Mortimer Brewster, a brooklyni színikritikus felmenői és testvérei a hibbantság különböző változatainak ijesztő jeleit mutatják. Egyedül ő és két bűbájos nagynénje épelméjűsége áll vitán felül. Igen ám, de akkor mit keres tizenkét hulla a nénik tündéri otthonának pincéjében? Mortimerre hajmeresztő felfedezések várnak.    
Joseph Kesselring: Az eredeti Broadway produkciót Howard Lindsay és Russel Crouse hozták létre Arzén és levendula bűnügyi bohózatát három felvonásban Szereposztás Abby: Gombos Judit Martha: Radó Denise Jonathan: Barabás Botond Mortimer: Dósa Mátyás Teddy: Harna Péter Dr. Einstein: Molnár László Harper tiszteletes: Karczag Ferenc Elaine: Molnár Nikolett Rooney hadnagy: Vándor Attila O’Hara őrmester: Mészáros István Brophy rendőr: Ónodi Gábor Klein rendőr: Tárnai Attila Mr. Witherspoon: Horváth György Mr. Gibbs: Zelei Gábor
                   Kinczel József
Díszlettervező: Horesnyi Balázs Jelmeztervező: Rátkai Erzsébet Zenei összeállító: Rimóczi Mónika                                 Dramaturg: Szabó Csilla Segédrendező: Kádár Krisztina Rendező: Kiss József

Hogy mi történt volna, ha Ascher Tamás ellátogat Erdélybe valamikor a kilencvenes években színházi kurzust tartani? Mi lett volna, ha Bezerédi Zoltánnak lett volna egy használt Zastavája? És hogy megrendezte volna-e Máté Gábor a Három nővért, ha egy véletlen folytán valóban összetalálkozik az akkoriban még csak színész Pintér Bélával?
Senki sem tudhatja. Csupán arra kaphatunk választ, hogyan képzelte el mindezt Pintér Béla 2017-ben, és hogyan meséli el társulatának néhány tagja, illetve a Katona színészeinek segítségével.

Bezerédi:
"Az azt megelőző évben vásároltam egy használt Zastavát.
Már korábban meghúztam egy kicsit a hátsó ajtaját,
De keletkezett rajta még egy csúnya horpadás,
Mikor beszállt és bevágta maga után a Tamás.
Később újra kellett lakatolnom a komplett hátsó oldalát,
De aznap este bizony útra kelt a három jó barát!
Akkor még csak országúton lehetett kijutni a határra.
Mi a négyesen indultunk Biharkeresztes felé.
Az Úr áldását kértem az én kis Zastavámra,
És ő, mint a villám vágott be Ikarusok, Pótos Ifák elé.
A Gábor boldog volt. Legszívesebben kiszállt volna és fogott volna egy galambot, vagy egy verebet.
Szinte jól esett neki, milyen vadul vezetek, és hogy vakmerőn előzgetek.
De a Tamás ott hátul csak lapozgatta a könyvét. Sóhajtozott, mormogott.
Kérdeztük, hogy: „Mit olvasol Tamás?”
A válasz ez volt: Tovsztogonovot!
Aztán csodák csodája, csak negyvenöt percet kellett várakozni az Ártándi Határon!
Korábban itt az ember tíz-tizenkét órákat is el-eltöltött,
Hol a türelmetlenebbje beledöglött,
Ám akkor úgy tűnt, véget ért a rémálom!
Így a három jó barát, szinte újjászületett,
Mikor megpillantotta a Nagyváradi Vegyi Üzemet...”

Az Almetyjevszk városában működő tatár színház folyamatosan kísérletezik, keresi az új színházi formákat, de saját népi hagyományaiból is merít. Lermontov műve, az Asik Kerib egy elbűvölő szerelmi történet, egy költői, keleti tündérmese.Az asik török szó, énekest és szerelmest is jelent. A kerib jelentése pedig: kóborló, bolyongó szegény ember. Asik Kerib, a szegény költő, az örök vándor, akinek gyönyörű hangján kívül nincsen semmije. Csak úgy nyerheti el szerelme kezét, ha vagyont szerez. Ezer nap hűséget fogad egymásnak a költő és a lány, megkezdődik a vándorlásuk. A tatár színház előadása bonyolult díszletek helyett a közvetlenségre, dinamikus előadásmódra, az allegorikus, szimbolikus kifejezésre koncentrál. Az archaikus színházi formákat használó előadást a színészek plasztikus játékának szépsége, a mimikára és gesztusokra épülő lenyűgöző játékmód teszi izgalmassá. A hősök sorsa, érzelmi állapota olyan szuggesztív, hogy áttöri a nyelvi korlátokat. Az előadás 2010 óta több oroszországi fesztiválon szerepelt és kapott elismerést.

