-
A rózsák háborúja
Warren Adler A Rózsák háborúja című regényéből 1989-ben készült filmadaptáció Michael Douglas és Kathleen Turner főszereplésével. A film sikerén felbuzdulva több színpadi verzió is született. Az alkotók ezeknek a szövegeknek a felhasználásával egy teljesen új, átdolgozott verziót készítettek, így jött létre a most látható, magyar környezetben játszódó, ízig-vérig fekete komédia.
A Rózsák háborúja egyedülálló módon beszél egy olyan témáról, ami közvetve-közvetlenül mindannyiunkat érint. Az előadás egy válás történetét meséli el. Ha egy párkapcsolat véget ér, az elszakadás nehézségei olyan szélsőséges helyzeteket teremtenek, ahol megmutatkozik, hogy milyen esendő és kicsinyes is az ember – és hogy még ezek a legsiralmasabb élethelyzetek is tele vannak humorral.
A darab főhősei, János, a férj és Barbara, a feleség éppen a válásuk kellős közepén vannak. Fiatalon kötöttek házasságot, és miközben egymás mellett lettek felnőttek, rájöttek, hogy egyáltalán nem ismerik egymást. A férj ki sem lát a munkából, a feleség végre kitörne a konyhából, és saját életet kezdene. Innen már nincs visszaút. El kell válni, szétosztani a vagyont, elperelni a másiktól a házat, a fényűző otthont, amit közös munkával teremtettek meg. A válás kemény munka, egyedül nem is menne. Mindenre elszánt ügyvédeik azonban hadvezéreket megszégyenítő stratégiával terelik ügyfeleiket a vagyonmegosztás rögös útján.
A ház lassan romhalmazzá változik, János és Barbara tehetetlenségükben törnek-zúznak, és gátlástalanul igyekeznek keresztbe tenni a másiknak.
Igazi abszurd színház ez, ahol a szereplők szinte a legvégéig nem veszik észre, hogy valójában ugyanazon az oldalon állnak, hiszen mindketten ugyanazt akarják: elválni, méghozzá minél civilizáltabb módon.
Látva, hogyan vetkőzik ki magából az egykori szerelmespár, talán még drukkolunk is nekik, miközben (majdnem) biztosak lehetünk benne, hogy velünk ilyen soha nem történhet meg. -
A rút kiskacsa
a Kabóca Bábszínház előadásaA klasszikus történet hagyományos kesztyűsbábokkal kerül színpadra egy különleges, állandóan változó térben: a kicsi kacsa folyamatos bolyongása és útkeresése szebbnél szebb természeti képekben jelenik meg. A nyüzsgő baromfiudvarból indul el, ahonnan kegyetlenül elűzik, ám útja során megtalálja társait és önmaga helyét is a világban.Az előadás sokszínű zenei világa az egészen fiatal nézőinket is megszólítja -
A salemi boszorkányok
Egy boszorka van…Vagy több…Ha akarjuk…Ha úgy akarjuk…Ha jó gyávák és irigyek vagyunk…Akkor van…Több is…Minél több…Mindenki…Kivéve persze önmagunkat…Egyelőre… -
A salemi boszorkányok
A salemi boszorkányperek Amerikában, Salem városában zajlottak a 17. század végén. Fiatal lányok boszorkánysággal vádoltak meg pár helyi asszonyt, személyes sérelmeiket vetítve rájuk. Salemben tömeghisztéria tört ki. A perek végül tizenkilenc ember felakasztásával és sokak bebörtönzésével zárultak. Arthur Miller drámaíró ebből az igaz történetből írta meg darabját. -
A salemi boszorkányok
Ajánló az előadás elé:Salem, 1692. Az amerikai kisvárosban futótűzként terjed a hír, hogy egyes nőszemélyek a sátán befolyása alá kerültek. Abigail Williams vezetése alatt fiatal lányok egy csoportja hisztérikus jeleneteket rendez, és ezzel táptalajt ad a gyanúsítgatásoknak. Csakhamar megérkezik Hale tiszteletes, Beverley lelkipásztora, az ördögűzés tudora is. A szigorú, de nem rossz szándékú tiszteletes nem veszi észre, hogy a szaporodó vádaskodások mögött milyen indulatok és célok rejtőznek, és a pánikba esett kisközösségre rászabadítja a teljhatalmú tartományi bíróságot. A boszorkányhistória kitalálója, Abigail azt szeretné, ha eltehetné az útjából John Proctor gazda feleségét, Elizabethet, és feleségül mehetne a férfihoz, akit egyszer már sikerült elcsábítania...
