zenés bábos mesejáték, A Színház- és Filmművészeti Egyetem és a MaNNa produkciójaHajnal Boróka focicsatár és csapatkapitány-helyettes nem éppen jó kislány. Pimasz, rendetlen, utálja a főzeléket, és olykor verekszik a nagyszünetben. Nem csoda hát, hogy mindezek után Mumusföldön találja magát, a rossz gyerekek új lakhelyén. Ám hősünket nem olyan fából faragták, hogy holmi Kacat-hegy, Főzelék-tenger, vagy akár egy tomboló Hiszti-hurrikán megakadályozza abban, hogy hazatérjen.

a Zsámbéki Színházi Bázis és az Anyaszínház közös produkciója A charentoni elmegyógyintézetbe új ápolónő érkezik. Fiatal, zárkózott, tekintetéből árad a romlatlanság…  Sade megpróbál szóba elegyedni vele, ami nagy nehezen sikerül.  A márki elképedve szembesül azzal a ténnyel, hogy a lány egyáltalán nem hallott róla, nem ismeri itt létének az okát, amit természetesen jogtalannak tart. Az ápolónő sem érti, miért van itt, hiszen nem  tűnik bolondnak… A lány kölcsön kéri Sade egyik könyvét, hogy megismerje ápoltját…Másnap, elolvasva a bűnnel teli szexuális töltetű írást, a lány, mint megszállott térítő próbálja rávenni a márkit, hogy térjen meg Istenhez, különben örök kárhozatba taszítja sorsa…

 Szerinted képes eltévedni egy felhő? Tudod, mit kell tenned, ha összekeverednek a hét napjai? Mit gondolsz, meg lehet tanítani a legyeket beszélni? Azt mondod, fogalmad sincs? Akkor ideje, hogy bekopogj Matild és Margaréta, a két boszorkány fura lakóktól hangos otthonába! A róluk és mindennapjaikról szóló mozgalmas meséből azt is megtudhatod, miért felesleges porszívót vásárolni, mennyire veszélyes dolog a tortasütés, s hogy mitévő legyél, ha egy napon beköltözik hozzád az Unalom...Dániel András kortárs meseíró igazán ért a gyerekek nyelvén. A mulatságos és szó szerint elbűvölő mesecsokra nem messzire repíti a közönséget, csak ide a Bármi utcába, ahol minden hétköznapi dolog bonyolulttá válik, ám egyszerűen megoldható. Sokszor még varázslat sem kell hozzá. Csak fantázia, sütnivaló - és persze egy csipetnyi szeretet.
A lehetetlenül fura figurák kacagtató és elgondolkodtató történetfüzére friss szellemmel átszőtt üde színfolt a magyar gyermekirodalom színpompás palettáján. Érthető, érezhető, szerethető... mai!
A vérbő humorral és sziporkázó nyelvi játékokkal átszőtt bájos mesejáték a nagy sikerű könyv alapján „varázsolódik" színpadra Szőke Andrea átiratában.

A tenor azonban csak nem érkezik meg. Így az egész előadás veszélybe kerül. Az operaház igazgatója dühöng, hiszen hatalmas bevételre számít a világhírű művész fellépésének köszönhetően, azonban botrány közeleg az operában. A színházi titkár viszont meghökkentő ötlettel áll elő, főszereplő lenne...

Brand Istent szolgálja, de nem a szelíd nagyapónak képzelt szeretet és megbocsátás istenét, hanem egy fiatal, erős, megalkuvást nem ismerő, kérlelhetetlenül szigorú istent. Ahhoz, hogy az emberek méltók legyenek az ő istenére, hogy az életük és a hitük ne két dolog legyen, ahhoz teljesen meg kellene változniuk. Szülőfalujában, ahol éhínség dúl, felkérik, legyen a papjuk. Brand nem követel többet az emberektől, mint saját magától, de az túl sok. Túl nehéz az élet. Híveit pofátlan hazugságokkal elfordítják tőle. A mindent vagy semmit jegyében élt. Ő mindent odaadott. És nem ért el semmit. Nem lehet hazugságok, megalkuvások nélkül élni? Valószínűleg nem. De kell, hogy legyenek Brandok, akikhez mérhetjük magunkat.

Szenzáció!!!A Brass in the Five rézfúvós kvintett és Méhes Csaba mozgásművész közös előadása.Bűvész, állatidomár, illúzionista, kötéltáncos, bohócok, táncosok, szelíd és vadállatok!Csak tessék, csak tessék!Egy óra önfeledt nevetés gyermeknek, felnőttnek egyaránt!

 Válogatás Eve Ensler Vagina monológjaiból angol nyelvű monodráma.  