An autobiographical storytelling performance with Ivanir Sibylla HassonA storytelling performance by Norwegian performing artist Ivanir Sibylla Hasson, where she weaves tales and myths together with autobiographical material. She takes you on a journey that started in an apartment in Stockholm, where as a child she experiences cruel ways of being cut off from her own creative expression. We follow her life through youth rebellion and self-destruction, her life on the road with horses and wagon, that takes her to a little farm far up in the mountains, where she finally meets wildlife and nature. The audience is guided through an imaginary landscape, where dream and reality meet each other. It is a true heroine story where the the protagonist finally is taking back her lost power.

A monodráma egy mindent átjáró, velőig hatoló sóhaj, egy asszony háború és házasság közötti vergődéséről. A monológ a szerzőnő visszaemlékezése a második világháború alatt átélt hétköznapokra. Polcz Alaine döbbenetesen egyszerűen idézi fel életének talán legnehezebb, leghátborzongatóbb időszakát, amikor fiatal asszonyként – friss feleségként – végigjárta a poklot.   

Bianca, a gazdag velencei családba született fiatal nő Firenzébe szökik, hogy összeházasodjon Leantióval, a nála jóval szegényebb hivatalnokkal. Az újdonsült férj szorong, hogy a jómódhoz szokott Bianca elhagyja őt, ezért megkéri anyját, zárja feleségét a lakásba, hogy elrejtse a férfiszemek elől, amíg ő napközben dolgozik. Biancát azonban megpillantja a firenzei Herceg…A darab közelmúltbeli londoni előadásának egyik kritikusa kiemeli a Jakab-kori drámaírók, különösen Middleton „féktelen megszállottságát a szex, az erőszak, a hatalom és a kegyetlenség irányában, ami fekete humorú, nihilista komédiába torkollik”; más előadásairól pedig ilyeneket olvashatunk: „A maga sötét, dekadens és rendkívül stílusos módján akkor is röhögésre készteti az embert, amikor borzong”; „a képtelen fordulatok mögött a történet a totális hatalmi és szexuális gátlástalanság világa rejlik”; „A Romeo és Júlia, felnőtteknek”; „A szexualitás kiszámíthatatlan természetéről ez a darab pontosabban ad számot, mint Shakespeare egész életműve”.A nyíregyházi előadás magyar ősbemutató, az alkalomra Forgách András készít belőle műfordítást. A cselszövések sorozatát, melyek a Jakab-kori színpad egyik legnagyobb vérfürdőjébe torkollanak, Koltai M. Gábor rendezi.

