Rock the Ballet – A Show
2008 óta Rasta Thomas és táncos rosszfiúi felrázzák a világ legnagyobb színpadjait – a Rock the Ballet újradefiniálta a klasszikus táncot.Az ötlet olyan egyszerű, amennyire zseniális: a világklasszis táncosok izgalmas videó vetítések előtt táncolnak a legnagyobb rock- és pop slágerekre. 2008 óta a multimédiás táncelőadás, a Rock the Ballet folyamatosan 4 kontinensen turnézik – kereken kétmillió rajongó látta már a showt több mint 750 előadás során a világ több mint 20 országában.
A «Rock the Ballet» az amerikai és az európai kontinens ünnepelt produkciója az USA-ból, amely rendkívül ötletesen keveri a klasszikus balettet az új táncstílusokkal. A hét táncos mindegyike a nagy klasszikus társulatoknál táncolt, Broadway- és hollywoodi produkcióban szerepeltek, illetve a társulat alakulásának elején alapozták meg népszerűségüket az Államokban amikor megnyerték a népszerű amerikai TV- show-t, a „So you think you can dance”-t.

Manapság az angol „bad” szó nem rosszat jelent, hanem inkább azt, hogy „cool” – Michael Jackson 1987-es, azonos című slágerében újradefiniálta a szó jelentését. Így gondolta ezt Rasta Thomas is, amikor táncosait Bad Boys of Dance- nek (A tánc rosszfiúinak) nevezte el: Laza srácok, akik tényleg tudnak valamit. Meggyőződésük, hogy a balettnak a fiatal közönség számára szexinek és olyannak szórakoztatónak kell lennie, mint egy popkoncert.. Válogatott dalok a nemzetközi slágerlistákról, karizmatikus táncosok, lélegzetelállító koreográfiák, nagyszerű videó vetítések és szexi kosztümök: a Rock the Ballet egy olyan bemutató, amiben minden a nagy slágerek és a nagyszerű tánc körül forog. Egy Mega-Party, amelynek felforrósodott atmoszférájában a táncosok olyan energia- italként hatnak, amely a közönséget 90 percen keresztül energiával látja el.

A Rock the Ballet kitalálói a Rasta Thomas és Adrienne Canterna házaspár, Thomas vezeti a csapatot, felesége a koreográfus, és évek óta sikeresek együtt. Az amerikai Rasta Thomas egy kivételes tehetség aki szinte az összes nagy balett verseny díjnyertes sztárja világszerte. Tanulmányait a neves Kirow Akadémián kezdte, ahol az akkori igazgató, Oleg Vindogradov gyorsan felfigyelt rá. Már 12 évesen fellépett egy orosz TV-műsorban a Kirow Balett sztárjaival – ami nagyon ritka dolog egy amerikai számára, hiszen Oroszország sem szűkölködik fiatal tehetségekben. 1995- ben a franciaországi „Jeune Ballet de France” tagja lett. Sokat látott a világból, kiváló tanárokkal dolgozott, és remek táncosokkal találkozott. Elhatározta azonban, hogy soha többet nem fog egy fix társulatnál dolgozni. Repertoárjával, amely a férfi táncosok összes klasszikus szerepét tartalmazza (pl. Don Quixote, Giselle, Hattyúk tava, Diótörő stb.) vendégszerepelt az Imperial Russian Ballet-nál (Birodalmi Orosz Balett), a Washington Balettnál, a japán Inoue Balettnál, a Lar Lubovitch Tánc Társulatnál és az Amerikai Balett Színházban, 2005-ben pedig debütált a Broadway színpadán.

Azonban ez a világ is túl szűknek bizonyult számára. 2007-ben megalapította saját társulatát – a tánc teljes spektrumát színpadra akarta vinni, mivel példaképei közé tartozik nem csak a klasszikus táncos Michail Barisnyikov, hanem a poplegenda Michael Jackson és a színész és kung-fu harcos Bruce Lee is. „Amikor a csapatot megalapítottam, feltétlenül valami egyszerit, még soha nem látottat akartam létrehozni” – írja le saját álmát. Azóta kizárólag olyan fiatal táncosokkal dolgozik együtt, akik semmi mást nem akarnak, mint „a táncot megélni és táncot lélegezni”.
Rasta Thomas briliáns táncosai mind kiváló klasszikus balett képzést kaptak az Amerikai Egyesült Államok neves iskoláiban. Ez még eggyel több ok arra, hogy a látványos New yorki táncelőadás a balett szerelmeseit és a kezdő színházlátogatókat egyaránt elbűvölje. Rasta Thomas társulata mind az USÁ-ban, mind Európa színpadain álló tapsot és fantasztikus kritikákat kapott a közönség és a táncosok részéről is garantált semmihez nem hasonlítható katarzis látható a színpadon.