A neves amerikai szerző, Arthur Miller darabja megtörtént eseményeken alapul. A massachusets-i Salem akkori lakói angol puritánok leszármazottai voltak, akik szigorúan a Bibliát követve éltek és dolgoztak. A Szentírás kapaszkodót nyújtott nekik, hogy egy ismeretlen, fenyegető világban megállják a helyüket, ugyanakkor a végsőkig fanatizálta is őket, mert elkötelezetten, fegyelmezetten, a szórakozás minden formáját megtagadva kellett felépíteniük az "Új Jeruzsálemet". Az indiánokkal való összetűzések mellett betegségek tizedelték őket. Állandó félelemben éltek, minden apró vétségért bűntudatuk volt. Amikor a közösség néhány fiatal lány tagját az erdőben meztelenül táncolva rajtakapták, a lányok azt találták ki, hogy boszorkányság áldozatai lettek. Ezzel a légből kapott hazugsággal két legyet ütöttek egy csapásra: megmenekültek a kemény büntetéstől és bajba sodorhatták régi ellenségeiket. Rágalmaik nyomán közel háromszáz embert tartóztattak le, harmincat közülük halálra ítéltek, tizenkilencet felakasztottak, egy a kínzásokba halt bele, négyen a börtönben hunytak el. -
A Sárkány
A színdarab a mindenkori diktatúrák természetét tárja fel. A történetben a diktátor egy sárkány - de korántsem mesebeli… A diktatúrában a valóság ugyanis olyan abszurd, hogy messze túlszárnyal minden fantáziát. Az emberek elfásultak, nem kérnek a hivatásos szabadítóból, nem vállalják a szabadság felelősségét. Mi lesz akkor, ha mégis megkapják? Mit kezdenek vele? Erre próbál válaszolni a Javne Színház gyerek társulata. Gyerekek játszanak el egy cseppet sem gyerek darabot. Szokatlan? Lehet, de kockázat nélkül nincs jó színház. -
A sárkány kertje | A távolság mechanikája
A Sárkány Kertje Az előadás a racionalitás és az antropocentrizmus dekonstrukcióján keresztül egy embertelenített mozgásformák töredezett anarchitektúráját alkotja meg, amely folyamatosan tovább lendül szokatlan és idegen megnyilvánulások felé. Felgyorsuló rizomatikus kúszónövény-mozgások simulnak hozzá a testtől elidegenedő protézisekhez, miközben a poszt-humán valóság káoszában arctalan lények bukkannak fel. A félelem azonban nem bezáródáshoz vagy elutasításhoz vezet, hanem egy megnyíláshoz, az emberi test mozgásának radikális plaszticitásának szenvedélyes színreviteléhez.
Alkotók és előadók: Busa Balázs, Csasznyi Blanka Flóra, Britt Kamper, Kelemen Patrik, Rab Alexandra, Újvári Milán
Zeneszerző: Sáry Bánk
Koncepció konzultáns és szöveg: Horváth Márk
Mentor: Zsigó Anna
Koreográfus: Rózsavölgyi Zsuzsa -
A Sátán fattya
Látni és emlékezni tanít, a magyar megmaradás alapkérdéseire felel. A sátán fattya című mű, az újabb kárpátaljai irodalom legjelentősebb alkotása. A főszereplő Tóth Eszter a megszálló orosz katonáktól megerőszakolt, meggyalázott és így tönkretett életű hősnő előadásmódja sok egyéb vonatkoztatást is lehetővé tesz. A jóvátehetetlen megaláztatás totalitása Tóth Eszter sorsában az ártatlanként hordozott bűnhődés poklától a még teljesebb katasztrófák sötét kilátástalanságáig, gyásztól gyászig, a félelem és rettegés enyhíthetetlenségétől az elviselhetetlenség tébolyáig terjed.Ezt a különös zaklatott történetet alakította át a rendező Árkosi Árpád dramatikus színházi szöveggé. Tóth Esztert a kiemelkedően tehetséges kárpátaljai színésznő - Tarpai Viktória játssza, sorsának "kísérője" Zanotta Veronika színésznő. -
A sátán ügyvédje
Kevin Lomax, a sármos és sikeres ügyvéd fiatal felesége unszolására elvállal egy jól fizető állást egy nagyvállalatnál. Lucius Milton, a vezérigazgató extrém és rejtélyes alak, aki egyre több erkölcstelen, morálisan megkérdőjelezhető ügyet bíz az ifjú titánra. A tisztesség és a becsület fokozatosan a háttérbe szorul, Kevin feleségét nyomasztó víziók és hallucinációk kezdik gyötörni, és lassan kiderül: semmi sem az, aminek látszik.A nagy sikerű, 1997-es mozifilm posztmodern átiratában a szereplők törékeny, bűnökkel és kétségekkel terhelt alakok, akiknek sorsa a földi Pokol kapujában különleges, elgondolkodtató és zavarba ejtő erkölcsi tanmesébe torkollik.A TükörKép Társulat a Spinoza Színház egyik állandó fellépőjeként évek óta készít szórakoztató előadásokat. A Sátán ügyvédje az első színházi együttműködésük a Bethlen Téri Színház rezidens prózai társulatával, a Spirita Társulattal. -
A sevillai borbély
Figaro zengi be idén nyáron a Városmajort! Az opera műfaja nem megszokott az inkább színházi előadásokról ismert budai színpadon, most viszont az operairodalom egyik legnépszerűbb és legragyogóbb vígoperája mégis felcsendül, méghozzá félszcenírozott előadás formájában. Rossini mesterműve Mozart Figaro házasságának előtörténetét meséli el pazar zenei ötletekkel és sok humorral. Ritka jelenség, hogy egy opera dallamából valódi sláger születik, de Figaro áriájának dallamát még azok is ismerik, akik amúgy nem mozognak otthonosan az egyik legnehezebb zenei és színházi műfajban.