Interaktív, részvételi-színházi, kortárstánc előadás
Bármerre nézünk a világban azt láthatjuk, hogy egyre gyorsabban változik körülöttünk minden. Az identitás (személyes, nemzeti, kulturális, gazdasági, stb.) gyakrabban kérdőjeleződik meg manapság mint valaha. Úgy tűnik, a döntéshozók a világ minden táján abban látják a kortárs élet kihívásaira a választ, hogy megerősítenek régi, az ember történelme során létrejött struktúrákat és rendszereket. 
A “SELFY” az önreflexió céljából létrehozott, művészi tér. 
A “SELFY” állandó utazás a bent és kint, lelkünk tájai és a minket körülvevő világ – a valóság – között. 
A “SELFY” egy interaktív, részvételi-színházi, kortárstánc előadás. A nézőket a színpadra vezetve és köztük improvizálva, ugrálva, Gyula a tánc és a táncelőadások befogadásának hagyományos módját kérdőjelezi meg. 
A “SELFY” szándékosan helyezi a nézőt és az előadót a bizonytalanság sűrűjébe, a kérdőjelek kereszttüzébe. Lerombolja a “ready-made” (művészet, étel, termékek, stb.) fogyasztási szokásainkat annak érdekében, hogy friss és személyes identitást építhessünk.
A “SELFY” a hagyományosan passzív pozíciójából viszi utazásra a nézőt egy olyan helyre, ahol állandóan aktívnak kell lennie 
A “SELFY” ti vagytok őköztük, miközben önmagunk vagyunk – együtt.
Szokásaink és hagyományaink évszázadok során alakultak ki és mindig szoros kapcsolatban álltak a minket körülvevő élőhellyel, természettel. Egy olyan világban ahol utazni és új embereket, kultúrákat megismerni könnyebb, mint valaha, mennyire van annak értelme, hogy valaki az egész életét azzal az emberrel élje le, akivel először szerelembe esett? Mennyi értelme van a szuverén nemzet mellett kardoskodni, mikor a legnagyobb problémák, melyekkel szembe kell néznünk, globálisak? Lehetséges-e még egyáltalán autentikus mikor-közösségekről beszélni?
Cserpes Gyula óbecsei (Vajdaság, Szerbia) származású táncos, előadóművész és koreográfus. Gyula alkotói munkássága a “Revive the castle” című térspecifikus előadással kezdődött 2012-ben, míg a “New Age Gypsies” c. duett volt a táncszínházi bemutatkozása. Első független darabja a “The Bridge” bemutatója a brüsszeli Volksroomban volt 2013. novemberében. A “The Bridge” azóta Mexikótól Bécsig, Párizstól Budapestig a világ számos szegletében megfordult. Gyula új kreációja, a “SELFY” világpremierje 2016. januárjában volt Ljubljanában.

“... A történelem során a városok arra hajlottak, hogy átvegyék vagy megtartsák a hátországuk vallását. [...] Ugyanakkor a városok arra is hajlamosak, hogy felhígítsák a hagyományos hiteket. Az iparosodott Nyugat pedig különösképpen intellektuális, filozófiai és pszichológiai gyakorlattá redukálta a vallást. A nyugati városlakók jellemzően meg vannak fosztva az eksztázis élménytől, ezért ezeknek a genetikailag kódolt szükségleteknek a kielégítése érdekében gyakran olyan pótszerekhez folyamodnak, mint a drogok. A rituális testtartások gyakorlása lehetséges kiutat ajánl erre a dilemmára. [...] vallásos transzállapotot vezethetnek be és a testtartások segítségével jelentőségteljes tapasztalatokat építhetnek fel…”

A Fővárosi Nagycirkusz új műsorában egy ilyen fantasztikus utazásra invitáljuk nézőinket. Az Atlantic Flight – Nagy cirkuszi utazás című új műsorunkban szabadon szárnyra kap a képzelet, nem ismer határokat a fantázia, és mi csak arra kérjük nézőinket, hogy szálljanak fel velünk kerek e világot keresztbe-kasul bejáró repülőnkre. Bátor kapitányunk és csinos stewardesseink vezetésével egy ugrásnyira van a világ legtávolabbi csücske is, ők pedig nem félnek elindítani a motort, felszállni bondorodó felhők magasába, és elvezetni csodás gépmadarukat bárhová, ahol mesés kalandok és felejthetetlen csodák várnak mindannyiunkat.Az Atlantic Flight legénysége ugyanolyan szabad és merész, mint a képzelet, repülőjüket pedig nem kerozin hajtja, hanem folyékony varázslat, e bűbájbenzin pedig bárhová elrepít minket, ahová csak szeretnénk. Nincs lehetetlen, csak a végtelen – nincs korlát, hiszen ez cirkusz, és a cirkuszban minden lehetséges!

Komponált est, amelyen két változatban is bemutatkozik Havel híres egyfelvonásos darabja, az Audiencia. Az est első felében a közönség két magyar színész kőszínházi előadását,  az est második felében két cseh előadóművész részben improvizált, a Havel darab által inspirált bohóckodását tekintheti meg a közönség. Václav Havel október 5-én ünnepelné 80. születésnapját. Ehhez az alkalomhoz kapcsolódóan a budapesti Cseh Centrum a Nemzeti Színházzal együttműködve a jelentős politikus és drámaíró életét és munkásságát felidéző fesztivállal készül.

