Vidám mesejáték kézműves játszóházzal - családi program Szarvason.Mátyás Király korában igazság és béke honolt szép magyar hazánkban. A király bölcsen uralkodott és mindenki serényen dolgozott. Senki nem volt rest, kivéve talán egy, kinek neve Lusta Péter. A király, hogy őt megleckéztesse, egy napra Pétert tette királlyá...

A művészet erődje - ezt jelenti magyarul a litván Meno Fortas Színház neve, amelyet 1998-ban alapított többedmagával Eimuntas Nekrošius. Az ő innovatív rendezései olyan klasszikus művekből, mint a Hamlet, Macbeth, Othello, Sirály vagy az Énekek Éneke és Dante Isteni színjátéka, világhírűvé tették a rendezőt és a színházat egyaránt. A legújabb előadásuk Franz Kafka utolsó elbeszéléséből, Az éhezőművészből készült.Nekrošius színpadi víziója Kafka sokat elemzett filozofikus művéből a legtájékozottabb irodalomtudóst is meglepné, és nem csupán azért, mert a ketrecben ülő férfi helyett egy szabadon sétáló nő játssza a főszerepet. A négy szereplő játéka annyira erőteljes és magával ragadó, hogy a nézőknek legtöbbször nem marad idejük és szándékuk arra, hogy a filozófiai mélységeket kutassák benne. Vacsora tálalva! Kér valaki belőle? Hirtelen azon kapjuk magunkat, hogy egy gyerekkorunkból ismert népszerű dalt énekel az éhezőművész vagy megpróbál rövid orvosi előadást tartani az emésztésről – és, a legmeglepőbb módon minden szerves egésznek látszik és hallatszik. Mint az az aszkétikus minimalizmus is, amely annyira összhangban van Kafkával.

Misztikus, romantikus történet, mely nem a szokványos módon kerül bemutatásra. A sötét színházban ülő néző két látszólag mindennapi fiatal szerelmi románcának lesz tanúja. Mégis van benne valami rejtélyes. Az író a néző fantáziájára bízza a szálak kibogozását. Reggeli telefonhívás: egy fiú eltűnt. Nővére és – úgy sejtjük – volt kedvese keresésére indul. Péter felkutatásában a nézőtéren ülők is részt vesznek. Izgalmas utazás ez Görögországba, sok kalanddal. Az utazókat népes kísérőtársaság veszi körül, akik minden pillanatban rendelkezésükre állnak, enni-, innivalóval kínálják őket, táncolnak velük. Az utazás és a megérkezés során a “nézőközönség” mindenérzékszervét igénybe veheti a szemén kívül. A gyönyörű görög tengerparton végül a szerelmesek sorsa is megpecsételődik, a darab az élet nagy igazságainak kinyilatkoztatásával végződik. A “néző” számára sok, addig homályos dolog válik világossá, ahogy a besötétített teremben is hirtelen felgyúlnak a fények. Felhívjuk a figyelmet, hogy a kezdés után a teljes sötétség miatt már nem tudjuk leültetni a későn érkezőket. A teremben szőnyegen, párnákon foglalnak helyet a nézők (Széket nem tudunk biztosítani!) INFORMÁCIÓKÓVINTÉZKEDÉSEK AZ UTAZÁS BIZTONSÁGA ÉRDEKÉBEN A fedélzetre tilos levinni: szemüveget, táskát, mozgást akadályozó ruhadarabokat, mobiltelefont, hangot és fényt kibocsátó tárgyakat, fényképezőgépet, világítós órát, kamerát és a sötétben más épségét veszélyeztető tárgyakat. A tárgyak megőrzése az utazás ideje alatt biztosított. Az utazás során fontos, hogy mind a két kéz szabad maradjon. Sportos, meleg, kényelmes viselet javasolt. Óvakodjunk a hirtelen mozdulatoktól. Az utazás elején bemutatjuk a próbasötétséget, amennyiben túl erős lenne, ekkor még a helyiség elhagyható. Szíveskedjenek tartózkodni mindenféle beszédtől, ez rendkívüli módon akadályozhatja pilótáinkat a navigációban.UTAZÁSI JAVASLATOK:Egymás segítése, szomszédainkra való támaszkodás nemhogy megengedett, de kötelező érvényű. A megváltott jeggyel jogunk van a mellettünk álló ember karját megragadni, ha nem vagyunk önmagunkban biztosak, ugyanakkor kötelezettséget is vállalunk, hogy a tőlünk remélt támaszt biztosítjuk útitársainknak. Félelmeinkre gyógyír lehet egy kézszorítás, közelebb húzódhatunk szomszédunkhoz, hogy ne érezzük magunkat egyedül. Igenis, ha kell, ragadjuk meg az idegen kezeket, vállakat, karokat, ha úgy érezzük, hogy érzéseink-kel nem tudunk megbirkózni, vagy nem eléggé tudunk érzékszerveinkre biztonsággal hagyatkozni. Támaszkodjunk a körülöttünk lévők segítségére, ha szükséges. A sötétségben az egymásrautaltság fokozottabb lesz. Segítsük tehát azokat, akinek erre szükségük van, hogy elérhessék ők is uticéljukat, hogy megtalálhassák belső önmagukat. Ha elszántak vagyunk minderre, akkor egy olyan utazásban lesz részünk, aminek nem csupán nézői, hanem résztvevői is leszünk. Nézzünk szembe bátran félelmeinkkel. Hatalmas kaland lehet, ha ez sikerül.

