Éreztük már azt, hogy a családunkban, vagy a párkapcsolatunkban csak püffedünk és hízunk, egy másik férfi, vagy nő mellett pedig csonttá soványodunk? Mit szólnánk huszonöt kiló pluszhoz vagy mínuszhoz egyetlen repülőút alatt?

Ismerős, hogy híres énekesnek készülünk, és azon kapjuk magunkat, hogy átmenetileg a Brassó-Budapest büfékocsijában áruljuk a lejárt húst?
Miért ébred elfojthatatlan vágy bennünk valaki olyan iránt, aki cseppet sem a zsánerünk, ráadásul áthidalhatatlan kulturális távolságban él, például az északi sarkon?
Hogyan szeretkeznénk, ha űrhajósok lennénk, a súlytalanság állapotában?
Forgách András a mágikus valóság erős vizualitásával teremtette meg a 12 nő voltam univerzumát, melyet valószínűleg az inspirált, hogy a számára többé-kevésbé ismeretlennek, érzékinek ítélt női idegrendszer szerint kísérelt meg gondolkodni. A szövegek így varázslatosak, mégis hétköznapi problémákat dolgoznak fel, remek humorral fűszerezve. Ezek közül adjuk elő néhány nő különleges történetét, Albert Alpár álomszerű látványvilágában, könnyed átkötő dalokkal fűszerezve.

Bálint András a műfajok sokszínűségével – versek, balladák, naplójegyzetek, levélrészletek, szerkesztői megjegyzések bemutatásával – egy másféle, gazdagabb Arany-képet tár elénk, mint amit eddig ismerhettünk.
„Aranyt nehezebb megközelíteni – Bálint András szerint, mert – szemérmes, saját magáról alig vall. Szalonta – Nagykőrös – Pest akkori világa igencsak távol áll a mai kortól. A nyelv végül is másfél száz éves. Ám ahogy belemélyedtem az anyagba, egyre ismerősebbnek tűnt. Ironikusan józan, keserűen öngúnyos. Fegyelmezett mesterember, akit gyakran látogat a kishitűség, viszont mindig megnyugvást talál hivatásában. A költészetben. Sértődékeny és magányos, európai és magyar. Szerkesztőként szigorú, és mint hivatalnok alapos. Saját testi nyavalyáit nem kevés öniróniával szemléli. Rendületlenül és mindvégig hisz a költészet erejében, abban, hogy romló világunkban nincs fontosabb, mint a pontosan fogalmazott emberi szó. A nyelv. A magyar nyelv. Ezért választottam Arany Jánost.”

„Több eréllyel, szilárdsággal, kitartássál tán lett volna belőlem valami, de ez hiányzott mindig. Tehetségem (amit elvitatni nem lehet, különben nem volnék ott, hol most vagyok) mindig előre tolt, erényem hiánya mindig hátravetett, s így lettem, mint munkáim nagyobb része, töredék. Csinálj te belőle egészet!”Arany János

A magyar irodalom egyik legismertebb, legjelentősebb alakja a mű főszereplője. A szegény családba született költőt különböző életszakaszaiban láthatjuk a színpadon: a pályakezdés idején, a kiteljesedés valamint az időskor pillanataiban. Elhangzik természetesen számos költemény is, a magánszféra és az írói ténykedés különös elegye ez az előadás.

