A színházi világnap záróakkordjaként 18:00 órától a Figura Arany-légy című előadásának vetítésére kerül sor a YourLivingRoomban, ami diákoknak és felnőtteknek egyaránt érdekes lehet. A produkció 2012. február 19-én került bemutatásra és még abban az évben elnyerte a Veszprémben rendezett Tánc Fesztiválja fődíját.

Az előadásról:
Az arany………… – és itt a hiányzó részt a néző kitöltheti. A pontok helyére kereshet főnevet, igét, melléknevet, de az is megengedett, ha csak sóhajt, vagy mosolyog egyet. Az Arany-légy című előadásban a keresés az egyik kulcsszó és ezen belül minden lehetséges. Már eleve azt is eldönthetjük, hogy az arany légy zümmögésének engedünk, vagy az arany légy – felhívásnak teszünk eleget. Választhatunk, hogy szemlélői, vagy alkotói akarunk lenni az előadásnak, hiszen a formálás lehetősége nekünk is megadatik. 

Egy hagyományos színházi nézőtértől távol álló, életszerű térben látjuk az olykor abszurd, máskor lélekmelengetően szép jeleneteket, melyeket az erős képiség és a zene kölcsönhatása egyesít. A nézőkhöz hasonlóan a színészek is fehér lappal indultak, napról napra új kihívásokkal találkoztak: választhattak, írtak, gondolkoztak, rendeztek, alkottak, álmodtak, létrehoztak, építettek, leromboltak. 

Nincsenek hagyományos szerepeik, minden helyzetben új karaktert formáltak, új állapotot hoztak. Így lett az arany egymásra találás, őrület, ünnep, emlék, szorongás, luxus, elválás, harmónia, harc, bizalom. És még ki tudja, mi. Talán közben sóvá alakult. Az élet sójává, mely mindennek az esszenciája és amely mindig azt a nevet viseli, ami számunkra a legfontosabb.

Szereposztás:
Moșu Norbert-László, Kolozsi Borsos Gábor, Máthé Annamária, Boros Mária, Vajda Gyöngyvér, Fodor Alain Leonard, Mihály Alpár Szilárd, Kőmíves Csongor
Zeneszerző: Orbán Ferenc
Díszlettervező: Bodóczki Antal
Jelmeztervező: Lőrincz Kriszta
A rendező munkatársa: Gold Bea
Rendező-koreográfus: Goda Gábor

Mi a tűzhely rideg háznak, / Mi a fészek kis madárnak, / Mi a harmat szomjú gyepre, / Mi a balzsam égő sebre; / Mi a lámpa sötét éjben, / Mi az árnyék forró délben,… / S mire nincs szó, nincsen képzet: / Az vagy nekem, oh költészet!
Ismerjük a fekete mappás irodalmi megemlékezéseket. De még mennyire! Talán még az ifjú Rák Zoltánnak is egy fekete mappával kezdődött a színészi pályafutása szülővárosában, Nagyszalontán, vagyis ugyanabban a városban, ahol 200 évvel ezelőtt napvilágot látott a máig ünnepelt költő: Arany János.
Bár csaknem mindenki emlékezetében ott él egy-egy Arany-idézet és ismeri a költő útjának főbb állomásait, az életmű gazdagságának köszönhetően olyan árnyalt portré is rajzolható, amely az újdonság erejével hathat. Erre a lehetőségre alapozta rendezői koncepcióját Rák Zoltán. Hogyan telhettek Arany János siheder évei? Mit tudott a szerelemről? Mit jelentett számára a kor „rocksztárjával”, Petőfi Sándorral ápolt barátsága? Miként élte meg a forradalom és szabadságharc éveit, a házasságot, a családi tragédiákat, az öregedést? – Csupa olyan kérdés, amelyre a válaszokat talán nem a nagy sikert hozó Toldi-trilógia sorai között érdemes keresni. Ezért az előadás rendezője olyan metszeteket (vers-és levélrészleteket, párbeszédeket) válogatott össze, amelyeket döntően csak az irodalmárok és Arany-rajongók ismernek. De talán még ők is meg fognak lepődni. Rák Zoltán Arany Jánosa nem csupán a magyar nyelv utolérhetetlen szókincstárnoka, de a kor kiváló „humoristája” is.
A dramatizált, gyakran élő zenével kísért, egymással lazán összefüggő jelenetekről a rendező egy alkalommal ezt nyilatkozta: „Arra vagyok kíváncsi, mit ad ez a szöveg, ez a stílus, ez a hangulat nekünk MA. Nem AGY, amit én keresek a színházban, hanem ÉRZET.”

Zenés játék egy részben -  a Csokonai Színház és a Nagyerdei Szabadtéri Színház koprodukciójaA Jantyik Zsolt és Debrecen egyik legnépszerűbb zenekara, a PG Csoport által írt, valamint Petőfi Sándor János vitéze előtt tisztelgő Aranybojtár című kortárs magyar zenés játék – az Esztergomi Várszínházban 2016-ban bemutatott koncert-verziót követően – teljes, nagyszínpadra alkalmazott változatban, Fekete Péter rendezésében Magyarországon először a Nagyerdei Szabadtéri Színpadon volt látható.

 Tolsztoj Burattinojának kerettörténete megegyezik a Collodi Pinokkió című meséjével. A főszereplő a kis fabábu, aki kíváncsisága miatt számos bonyodalomba keveredik. Basilio kandúr és Alisa róka kicsalják a pénzét és Mafla-országba viszik. Itt a tóban lakó teknősbéka aranykulcsocskával ajándékozza meg, és elárulja, hogy valami nagy csoda várja azt, aki a kulcs titkának nyomára jut. Mese gyermekeknek és gyermeklelkű felnőtteknek, sok zenével, kalanddal, bábokkal, barátságról, összetartozásról, leleményességről, bátorságról, emberségről. 