Felejthetetlen élmény minden korosztálynak.

A Rock the Ballet sokadszor Európában, ezúton Magyarországon is bemutatkozik egy rövid turné erejéig – Rihanna, Queen, David Guetta, Beyonce ,Coldplay, a U2, Michael Jackson, Prince és hasonló nagy sztárok slágereivel.

Andersen Hókirálynő című klasszikus meséje alighanem valamennyi felnövekvő gyermek kedvenc olvasmányai közé tartozik. Számtalan film- és színházi feldolgozása született már a műnek, legismertebb, s a teátrumokban legtöbbet játszott változat ezek közül talán a kitűnő orosz író, Jevgenyij Svarc Hókirálynője.A kis Kay és Gerda felhőtlen barátságban és boldogságban él Gerda nagymamájának melegséget sugárzó otthonában, mígnem egy különös lény, a gyönyörű, ám jégszívű Hókirálynő bele nem avatkozik az életükbe, s magával nem ragadja Kayt az örök hó és fagy birodalmába. Gerda elhatározza, hogy ha bármi áron is, de visszahozza barátját a meleg szívek birodalmába, s útnak indul a kisfiú megmentésére. Kalandos útjának története maga a mese.

A család összejön a vidéki nyaralóban. Sorin a birtokon lakik. Testvére, Arkadina, a híres színésznő a szeretőjével, Trigorinnal érkezik. Arkadina fia, Konsztantyin saját színdarabjának premierjére készül a szomszéd lánnyal, Ninával a címszerepben. A bemutatót másnapra tervezik.De mi lesz a holnap után, és néhány hét, két év vagy 2000 év után… szerelem, vágyakozás, irigység, fájdalom, szabadság, boldogság… és mi marad mindezek után?

A Győri Balett a 2017/18-as évadban ismét egy két felvonásos, egész estés balett művel jelentkezik, s nem kevesebbre vállalkozik, mint az amerikai író Nathaniel Hawthorne nagysikerű, A skarlát betű címet viselő regényének első balett színpadi adaptációjának bemutatására. Hawthorne az amerikai irodalom kulcsfigurája volt a 19. században, 46 éves korában, 1850-ben készült el első, ám azonnal nagyhatású regénye: A skarlát betű. Fontos mérföldkő volt ez az angol hatás alól elszakadó, a puritán erkölcsi elvekre építő, a természetközeliséget központjába helyező transzcendentalista amerikai irodalom történetében is.
A mű cselekménye az indiánháborúk korának puritán Új-Angliájában játszódik. A regény magán hordja a puritanizmus minden tónusát és azt a légkört, melyben egyszerre van jelen a szentség és a képmutatás, az erkölcs és az álszentség. Az ízig-vérig puritán környezetben nevelkedő, boszorkányüldöző ősöket maga mögött tudó, magányos, befelé forduló Nathaniel Hawthrone-t munkáiban a mély emberi válságokra fókuszált és a bűnbeesés, a bűntudat, az erkölcsi vezeklés, a megtisztulás érdekelte.
A skarlát betű regénye egy házasságtörés történetét meséli el, hősnője a csodálatos Hester Prynne, akit hűtlenség vádjával elítélnek és bűnének jelét: a vörös A betűt (adultery - házasságtörés) ruháin is hordania kell élete végéig. Hester azonban emelt fővel vállalja mindezt, és gyöngéd szeretettel neveli házasságtörésben fogant gyermekét a kis Pearl-t. Társát a bűnben nem nevezi meg, már csak azért sem, mert az a közösség nagy tiszteletben álló fiatal lelkésze: Arthur Dimmesdale… 

„Én, a legkisebb, a Pirinyó Minyó, semmiben, de semmiben se tudtam a legügyesebb lenni a testvéreim között. Ezért suttogva kértem anyámat, hogy most lesz szíves csak engem szeretni, lesz szíves csak rám figyelni, és lesz szíves csak nekem mondani egy mesét, olyat, amiből megtudhatom a tündérnevemet, és hogy miben lehetnék a testvéreim között a legügyesebb. Mert a bánatom már akkora, hogy ilyen kicsi létemre, nem is tudom, hogyan fér belém…” Tündéranyám ekkor azt mondta nekem: „Olyan mesét mondok neked, ami a kimondott szavak által a Fekete-tenger hetvenhetedik szigetének a legsötétebb csücskébe vezet.”