Bálint András versszínházi estje Arany János műveibőlA két egymást követő, Arany János műveiből összeállított előadás a költő különböző arcait mutatja meg.Semmi természetVersszínházi előadás a kétszáz éve született Arany János fanyar humorú, ironikus verseiből 45 percben
Hasadnak rendületlenül, amennyi belefér: aktuálisan a XXI. század elején!
Előadják: Tallián Mariann színművész és Lázár Balázs, a Vígszínház művésze
Szerkesztette: Rózsássy Barbara József Attila-díjas költőBálint András a műfajok sokszínűségével – versek, balladák, naplójegyzetek, levélrészletek, szerkesztői megjegyzések bemutatásával – egy másféle, gazdagabb Arany-képet tár elénk, mint amit eddig ismerhettünk.„Aranyt nehezebb megközelíteni – Bálint András szerint, mert – szemérmes, saját magáról alig vall. Szalonta – Nagykőrös – Pest akkori világa igencsak távol áll a mai kortól. A nyelv végül is másfél száz éves. Ám ahogy belemélyedtem az anyagba, egyre ismerősebbnek tűnt. Ironikusan józan, keserűen öngúnyos. Fegyelmezett mesterember, akit gyakran látogat a kishitűség, viszont mindig megnyugvást talál hivatásában. A költészetben. Sértődékeny és magányos, európai és magyar. Szerkesztőként szigorú, és mint hivatalnok alapos. Saját testi nyavalyáit nem kevés öniróniával szemléli. Rendületlenül és mindvégig hisz a költészet erejében, abban, hogy romló világunkban nincs fontosabb, mint a pontosan fogalmazott emberi szó. A nyelv. A magyar nyelv. Ezért választottam Arany Jánost.”„Ha az Ezeregyéjszaka dzsinjei egy nap felkapnák Magyarországot és elvinnék a távolabbi egekbe, úgy hogy a helyén nem maradna semmi más, csak Arany János tizenkét kötete, ezekből a mágikus könyvekből maradék nélkül ki lehetne olvasni a magyarság képét.”(Szerb Antal) 

Arany János balladáiból és az operairodalom áriáinak legjavából összeállított előadói estünk során a színművé­szek és énekművészek által tolmácsolt balladák és áriák felelnek egymásnak, így a két eltérőnek tűnő műfaj meg­lepő hasonlóságainak lehetünk tanúi. Hiszen a balladák­ban megjelenő drámaian kiélezett helyzeteket a szintén drámai cselekményű operák érzelmi csúcspontjain lévő áriákkal vethetjük össze, kiemelve ezzel a művek között meglévő lehetséges párhuzamokat és ellentéteket. A balladákban sűrűsödő drámaiság a zene által tovább erősödik, így az est során különleges fénytörésben tárul elénk Arany balladaköltészete. Az előadásban Arany János balladái, valamint Dvořak, Gounod, Mozart, Puccini, Rossini és Verdi áriák szólalnak meg.
Rossini: Tell Vilmos – Ils s’éloignent enfin… Sombre forêt – Mathilde áriája a II. felvonásból
Arany János: A walesi bárdok Vasvári Csaba
Giuseppe Verdi: Macbeth – Come dal ciel precipita – Banquo áriája a II. felvonásból
Arany János: Árva fiú   Györgyi Anna
Charles Gounod: Faust – Ah! Je ris de me voir si belle – Margit ékszeráriája a III. felvonásból
Arany János: Szőke Panni  Györgyi Anna
Mozart: A varázsfuvola – O Isis und Osiris – Sarastro F-dúr áriája a II. felvonásból
Arany János: Tengeri-hántás  Vasvári Csaba
Antonín Dvořák: Ruszalka – Měsíčku na nebi hlubokém – Ruszalka áriája az I. felvonásból
Arany János: A varró leányok  Györgyi Anna
Verdi: Simon Boccanegra – Il lacerato spirito –Fiesco áriája az I. felvonásból
Arany János: Tetemre hívás  Vasvári Csaba
Puccini: Gianni Schicchi – O mio babbino caro – Lauretta áriája
Arany János: Zách Klára  Vasvári Csaba
Mozart: Don Giovanni – Là ci darem la mano – Don Giovanni-Zerlina duett az I. felvonásból
Arany János: Vörös Rébék  Györgyi Anna