„Az el nem mondott élet, nem élet!” - Az Aranytízben elmesélt életeket, sorsfordulatokat, remek történeteket meghallgatják az Aranylányok: Koronczay Lilla és Palcsó Brigitta.Havonta kétszer szombat délután egy órás kikapcsolódásra várjuk a közönséget, ahol minden megtörténhet… Még az is, hogy boldogabban és bölcsebben térünk haza.Beleélhetjük magunkat a másik ember életébe, hivatásába, könnyeink örömkönnyek lesznek, mert minden beszélgetés végén rájöhetünk arra, hogy az Élet alapvetően szép, és minden ember jónak születik! A műsor végén játékra hívjuk a közönséget, amelynek fő díja egy-egy különleges kiadvány, amely a művészvendégek, vagy a műsorvezetők alkotása.

adomák, balladák

az Örkény Színház előadásaArany János szellemi öröksége évfordulóktól függetlenül is eleven hagyaték: költészete és alakja minden pályatársának, utódának mérték, ösztönző példa, vagy épp vitára ingerlő nagyság. Jellegzetes nyugodt tempójú hangját már életében és halála óta nemzedékeken át seregnyi költő idézte meg tisztelgő, megrendítő, szellemes és mulatságos művekben. Petőfinek „imádott Jankó”, Babitsnak „Hunyt mestere” volt, Ady számára nem követendő, de kikerülhetetlen előd, Radnóti és Vas István nagyapjukként tekintettek rá. Sokan megszólítják, mások, mint például Weöres Sándor, pazar versciklusban imitálja művészetét. A maiak közül többen is, Várady Szabolcs, Nádasdy Ádám, Kovács András Ferenc, Varró Dániel játékosan komoly stílusgyakorlatokban idézi meg szellemét: átírja verseit, utánozza, parodizálja, csúfolkodik rajta, nehogy szoborrá merevüljön.

KARÁCSONY A VILÁG KÖRÜL - a Majorka Színház vadonatúj előadása Nagy divattá vált manapság idegenbe utazgatni karácsonykor. Mi azonban nem ezért döntöttünk úgy, hogy távoli tájak bebarangolására csábítjuk nézőinket az adventben. Karácsonyi történeteket, legendákat olvasva arra jutottunk, hogy ilyenkor az emberek szíve első sorban örömre vágyik, de csak annak jut, akié tiszta. A számításba vehető mesék közül olyanokat választottunk ki, amelyekben a jókedv, a bolondozás is jól megfér a szeretet győzelmét hirdető eszmei mondanivalóval. Bejárjuk Írországot és Mexikót, hogy aztán egy olyan környezetben találkozzunk az úton lévő szent családdal, amilyenben mi magunk is élünk. Szeretettel ajánljuk hát három részes, háromnegyed órás, zenével tarkított mesefolyamunkat minden jóakaratú, három év fölötti nézőnknek. Ha meghalljuk a hívást, nem leszünk restek, és akár idegenbe is elutazunk eljátszani. Fel, nagy örömre!

a Szentendrei Teátrum és az Orlai Produkciós Iroda közös produkciójaNorman és Ethel évtizedek óta minden nyarat az Aranytónál tölt. Amikor egy újabb szezonra megérkeznek a nyaralójukba, nem sejtik, hogy idén nem csak a házban kell alapos rendet tenniük. Szembe kell nézni az egyre halványuló emlékekkel, az elmulasztott pillanatokkal és a gyereküknek okozott sérelmekkel is. Figyelem, megértés, elfogadás és rengeteg humor kell ahhoz, hogy a morc nagyapa hangot találjon hirtelen lelt, morc unokájával.Ernest Thompson művét sokan láthatták filmen, Henry Fonda és Katharine Hepburn főszereplésével, de színpadon is hasonló nagyságokkal mutatkozott be: Tolnay Klári és Mensáros László játszotta a szívmelengetően szellemes történetet. A nagy sikerű előadás a Városmajorban búcsúzik, amely a kiváló színésznő, Vári Éva utolsó előadása Budapesten

Zenés játék egy magyar dívárólKét koffer. Ennyivel távozott Karády Katalin Magyarországról 1951. február 19-én. Hatalmas pályát futott be filmen és koncertpódiumon, pedig alig több mint öt éve volt rá, hogy legendává váljon… Karády Katalinra főszerepeket osztott a sors. A két világháború közötti időszak legismertebb filmsztárja és nem mellesleg sanzonénekese volt.

Ősbemutató! Egressy Zoltán története a hatvanas évek elején, a "tranzisztor - kor hajnalán" játszódik, és a Hungária együttes Aréna című lemezének anyagára íródott. Illegális rádióadás - kísérlet, a világ első jampista pártjának szervezése, sok - sok humor és szerelmi kavarodások tarkítják a darabot. 

 A jól ismert történet Árgyélus, a király fia és Tündérszép Ilona, a jóságos lány találkozásáról, szerelméről, egymás iránti felelősségükről szól. A királyfi furfanggal küzd az útját keresztező ellenségekkel, szerelme pedig szívével és eszével segíti társát. Tündér Ilona úgy dönt, hogy lejön Tündérországból és halandóvá válik a szerelméért. Árgyélus királyfi életében pedig eljön a férfivá válás ideje, Ilonáért pedig minden megpróbáltatást le tud győzni és még az átkok sem fognak rajta.