Oscar “Zeta” Acosta, a Chicano radical lawyer, died mysteriously. But he was commanded to return to the world of the living in a quest to „find his body.” His friend, Hunter S. Thompson – the author of Fear and Loathing in Las Vegas – helps in his search. Together they tacle the questions of drugs, race, politics, body and soul, nationality and the struggles of Chicano people in the USA in the 60's and 70's.Oscar „Zéta” Acosta, egy mexikói-amerikai radikális ügyvéd rejtélyes körülmények között hal meg. Visszaküldik a Földre azzal a feladattal, hogy „találja meg a testét”. A nyomozásban régi jó barátja, Hunter S. Thomson – a Félelem és reszketés Las Vegasban írója – segít neki. Együtt foglalkoznak a következő kérdésekkel: drogok, rassz, politika, test és lélek, nemzetiség és a ’60-as, ’70-es évek Amerikájában élő mexikói származásúak küzdelme.         

Józsefvárosi West Side Story avagy: „hídépítő” cigány-magyar zenés játék cigányoknak, magyaroknak és mindenki másnak…
Egy józsefvárosi gimnázium színjátszói gőzerővel próbálnak a közelgő bemutatóra, amikor a főszereplő lány hirtelen megbetegszik. A szerep kivételes hangot és énektudást igényel. Vivien, a csapat egyik vezéregyénisége merész lépésre szánja el magát…
Sára Bubamara valóban gyönyörűen énekel, de nem tagja az iskola közösségének, sőt, egyáltalán semmilyen iskolába nem jár…
Hogyan válhat el ennyire két testvér sorsa már a kezdetekkor?
Képes-e befogadni a tanulatlan, ámde rendkívül érzékeny és tehetséges lányt egy zárt közösség? Tud-e közéjük hidat verni néhány elszánt pedagógus?
Szerethet-e cigány lány magyar fiút? S ha igen, mit tehet egy márványbőrű szépasszony, egy doktorné, hogy fiát kijózanítsa? És a cigányságában ezerszer megbántott másik édesanyának hol ér véget a türelme…?
És Báró, aki egyelőre kétes utakon keresi a boldogulást, beletörődhet-e, hogy Vivien után most másik húgát is elszakítsák tőle ezek a nagyképű fehérbőrűek…?
Késpengék villanása és lágy szerelmes sóhajok között végtére is egyetlen kérdés vár válaszra: Tudunk-e, képesek vagyunk-e élni – mi több: szeretetben élni – egymás mellett?
„Bőröm fehér… fekete…
Ki vagyok én ki vagy te
Egy a szív, a dobbanás
Mért vagyok én mégis más…
Egy a szív, a dobbanás
Látod, nem vagyok én más…

“RÓBERT Ez a természet rendje, papa: az apák kifizetik fiaik adósságait. (Megöleli Solmayt) Aztán úgyis csak kölcsönkérem. Visszafizetem, minden rendkívüli kiadást megtérítek, mihelyt megcsinálom a fényes partit. (Béla kinyitja a középajtót, s állva marad)

SOLMAY Micsoda fényes partit?

RÓBERT Hát azt, amelyikre várok. Még nem tudom, hol rejtezik, de majdcsak előkerül valamikor. Hiszen mindnyájan ebben dolgozunk. Fényes parti – ez a mi életünk célja, tevékenységünk rugója és jövendőnk reménye. Szóval ez a hivatásunk. A mama kiöltözteti és kiállítja a leányokat, s várja számukra a gazdag férjet, mi, fiúk uraskodunk, gavalléroskodunk, csillogunk, és várjuk a gazdag feleséget – aztán majd csak megélünk valahogy.”

 

Csiky Gergely Buborékok című darabjának alapszituációja a következő: adott egy földbirtokos családfő, aki kénytelen kielégíteni felesége és öt gyermeke minden pénzzel kapcsolatos igényét – ruhák, ékszerek, estélyek, partik, lóverseny, vesztegetés, úri becsület… Azonban ez nem tartható fenn a végtelenségig, anyagi csőd fenyeget. Mégis, mintha rajta kívül erről senki sem akarna tudomást venni. Mindenki csak saját álmaival és önös érdekeivel van elfoglalva, s egyre inkább úgy tűnik fel, nincs kiút az urizáló család számára. Csiky 1884-ben írta a színművet, de a család mint a konfliktusok forrása, a mértéktelen költekezés, az anya és az apa közötti ellentétek, a gyerekeik – többnyire – indokolatlan versengése, a lányok férjhez menetele, a fiúk nősülési lehetőségei mint problémák, ma is érvényes helyzetek mind a színpadon, mind a nézőtéren ülők életében. Bár a család mindent elkövet, hogy megőrizze a látszatot, a buborékok lassan szétpattannak, és minden a maga meztelen valóságában mutatkozik meg.