Egyszer volt, hol nem volt,
valamikor réges-régen,
mikor még a patak is visszafelé futott,
Hetedhét Országon is túl,
még az Óperenciás-tengeren is túl,
de még az Üveghegyeken is túl,
ott, ahol a világnak már majdnem vége van,
volt egy tündér.
De nem is csak volt ám, hanem még van is,
hiszen itt ül ezen a széken.
Éppen tegnapelőtt múltam el háromezer éves.
És bizony réges-régen elmúltak már azok a
bánatos napok is,
amikor tündér-testvéreim még úgy csúfoltak engem,
hogy a „Pirinyó Minyó”,
és bizony réges-régen elmúlt már az a szép sötét éjszaka is,
amikor tündéranyám egy mesét mondott,
és tündér-nevet adott nekem,
és az lettem, aki ma is vagyok: 
a Sötétben Látó Tündér.

Tündérmese a szerelemről és az életről kicsiknek és nemcsak. „A tündérek úgy születnek, hogy minden hetvenhetedik esztendőben, a szerelmes tündérfiúk meg a szerelmes tündérlányok kirepülnek a tisztásokra, átkarolják egymást és csókolózni kezdenek szépen. Na, erre aztán minden hetvenhetedik esztendőben gyönyörű szappanbuborékok szoktak hullani az égből - ezekben a szappanbuborékokban érkeznek a világra a tündérgyerekek.”

A Sötétség hatalma a világ végének legvégén játszódik, nem elég, hogy Oroszországban, de még csak nem is a szikrázó Pétervárott vagy a titokzatos Moszkvában, hanem falun, a nyomor és a reménytelenség tanyáján, ahol az Isten szentkép a falon, az Ördög pedig a vodkásbutykos mélyén lakozik, onnét szédíti az esendő emberi lelket, és ébreszt benne olyan indulatokat és olyan érzelmeket, amiket nem tudnak kezelni, akiket itt engedett megszületni a balsors.Pedig éreznek itt is, sőt, talán itt éreznek csak igazán, mert alig akad igazabb érzelem, mint a tagolatlanul szűkölő félelem; és ezek a mi hőseink félnek, elsősorban mindentől, holott inkább önmaguktól kellene. Meg az őket körülvévő, a lelkükbe is beszivárgó sötétségtől.A Sötétség hatalmában végül is olyan balesetekről van szó, amelyek mindnyájunkat érhetnek: szerelemről, viszonzottról és – főleg – viszonzatlanról; féltékenységről; egymásra halmozott, és így egymást felerősítő vétkekről, amelyek addig-addig hatványozzák egymást, amíg el nem jutnak minden bűnök legszörnyűségebbjéig; szegénységről és a szegénységből kivergődöttek rettegéséről...Ha másutt, a világ boldogabb, vagy legalábbis lakhatóbb tájain játszódna ez a történet, akár vígjáték is kerekedhetne belőle. De Oroszországban járunk ahol mindenből tragédia válik.

A színészek elkezdik az előadást. Előjáték. Derengő, titokzatos fény. Egy színész belekezd egy monológba, ami tulajdonképpen egy felsorolás; színész-típusok felsorolása. Közben mindenféle furcsa gesztus, zene, koreografált mozgások. Majd a monológ végén a beszélő azt mondja: ,,Itt van mindenki!”. Minden olyan, mintha valóban egy előadás kezdődne. A színészek azonban elfelejtik a szöveget. Sőt mi több, nem csak a szöveget nem tudják, hanem még azt sem, milyen darabot játszanak. A súgó segítségére várnak, de a súgó eltűnt. Hol lehet a súgó?

A magyar népmese sorozatból jól ismert történetet ezúttal is közösen álmodjuk színpadra, a mesélő színészek és a gyermekközönség.A szegény ember, a bolondos király és a zsugori boltos nem is gondolja, hogy felelőtlen ígéretük a kis sün felé micsoda bonyodalmakba sodorja őket!  Megbecsüljük-e mindazt az igazi értéket, ami körbevesz minket, a családunkat, a szeretteinket? Sok közös mókával, dallal és tánccal keressük a válaszokat a kérdésekre.

Évezredek óta mindenki tudja jól, hogy ha egy manó láthatóvá akar válni, akkor el kell járnia a manó táncot. A vizimanók átváltozását  villámlás, égzengés, égszakadás kíséri. Az erdei manókét szörnyű szélsüvítés, szélvihar, így a házimanóknak maradt a füst.
Három közönséges kis házi manóról szól ez a mindenkit kacagásra ingerlő mese.
Hilde a feledékeny szobalány, a kedves Ella asszony, Dovre apó, minden manók fejedelme, Hildegard
Anastasia von Hohenfels, a szigorú, de annál igazságosabb baronessz és még sokan mások nevettetik
meg a gyerekeket, ebben az önzetlen segítségnyújtásról szóló mesében.
A csodát érdekesebbnél érdekesebb színpadi trükkök, édes táncbetétek és Johann Strauss vidám, jókedvű dallamai teszik színesebbé.