A Teremtő ismét próbára kívánja tenni az Embert, ezúttal a hét fő bűn mentén: kevélység, fösvénység, bujaság, irigység, torkosság, harag és a jóra való restség. Ennek szolgálatába két legkiválóbb és két leggonoszabb angyalát állítja. Az emberiség jövője egy óraadó tanárnőn és egy megyei másodosztályban játszó labdarúgón fog múlni. A feladat: nem esni kísértésbe.

Madách Imre műve alapjánAz ember tragédiája
„Ádám: Hová lesz énem zárt egyénisége?”
Az emberiség drámája az ősszülőktől kezdve, ahogy a világegyetem tágul, egyre nagyobb rálátást nyújt Ádámnak arra az időfolyamra, amit történelemnek nevezünk. Ám az „útvezető”, a megelégedéssel ironizáló „okosördög”, egy olyan jövendő képét festi le, melynek alapja a kétely, felépítménye pedig a tragikum. Lucifer, intést és tudást ötvözve próbálja Ádámot rábírni, ne fogadja el az isteni megoldást. De a Mű, mely immár forog, önmagában, önmaga által győzi le a szkepszist, egy folyamatos harc újra tapasztalása, a közönség, a jövő emberiségének küzdelme által.

3 óra 40 perc, 1 szünettel.


Éva Ács Eszter Ádám Berettyán Sándor További szerepekben: Berettyán Nándor Csurka László Farkas Dénes Fehér Tibor Herczegh Péter Mátyássy Bence Mészáros Martin Nagy Mari Nagy Márk Rubold Ödön Schnell Ádám Szabó Sebestyén László Szalma Tamás m.v. Szép Domán Tóth Auguszta
Valamint a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának II. éves színész hallgatói:
Bocskai Virág, Dánielfy Gergely István, Gulyás Gabriella, Hege Veronika, Horváth Márk, Kárpáti Barnabás, Kecskés Alexisz, Kovács Vecei Fanni, Móczár Bence István, Pál Péter, Pertics Villő Virág, Posgai Márton, Sikó Koppány, Szeri Martin, Tar Dániel, Tary Patrícia, Urbán-Szabó Fanni

Díszlettervező Olekszandr Bilozub Jelmeztervező Bianca Imelda Jeremias Dramaturg Verebes Ernő Koreográfus Bozsik Yvette Ügyelő Dobos Gábor Géczy István Súgó Sütő Anikó Rendezőasszisztens Trimmel Ákos Rendező Vidnyánszky Attila

Beavató színház  a dunaszerdahelyi Rivalda Színház előadásában, Szlovákiából.Van–e célja az emberi létnek? Halad–e előre a világ a történelemben? Mi a tömeg és vezér illetve a tömeg és egyén viszonya, szerepe? Létezik–e szabad akarat? Változik–e a korok során férfi és nő kapcsolata? Megismerhető–e a világ? Az előadást elsősorban fiataloknak, diákoknak ajánljuk, a színház, a történelem és a drámairodalom megkedveltetése céljából.       

Madách Imre örök érvényű remekművét, Az ember tragédiáját a Vörösmarty Színház fennállása óta még nem mutatták be. Különleges előadást szeretnénk létrehozni, a drámai költeményt Bagó Bertalan, Hargitai Iván, Horváth Csaba és Szikora János közösen viszik színre. Nemzeti drámánk a mi bibliánk is, hiszen rólunk szól, mindannyiunkról, emberekről, akik belakjuk a teremtett világot, alakítjuk a történelmet, jóra törekszünk, majd elbukunk, örökös harcot folytatva a bennünk lakozó démonokkal, kétségekkel.

SZEREPLŐK

Andrássy Máté Ádám, Harmadik udvaronc, Tiszt Ballér Bianka Éva, Anya Derzsi János Lovel, Michelangelo Egyed Attila Második demagóg, Pátriárka, Rudolf, Első Sans-Culotte Gáspár Sándor Az Úr, Péter apostol, Bábjátékos Hajdu Tibor e.h. Első polgár, Első udvaronc, Egy barát, Márki Juhász Illés Második polgár, Elítélt Kádas József Ádám Kelemen István Kriszposz, Első mesterlegény, Platón Keller János Kimón, Első polgár, Második mesterlegény Kerkay Rita Éva, Negyedik udvaronc, Második Sans-Culotte, Tanítvány Kiss Diána Magdolna Éva, Boszorkány Kovács Tamás Ádám, Második polgár, Csontváz, Második udvaronc, Saint-Just Kozáry Ferenc Nép 1, Első munkás, Első koldus, Az Eszkimó Kricsár Kamill Therszitész, Korcsmáros, Tudós Krisztik Csaba Ádám, Első demagóg, A barát Kuna Károly Lucifer, A Rabszolga Lábodi Ádám Lucifer, Második gyáros, Az ifjú Nagy Péter Lucifer Pálya Pompónia Cluvia, Kéjhölgy Rovó Tamás Erósz Sághy Tamás Nép 2, Catulus, Katona, Első gyáros, Cassius Tóth Ildikó A Föld szellemének szava, Hippia Tűzkő Sándor Lucifer, Nyegle, Luther Váradi Eszter Sára Elítélt, Második koldus Varga Gabriella Cigányasszony Varga Lili Kisleány Varga Mária Éva, Anya, Aggastyán Závodszky Noémi Heléne Bakonyi Lili Eszter, Borbély Levente Miklós, Egyed Dániel, Hajdú Zalán Bendegúz, Horváth Boglárka Gyerekszereplők Leitner Anna, Pausz Léna, Schneider-Zaj Ákos Gyerekszereplők Dobri Dániel zene Horváth Elemér, Horváth Péter, Kovács Zsolt hegedű, cselló, ütős Berzsenyi Krisztina, Benedek Mari, Kárpáti Enikő, Sántha Borcsa jelmeztervezők Magyarósi Éva látványtervezés, videoinstalláció Csontó András video Bátonyi György szcenikus Perczel Enikő, Tucsni András dramaturg Soltész Rita, Murányi Eszter súgók Kalmár Johanna, Végh-Szirmai Irén ügyelők Németh Mariann, Vida Emőke rendezőasszisztens Szikora János, Horváth Csaba, Hargitai Iván, Bagó Bertalan rendezők