Vigyáznunk kell, mit kívánunk. Te mit kívánnál egy varázsfa gyümölcsétől? Mit kívánna két kisgyerek? Peti és Panni egy teljesen hétköznapi családi kiránduláson találkozik Virgonccal és Huncuttal, a két mitugrásszal, kiket csak ők láthatnak. A bonyodalmak ott kezdődnek, amikor egy varázsfa gyümölcse teljesíti a két lurkó kívánságait. Kalandok egész sorozata kezdődik, melyek során a gyerekek hamar rájönnek, tévedtek, amikor azt gondolták, könnyen boldogulnak szülők nélkül. Gyorsan kiderül, nem is olyan jó, ha nincs egyetlen felnőtt sem, aki azt mondaná, hogy nem szabad és idő közben az is bebizonyosodik, képtelenség megállás nélkül édességet enni. Az élet fája úgy varázsolja el Petit és Pannit, hogy történetük olyan mesévé válik, mely a családról és a kívánságok veszélyéről szól, de megmutatja azt is, mi történne szabályok nélkül, vagy milyen ártó lehet a túlzott aggodalom, vagy a fojtó szeretet. A megoldásra – hogy nem jó olyan világban élni, ahol a feje tetejére áll minden – a gyerekek is rájönnek, a két jószívű mitugrász pedig egészen különös módon segíti őket visszatalálni szüleikhez.

Oroszország a múlt század húszas éveiben. Már kialakulóban egy új társadalom új rettegési formái. Nyomorúságos, sokszorosan megalázott munkanélküli Szemjon Szemjonovics Podszekalnyikov. Elkeseredésében elhatározza, öngyilkos lesz, hiába az idősödő felesége és az anyósa rimánkodása. Híre megy a tervnek, és kiderül, a társadalom minden rétege érdekelt ebben az öngyilkosságban. Sorban megjelennek, akiknek sorsán fordítana, ha egy idegen halála megváltaná őket: az értelmiségi, a népi, a kiábrándult asszony, a pap, a mészáros… Valóban felemelő lenne mindenkinek a nevében felvállalni e mártíriumot, mely egyre inkább személytelenné válik? Podszekalnyikov az utolsó pillanatban, stílszerűen, a nemzeti karaktertől sem idegen berúgáshoz folyamodik, ami óhatatlanul megváltoztatja a dolgok menetét… A darab a társadalmi felelősségvállalás kérdésével foglalkozik, de filozofikus gondolatokra is késztet, és nem utolsó sorban, meg is nevettet. A tragikum derűje mindig is fontos szerepet játszott a kelet-európai népek túlélési stratégiájában – vallja Alexander Morfov bolgár rendező, aki kortól és égtájtól függetlenül az egymásért való életet többre tartja az eldobni való életnél.

Az életnek tanulunk - néptánc vizsgaműsor 

Közhírré tétetik! Adatik tudtára mindenféle legénynek, gazdagnak és szegénynek: jó királyunkat igen nagy bánat gyötri. Tizenkét híresen szép leánya egy ideje már rendre álmosan ébred, s reggelre kelvén cipellőik széttaposva hevernek ágyaik előtt. Aki megfejti a rejtélyt, bizton számíthat a neki tetsző királylány kezére, valamint a fele királyságra. Ám aki kudarcot vall, jajj annak, mert párna helyett bakó tuskajára hajthatja fejét. Közhírré tétetett!Bátraké a szerencse – akár ti is megpróbálkozhattok! Ha még sincs elég merszetek, bízzátok csak a szegénylegényre. Akár hiszitek, akár nem: a mese végére megfejti a tizenkét királylány széttáncolt cipőjének titkát!

