-
A nők iskolája
A nők iskolája középpontjában természetesen a házasság áll. A férj, Arnolphe retteg attól, hogy hűtlenség kerül a házassága szentélyébe, végtelen hiúsága arra késztette, hogy nevelt lányában lássa meg leendő csalhatatlan feleségét. Ahogy az lenni szokott, a leány szívét már elrabolták, ráadásul nevelőapja legjobb barátjának fia az, aki szerelmet ígért a lánynak. A bonyodalmat csak tovább fokozza, hogy a hős szerelmes ifjú maga meséli el Arnolphe-nak a légyottot… így kezdődik a szerelmi perpatvar…a vérbeli komédiát Babarczy László rendezésében láthatja a kaposvári közönség. -
A nők iskolája
Molière 1662-ben vette feleségül a nála több, mint 20 évvel fiatalabb Armande Béjart-t. Ugyanebben az évben mutatták be az A nők iskolájá-t, ez volt Moliére drámaírói pályájának első átütő sikere. A siker irigyeket szült, Párizsban azt terjesztették, hogy saját féltékenységét és megcsalatásait írta meg a darabban. Lehet – de kit érdekel? Arnolphe története 350 éve foglalkoztatja a színházcsinálókat és a nézőket.
A férfikora delén álló Arnolphe, kiválaszt egy négy éves gyereket, kiemeli addigi életéből és gondozásba adja. Úgy képzeli iskolázását, hogy a kislány teljes tudatlanságban, tájékozatlanságban, sötétségben nőjön fel - ekképpen akar magának engedelmes, problémamentes, megnyugtatóan ostoba feleséget nevelni, aki mindenekfelett hű lesz majd hozzá. Akár Natascha Kampusch története is kezdődhetne így…
Ám a hajdani kujon, Arnolphe, annyira fél a megcsalt férj szereptől, a nevetségességtől, annyira szeretné elkerülni a fájdalmat, amelyet másoknak okozott hajdan, hogy ezzel mintegy oda is vonzza a veszélyt, amitől legjobban tart – mert az időközben felnőtt Agnés tekintete megakad egy ismeretlenen... -
A norvég-magyar balett kurzus gálaműsora
2017 február 11-25 között a Magyar Táncművészeti Főiskola – február 1-től: Magyar Táncművészeti Egyetem – biztosít helyet annak a kéthetes balett kurzusnak, amelyen az Oslo National Academy of the Arts hallgatói és balettmesterei, a Frankfurti Művészeti Egyetemről Mark Spradling táncművész, koreográfus, továbbá neves hazai balettművészek, balettmesterek és koreográfusok, valamint a magyar végzős hallgatók vesznek részt. A nemzetközi rendezvény célja egymás kultúrájának, táncművészetének megismerése, új stílusok, előadásmódok, módszerek elsajátítása és a nemzetközi kapcsolatok erősítése. A közös gálaest tiszteletadás a Dohnányi-év alkalmából, egyben emlékezés az egyik legjelentősebb magyar alkotóra, Seregi Lászlóra is. A kurzus és annak záróeseménye, a gálaest, az EGT Finanszírozási Mechanizmus támogatásával valósul meg, amelyet a Magyar Nemzeti Balett Alapítvány pályázat útján nyert el.Fellépnek az Oslo National Academy of the Arts és a Magyar Táncművészeti Egyetem táncművész szakának végzős hallgatói. -
A Noszty fiú esete Tóth Marival
Egy 1901–ből származó újságszenzáció az alapja Mikszáth híres regényének. A humorból kibomló szatíra mellett idilli társadalom– és zsánerrajz, számtalan magyar archetípus, romantikus cselekményszövés, tiszteletet parancsoló életbölcsesség, szikrázó szerelmek – békebeli miliő elevenedik meg előttünk egy olyan korból, „mikor még a méz is édesebb volt”. -
A Notre Dame-i toronyőr
Victor Hugo most már egymás után a harmadik évben képviselteti magát egy-egy nagyregényével a programban. A nyomorultak után most A párizsi Notre Dame c. regényéből készült musical-változatot láthatják hazai ősbemutatóként a nézők, A Notre Dame-i toronyőr címmel. A mű a XV. századi Párizsban játszódik, ebben a környezetben kerül szerelmi bonyodalomba Esmeralda, a végzetes szépségű cigánylány, az íjászkapitány Phoebus, a kegyetlen Frollo és a Notre Dame jószívű, ám púpos harangozója, Quasimodo. A musical Disney-verziója kerül színre augusztus 11-én, 12-én, 13-án, 18-án, 19-én és 20-án, a Budapesti Operettszínházzal együttműködésben. -
A nyílt tengeren
A Kicsi, a Középső és a Kövér hajótörést szenvednek, egy kis csónakban hánykolódnak a vízen. Mivel élelmiszerkészletük elfogyott, úgy határoznak, hogy egyiküket kell megenniük ahhoz, hogy a másik kettő életben maradhasson. De ki legyen az áldozat és miért éppen ő. Ahogy az a demokráciában lenni szokott, választást tartanak, de ahogy az a demokráciában szintén lenni szokott, ketten mindig összefognak a harmadik ellen. És hát mit lehet tenni, ha a szép szó, a szívfacsaró történetek és a nehéz életutak sem hatják meg a többieket? Az önfeláldozás oltárára kell lépni… Szellemes abszurd arról, hogy a forradalmak felfalják gyermekeiket. -
A Nyugalom