Estelle tíz éve tűnt el, azóta senki sem hallott róla. De hátrahagyott egy füzetet, amiben rengeteg mindent elmesél az életéből. Hogy mi mindent csinált, mi történt vele fiatalkorában. És hogy már akkor is szenvedélyesen szerette a színházat és az álruhákat. A füzet megelevenedik: Estelle egy szupermarketben dolgozik alkalmazottként. A szupermarketben mindenki gyűlöli Blocq-kot, az arrogáns főnököt. Estelle azt javasolja, vigyék színpadra közösen Blocq életét...Joël Pommerat kortárs francia drámaíró és rendező. Az előadás a 2011-es párizsi ősbemutatót követően megkapta a Moliére-díjat és a francia kritikusok éves elismerését.

Arthur Golden Egy gésa emlékiratai c. regénye alapján „Elfelejtettem a férfiakat, a házakat, ahol éltem, a ruháimat, az anyámat. Az vagyok, ami itt nincs.Fikció vagyok, nem létező. Persze tökéletesen mindegy. Csak azért beszélek erről, hogy beszéljek valamiről. Beszélni kell.Bárkit bármikor eljátszok, kivéve magamat, ez a tévelygő szerep nem megy. Magamat valaki másnak kéne eljátszani. Ahhoz pedig nincs is rám szükség.”

A Szegedi Egyetemi Színház(SZESZ)legújabb előadása az amerikai költészet világába vezeti a nézőt.Adott a korszak, egy lángoló szerelem, egy barát és egy minden idillt feldúló lány, hogy a végén már azt se tudjuk, hogy az egész csak álom, vagy valóság; múlt vagy jelen?

Az azonos című hosszúpróza, mikor évekkel ezelőtt megjelent, az „előadás” alcímet viselte, nem véletlenül. Az étkezés ártalmasságáról valóban termékbemutató előadás, a főhős, bizonyos Fibinger tragikomikus nagymonológja, élet-áriája haknikörútja egy állomásán, egy sokat látott, vidéki művelődési ház színpadán. Jóllehet, a főhős „az étkezés”-ről beszél csillapíthatatlanul, de életről, halálról, szerelemről szól, a szenvedélyről, az olthatatlan, kéjes dühről, amivel az ember be akarja kebelezni a másikat, magát, a világot, míg el nem dől vele önnön börtöne és temploma, a kalodányi test.

Dorde Lebovic műve szürreális játékra szólít.. A két barát Hap és Hep története ott kezdődik amikor munkából hazafelé menet folyton arról beszélnek,hová is tart az életük és a világ, nap mint nap ugyanazok a kérdések, válaszok és félelmek kerülnek elő. Félelmeikre és kérdéseikre talán válaszul megjelenik egy varázsló s fölajánlja azt a komoly emberfeletti lehetőséget ami után már semmi sem lehet ugyanaz mint előtte… talán…

Az igazgató úr (Korcsmáros György) fáradt, mérges és idegbeteg azoktól a tehetségtelen színésznő-jelöltektől, akik nap mint nap az irodája előtt előszobáznak, abban a reményben, hogy bejutnak a színházhoz. Az éppen készülő zenés produkció romantikus zeneszerzője (Timkó János) rosszallással figyeli az igazgatónak a hölgyekkel szembeni goromba bánásmódját. Ekkor a történet hirtelen váratlan fordulatot vesz, megjelenik az egyszerű és szókimondó selmeci "segédszubrett", Ilonka (Szemerédi Bernadett)... 
A szatirikus hangvétel, az elegáns humor, a tabudöntögetés, a zseniálisan megkomponált helyzetkomikumok és a múlt század első felének tipikusan magyar élethelyzetei szinte kivétel nélkül jelen vannak a darabban.