A helyszín egy fiktív németalföldi kisváros, Huisum. Az igazságszolgáltatásért Ádám bíró felelős. Az éjszaka valaki eltört egy korsót. Eltölthetünk egy fél napot a fojtogató légkörű tárgyalóteremben. Itt éppen olyan nehezen kap levegőt a felperes, mint az alperes; pont ugyanúgy lapít a sértett, mint az írnok; a bíró homloka pedig egyre jobban izzad. Ott, ahol egyetlen ember kezében összpontosul a hatalom, veszélyes igazat mondani. A nyomozó és a tettes alakja Oidipusz király módjára olvad eggyé. A felelősek azonban többen vannak... Henrich Von Kleist rövid élete alatt olyan munkásságot hagyott hátra, mely a mai napig az egyik legvadabb és a legellentmondásosabb minden klasszikus között. Kortársa, Goethe, aki Kleist egyik legnagyobb bírálója volt, elsőként rendezte meg Az eltört korsót. Goethe– ha nem is szándékosan– mindent elkövetett, hogy az előadás megbukjon. Az előadás akkorát bukott, hogy Kleist párbajra akarta hívni a mestert. Évszázadoknak kellett eltelnie ahhoz, hogy Kleist igazán népszerű legyen. Kritikus szemlélete, éleslátása, a sötét látomásossága mellett darabjaiban, elbeszéléseiben mindig felsejlő humora a kortárs színház számára is megkerülhetetlen szerzővé teszi.

A Vígszínház művészének 1985-től napjainkig öt verseskötete jelent meg. Mint írja: „Életünk tele van olyan jelenségekkel, mellyekkel nap mint nap találkozunk, de fura módon mégsem tudatosulnak bennünk. A költészet talán éppen erre ad alkalmat.”
A versek között vallomások hangzanak el a gyerekkorról, a mesterekről, a színészi és a magánélet néhány meghatározó pillanatáról…

A ravasz Zöldboszorka mindenkit ujja köré csavar, elvarázsol, aki birodalmába beteszi a lábát. Ezt tette Dolgos Vaszilissza két fiával is, akiket szintén elvarázsolt, de sajnos senki nem tudja mivé. Az anya beáll szolgálatra, hogy kiváltsa két fiát. Nem sok esélye van, de segíti őt Mihail Dörmögics, a medve, Golyhó, a hűséges kutya és Macsek Ivanovics, a gyönyörű kandúr. És megérkezik a legkisebb fiú, Ivanuska is, aki nem ismer félelmet. Mese az anyai szeretetről, áldozatvállalásról, a gyermekek kíváncsiságáról és önállóság utáni vágyáról.

A 100 éve meghalt Csontváry Kosztka Tivadar művészete nemcsak kiemelkedő a magyar festészetben, de olyan magányos is, mint híres ezeréves cédrusa. Csontváry különc viselkedése, kortársainak vaksága és hatalmas vásznainak mozdíthatatlansága együttesen játszottak szerepet abban, hogy csak sokára ismertük fel a festő nagyságát, a képek valódi értékét, és az életmű csak későn találta meg méltó helyét a nemzeti kultúrában és emlékezetben.
Az elveszett Csontváry egy jelenkori történeten keresztül mutatja meg, hogy mennyi bizonytalanság, legenda és titok lengi körül még ma is a magyar festészet e különös alkotóját, akinek lélegzetelállító festményei az elmúlt években sorra döntötték meg az aukciósházak eladási rekordjait.
A darabban a jelenből kikacsintva egy furcsa, álomszerű időutazásban és nyomozásban veszünk részt, ahol megismerhetjük Csontváry képeinek kalandos sorsát, és írásain, levelezésén keresztül megidéződik Csontváry alakja is. 

a Bóbita Bábszínház gyermekelőadása 4 éves kortólVízkereszt előestéjén járunk, nemsokára ideje leszedni a karácsonyfát. Ezen az éjszakán azonban még eljön az Apró Nép, hogy maradék szaloncukrot keressen. Úgy tartják, hogy legalább egyetlen szemet mindenképpen hagyni kell nekik, máskülönben elviszik, amit találnak – ilyenkor szoktak eltűnni a kisautók, műanyag katonák, kicsi játékszerek. Ennek az utolsó szem szaloncukornak ered a nyomába egy kisfiú és egy kislány, hogy a furcsa és varázslatos Karácsonyfa Birodalomba bekerülve teljesítse a küldetést, és sok-sok kaland árán visszaszerezze az Elveszett Játékokat.