance Production debütáló előadása 21 táncképben mutatja meg ezt a gazdagságot, a fenséges és a megrázó pillanatokat ebben az extatikus hangulatú darabban. Az egyedi történelem-értelmezésben népünk sorsát az angyali és démoni erők küzdelme mellett a férfiak és nők örök ellentéte formálja, de minden jelenet valódi főszereplője a remény és az élni akarás. A magyar, cigány és erdélyi néptáncok mellett távolabbi szomszédaink, a törökök, németek és oroszok táncát is eltáncolják.

„Nyomja a rádió, mondja a tévé, írja az újság, tudja a net.
Súgja egy boltos, inti egy rendőr, te meg éppen, hogy észre veszed.
Állít az egyik, cáfol a másik, titkos a titkos, unja anyád.
Érteni kéne, elmenni biztos, de akkor is ömlik majd ez rád….
ezt rád…”
/részlet az előadásból/
“Előadásunk egy zenés színházi kísérlet a világról alkotott benyomásaink alapján: a nézővel való aktív játék sok humorral, zenével és talán annál is több felkiáltó- és kérdőjellel. 
Az előadás létrehozásában Dragomán György, Háy János, Tasnádi István és Vinnai András is segítségünkre voltak.” /Nézőművészeti Kft./

a Nagyerdei Szabadtéri Játékok és a Csokonai Színház koprodukciójaA Jantyik Zsolt és Debrecen egyik legnépszerűbb zenekara, a PG Csoport által írt, valamint Petőfi Sándor János vitéze előtt tisztelgő Ezüstbojtár című kortárs magyar zenés játék – az Esztergomi Várszínházban 2016-ban bemutatott koncert-verziót követően – teljes, nagyszínpadra alkalmazott változatban, Fekete Péter rendezésében Magyarországon első ízben a Nagyerdei Szabadtéri Színpadon lesz látható.Jantyik Zsolt Artisjus- és eMeRTon-díjas szövegíró-zeneszerző Petőfi Sándor János vitéz című műve alapján írta meg Kukoricza Jancsi “mai” történetét, komoly gondolatokkal, de sok humorral és még több érzelemmel. Ehhez a nagyszerű könyvhöz, verses meséhez készített a PG Csoport dalokat és egy dupla CD-t olyan közreműködőkkel, mint a Kaláka együttes, Ferenczi György és Apáti Ádám (Rackajam), Christian Paccoud francia tangóharmonikás, felvételről pedig egykori zenésztársuk, Halmos Béla prímás, népzenekutató. A történetből és zenei anyagából készül az Ezüstbojtár vadonatúj, egész estés zenés színpadi változata.

Hány gombóc fagyi fér bele hatvan évbe? Meddig kérünk ugyanabból a fagyiból, amiből a szüleink? Mikor választunk még azért is mást? Szülőként vagyunk-e annyira kíváncsiak, hogy megkóstoljuk gyerekünk kedvenc fagyiját? És mi történik akkor, ha egyszer csak már egyáltalán nem kívánjuk a fagyit? Nosztalgiából, meg azért, hogy valameddig még együtt lehessünk, talán mégis kérünk egy gombócot. Az előadás folyamatos visszaemlékezés a gyerekkorunkra, a szüleinkre, majd saját gyerekeinkre – azokra az időkre, amelyeket együtt tölthettünk.

a Coincidance Táncszínház táncjátékaAmikor béke van és a jóléti társadalom fogalma értelmet nyer a hétköznapokban, amikor az élet nem a túlélésről szól, hanem tényezőt képez a mindennapok minősége is, az ember törvényszerűen vágyni kezd határainak feszegetésére. Keressük a többet, az újat, a mást: az élet katartikus jelenlétét a megszokás és a nyugalom kipárnázott ösvényén. Más és más módon, de éhezünk a katarzisra és az eufóriára – ezért nyerhet teret magának újra és újra a művészet és a sport. Számtalan különböző módon élhetjük ezt meg, az élmény azonban ugyanabból a vágyból fakad, és ugyanahhoz az állapothoz vezet. Sport és művészet – a katarzis, a mindent elsöprő, túlcsorduló létélmény két diadalittas vezére, amelyek életünket többé, színesebbé, valódibbá teszik.

Az előadás egy fiatal fiú álmain és küzdelmein keresztül mutatja meg, hogy mit jelent a semmiből indulni, kitartani, végül célba érni. Hogy mi az, amiért érdemes küzdeni, és mit ad, mire tanít, miben nevel, miben támogat a sport. Fairplay – Sportóriások legendája című táncelőadással Gyulai Júlia a Coincidance Táncszínház művészeinek közreműködésével nem titkolt módon édesapjának, Gyulai István egykori sportkommentátornak és sportlegendának állít emléket.Előadják: a Coincidance Táncszínház művészei