A sevillai borbély fordulatokban gazdag történetével, a jellegzetes humort tartogató szereplőivel és szituációval igazi nyáresti kikapcsolódás minden zenekedvelő számára! -
A sevillai borbély
Rossini mindössze 13 nap alatt komponálta meg a Sevillai borbély c. vígoperáját, mely napjainkig is a leggyakrabban előadott és legismertebb műve. Almaviva gróf menthetetlenül szerelmes Rosinába, akit saját gyámja őriz és szeretne feleségül venni! Figaro a borbély furfangos tanácsaival látja el az ifjú hősszerelmest, hogy részeg katonának, álruhás énektanárnak adva ki magát Rosinának udvarolhasson, majd megszöktesse. Don Bartoló a gyámapa mindenütt résen van, de mégis sikerül kijátszani őt Figarónak köszönhetően. Álruha, szerenád, lányszöktetés, borotválás, randalírozó katona, érthetetlen veszekedés,civakodás és félreértések sora szövődik a ritka zenei élményt adó sziporkázó muzsikában. -
A sevillai borbély
Rossini állítólag tizenhárom nap alatt írta meg élete legsikeresebb művét, melynek nemcsak zenéjét szerezte, hanem a libretto kialakításában is aktívan részt vett. A téma nagyon népszerű volt a korban, Mozart és Paisiello is feldolgozta, utóbbi hívei Rossini premierjét szándékosan megzavarták 1816-ban. A második előadástól aztán nem háborogtak többé.
A produkció a Szegedi Nemzeti Színház, a Szentendrei Kulturális Központ Nonprofit Kft., a Budapesti Operettszínház az Operettissima Nonprofit Kft. és a Győri Nemzeti Színház együttműködésében valósult meg.
Az előadás időtartama szünettel együtt körülbelül 2 óra 45 perc.
Figaro KENDI LAJOS / BALLA SÁNDOR Almaviva gróf BALCZÓ PÉTER / RAB GYULA / HANCZÁR GYÖRGY Rosina MESTER VIKTÓRIA / KÁLNAY ZSÓFIA / KOVÁCS ÉVA Basilio KOVÁCS ISTVÁN / BUSA TAMÁS / PATAKI BENCE Bartolo BÁTKI FAZEKAS ZOLTÁN / KISS ANDRÁS / CSEH ANTAL Berta LÁZIN BEATRIX / FRANKÓ TÜNDE Fiorello SCHWIMMER JÁNOS Őrtiszt
SZABÓ BALÁZS Ambrosio EISENBACHER BALÁZS
Díszlettervező SZÉKELY LÁSZLÓ Jelmeztervező RÁKAY TAMÁS Súgó VLASICS RITA Ügyelő
KARÁCSONY SZILVESZTER Rendezőasszisztens HORVÁTH MÁRTA Karigazgató BALOGH ESZTER Korrepetitor MEDVECZKY SZABOLCS Játékmester PÁNYIK TAMÁS és MAGYAR GYÖRGY Karmester MEDVECZKY ÁDÁM és SILLÓ ISTVÁN Rendező KERO ®
Közreműködik a Győri Nemzeti Színház zenekara és énekkara.
-
A sevillai borbély
Il barbiere di Sivigli - vígopera 2 felvonásban A Szentendrei Teátrum és az Co-opera közös produkciója