AUDIENCIA   A Nemzeti Színház és a Váci Dunakanyar Színház közös produkciója (HU) Ferdinánd Vaněk, a börtönviselt drámaíró munkát kap egy eldugott sörgyárban. A sörgyár a menedék ígéretét hordozza számára. A Sörmester, akitől felettesei azt várják, hogy jelentéseket tegyen az íróról, beszélgetésre hívja Vaněket. Arra akarja rávenni, hogy a jelentéseket időről időre ő maga készítse el saját magáról. Ezzel nagy segítségére lenne a Sörmesternek, aki így segíthetne Honza Peterkának, aki ezt viszonozná a sörgyárnak. A sörgyár még egy kis irodát is biztosítana Vaněk számára, aki tehát megszabhatná, hogy „azok” mit tudjanak meg róla, így aztán úgy élhetne, mint disznó a makkosban, és annyi sört ihatna, amennyit nem szégyell. 1974-ben Václav Havel néhány hónapig fizikai munkásként egy sörgyárban dolgozott - ez a tapasztalat ihlette Audiencia című darabját.   Szereplők: 
Ferdinánd Vaněk: Bakos-Kiss Gábor 
Sörmester: Benedek Gyula Rendező: Nagy Péter István

ANTIWORDS Spitfire Company (CZ)
60 perc szünet nélkül, cseh nyelven, magyar felirattal A mozgásszínházi előadást az Audiencia című darab, illetve annak Jiří Menzel által készített legendás feldolgozása inspirálta. Ez utóbbiban a sörmester szerepében feltűnő Pavel Landovský játék közben körülbelül kilenc nyolc fokos sört fogyasztott el. Sikerülhet az előadásban játszó két hölgynek felülmúlni ezt a teljesítményt? Sikerül elérniük azt a határállapotot, amely Havel elidegenedés-motívumára és Hrabal magányának poétikájára utal? Az Antiwords már három kontinenst meghódított, és nagy sikererrel szerepelt többek között Washington, New York, Peking, Szöul, Puszan, Milánó, Oszló, Krakkó, Firenze, Berlin, London és Endinburg színpadán. Szereplők:  Soňa Ferienčiková a Michaela Hradecká Koncepció: Miřenka Čechová, Petr Boháč
Rendezte: Petr Boháč   Zene: Sivan Eldar
Light design: Martin Špetlík, Robert Janč
Maszkok: Paulina Skavova

Bruno Schulz, a tarka fantazmagóriák, mesék és szenzációk mestere értéktelen kacatokból építkezik, melyek kulisszái között az életünk folyik és ahol az egyedüli lényeget a maszkok és a formák állandó váltogatása adja. Bár Schulz a német expresszionisták, Musil és Kafka szellemi társa, az egyetemes méretűre dimenzionált rettegés helyett ő inkább saját gyerekkorából épít házat magának. A Fahajas Boltok mágikus-realista szerzője, a Monarchia végnapjait írja meg egy galíciai kisvárosban, melyben saját apja, Jakub a szolid kereskedő és filozófus-mágus alakjában Józef, a gyermek szemével láttatja a régi világ letűnését. A gyermekkor “lenne annak a ‘zseniális korszaknak’, a ‘messiási kornak’ a megvalósulása, melyet annyiszor ígértek nekünk az összes mitológiák.” – írja. A mindent elözönlő káosz agresszivitásával szemben Józef úgy védekezik, hogy beengedi azt házának falai közé, és helyet keres neki a lét tereiben: “Mekkora naivitás azt gondolni, hogy az élet ezernyi apróságáért küzdve alakíthatjuk sorsunkat! Már csak arra vágyom, hogy elaltassam a sors éberségét, és minden feltűnést kerülve, észrevétlenül jószerencsém oldalához simulva láthatatlanná váljak.
Játsszák:
Bödők Zsigmond
Dőry Brigitta
Erőss Brigitta
Fekete Róbert
Jáger Simon
Lukács Andrea
Mesés Gáspár
Szilágyi Ágota
Zsenák Lilla

Rendezte: Balázs Zoltán
Produkciós vezető: Balázs Katalin
Kreatív producer: Huszár Sylvia