A csoport limitált létszámmal (40 fő) indul. Kérjük, a jegyeket előre foglalják le telefonon (+36 (1) 301-0147) vagy vásárolják meg online (http://szabadter.jegy.hu).
Gyülekezés, indulás: Margitszigeti Szabadtéri Színpad jegypénztár (kerengő)
Közreműködik: Vecsei H. Miklós színművész, Biró Szabolcs "Maszkura" zenészA Margitsziget árnyas fái alatt akaratlanul is eszünkbe jut Arany János Toldi Miklósa, aki itt vívta párviadalát a cseh Holubárral, és legszebb öregkori versei, az Őszikék, amelyeket kedvenc tölgyfái alatt írt. Bár a kis dunai szigeten nem játszódtak le döntő történelmi események, hazánk és Budapest történetének mégis egyik beszédes múltú színfoltja.Az Arany János-emlékévhez kapcsolódva a Budapesti Nyári Fesztivál és a Petőfi Irodalmi Múzeum különleges irodalmi sétákat szervez a Margitszigeten, Arany életének meghatározó helyszínén. A víztoronytól induló tematikus túra során az érdeklődők bejárhatják az Arany János által is kedvelt helyszíneket, amelyekhez ismert és kevésbé ismert anekdoták kapcsolódnak: az Őszikék-ciklus verseiben megörökített tölgyektől kezdve a Margitszigetért rajongó írótársak és utódok – Jókai, Krúdy, Madách, Bródy Sándor, Babits, Szerb Antal, Radnóti, Lackfi – emlékezetén át egészen a Nagyszállóig, ahol Arany életének utolsó időszakában élt és alkotott.Utunk során muzeológusok és irodalomtörténészek kalauzolnak bennünket, emellett társművészeket is vendégül hívunk, akik saját történeteikkel és alkotásaikkal hozzák közel a Margitszigethez kötődő írónagyságok szellemi örökségét. Arany emlékezetét az énekelt és mondott vers, a tánc, a zene és a színház összművészeti eszközeivel idézzük meg, egyszeri eseményekként a Margitszigeti Szabadtéri Színpad környezetében található műemlékek és természeti kincsek megismerésével.A program jegyköteles!
A séta időtartama 90 perc.

Bálint András estje azt az Arany Jánost idézi meg, aki ifjúkori barátot hiányol: a figyelmes szerkesztőt, a kislányát gyászolót, Az ember tragédiája dramaturgját, a Szent István-rend lovagkeresztjét visszautasí­tót, majd elfogadót, a test nyavalyáira panaszkodót, a Margitszigeten bolyongót, az Őszikék mesterét, az ironikus, bölcs embert.Bálint András a műfajok sokszínűségével – versek, balla­dák, naplójegyzetek, levélrészletek, szerkesztői megjegy­zések bemutatásával – egy másféle, gazdagabb Arany-képet tár elénk, mint amit eddig ismerhettünk.„Ha az Ezeregyéjszaka dzsinjei egy nap felkapnák Magyarországot, és elvinnék a távolabbi egekbe, úgy, hogy a helyén nem maradna semmi más, csak Arany János tizenkét kötete, ezekből a mágikus könyvekből maradék nélkül ki lehetne olvasni a magyarság képét.” (Szerb Antal)

Arany-kor címmel a Soproni Petőfi Színház színészei mutatják be Arany János balladáiból készült élőzenés irodalmi összeállításukat május 29-zik, Arany szövegei adják meg az egymást követő nemzedékek folytonosságát. Betöltik a „közösségi emlékezet” szerepét, amely nélkül nincs megmaradás. Ahogy a szerb-magyar író, Danilo Kiš mondja egyik novellájában: a gesztenyefák azért tűnnek el, mert nincsenek saját emlékeik.
Arany történeti balladái bekapcsolják az újabb nemzedéket a nemzeti közösség véráramába, öregkori balladái pedig a kisközösségek teremtette védőburokba vonják az egyes embert. A megmaradás titka tehát: az emlékezés, a másik emberre való odafigyelés és törődés, a másik emberben megnyilvánuló különös csoda észrevétele. Arany ezt a titkot is halkan, szinte szemérmesen mondja – talán hogy jobban füleljünk oda rá…

Az elhangzó balladák: Tengeri-hántás, Zách Klára, Tetemre hívás, Hídavatás, Vörös Rébék,  A képmutogató, Pázmán lovag, A hegedű (Arany János) – Szép Júlia, Görög Ilona, Júlia szép leány (népballadák).