A Nyugalom Radu Afrim rendező második közös munkája a Tompa Miklós Társulat művészeivel. Az előadásszöveg Bartis Attila azonos című regényéből illetve a regényből készült Anyám, Kleopátra című színdarabjából, a rendező és az alkotócsapat közös dramatizálásából született. Az előadás – megőrizve a regény nyelvezetét – a marosvásárhelyi származású szerző világának szereplőit vonultatja fel. Az irodalmilag igen értékes realista szöveg a misztikumnak, az efemer létezés groteszkségének, az emberi kapcsolatok törékenységének ad helyet – tipikus afrimi hangulatban. Az előadásnak nem célja a tabudöntögetés, érzelmileg kívánja megérinteni nézőjét: szenvedélyeket, erotikát, humort, zenét, szövevényes cselekményt, anya-fiú, nő-férfi kapcsolatokat mutat be szétesettségükben, szexualitásukban. Az érzelmekre ható előadás ugyanakkor a nézőt gondolkodásra, értelmezésre készteti. Az előadás számos jelentős szakmai díjat kapott Romániában és Magyarországon egyaránt. -
A padlás
„Ég és Föld között áll a Padlás, ahol Rádiós, egy fiatal tudós fejleszti folyamatosan Robinsont, a szuperintelligens számítógépet. Ide jár fel a ház egyik lakója, a kedves Mamóka, aki nagyon finom szilvásgombócot készít, s látogatásaival saját magányát enyhíti; minduntalan megjelenik Témüller, a folyton morcos házmester is, aki folyamatosan dühöng a különös szerkezetek és antennák miatt, amelyek szabálytalanul elfoglalják a tetőt; csakúgy idehúzza szíve Sünit, a szomszéd kamaszlányt. Majd váratlanul betoppan Barrabás, a gengszter, aki a rendőrség elől menekül, egy bombát rejt el a régi holmik között. Ekkor nem várt dolog történik: halhatatlan lények tűnnek elő, akik évszázadok óta keresik a Padlást, és a Révészt, hogy segítségével eljuthassanak egy csodálatos helyre...
Bizonyára mindannyiunknak van egy saját ’padlása’, ahol gyermekkorunkban (de lehet, hogy nem csak akkor) szerettünk elidőzni, egyedül vagy barátokkal, ahol a valóság és a fantázia találkozott – ahol nagy kérdések felvetésétől fontos megfejtésekig jutottunk el; vagy ’csak’ játszottunk, olvastunk, beszélgettünk – ahol biztonságban éreztük magunkat. Egyszóval, olyan lelki munícióval töltekeztünk fel, amelyből, remélhetőleg, egész életünkben táplálkozhatunk. Presser Gábor és Sztevanovity Dusan 1986-ban írta A padlás című musicalt. A szövegkönyv Horváth Péter és Sztevanovity Dusan munkája. -
A padlás
A Padlás egy titokzatos hely föld és ég között, ahol mindenki keres valamit, valakit: a Rádiós a külvilágtól elzárkózva a világmindenség hangjait és lényeit kutatja szuper-számítógépével, Robinsonnal; Mamóka társaságra vágyik, Süni szerelemre, a rendőrök egy veszélyes bűnözőt üldöznek, a szellemek pedig több évszázada bolyonganak Révészt keresve, akitől végső megnyugvásukat remélik. Váratlan találkozások és fordulatok kuszálják össze a szereplők életét, a Padláson pillanatok alatt hatalmas felfordulás lesz: Révész kipróbálja milyen egy emberi testben élni, Témüller le akarja buktatni Rádióst, a rendőrök pedig körbekerítik az épületet – a szereplők álmai egyre elérhetetlenebbnek tűnnek. A láthatatlanra és a szépre érzéketlen, otromba külvilág szüntelenül fenyegeti a Padláson kialakuló fantasztikumot, de a végén megtörténik a csoda, a mese győz, a láthatatlan láthatóvá válik: a szellemek elköltözhetnek az „örök szépek bolygójára”, Rádiós pedig észreveszi Sünit és szerelemre lobban iránta. -
A padlás
Fiatal tudós kísérletezik a padláson: távoli, titokzatos bolygók üzenetét próbálja megfejteni. Látogatói azonban nem földönkívüliek, hanem évszázadok óta bolyongó mesebeli szellemek, akiket kifelejtettek a mesékből. Történetesen ők is erre a padlásra várják Révészt, aki elviszi őket az emlékezet országába. Révész meg is érkezik egy távoli világból, csakhogy egy Barrabás B. Barrabás nevű gengszter testében landol. S ez kicsit megkavarja az eseményeket. Félig mese, félig musical, kicsiknek és nagyoknak, 9-től 99 éves korig. -
A padlás
Ezen a Padláson "Ég és Föld között" minden megtörténhet, akárcsak a mesékben. Egy fiú megszállottan dolgozik szuperintelligens számítógépén, de nyugalmát titokzatos vendégek zavarják meg, különféle halandó és halhatatlan lények... -
A padlás
Kedves Nézőink!
Felhívjuk figyelmüket, hogy előadásunkban erős hang és füst effektusokkal találkozhatnak. 1988-ban a Vígszínházban mutatták be – és azóta is repertoáron tartják – az LGT együttesben akkora már összeszokott alkotópárosként működő Presser Gábor és Sztevanovity Dusán „félig mese, félig musical” műfaji megjelölésű darabját. A szerzőpároshoz a librettó társalkotójaként Horváth Péter, drámaíró csatlakozott. A mű azóta az ország szinte valamennyi színházát bejárta. Presser Gábor szerint „talán annak köszönhető a megtisztelő fogadtatás, hogy a mű egy családi, vagy közösségi darab, amely teljesen mentes a politikától és a történelemtől”. Lámpás, a szerelmespár Rádiós és Süni, a folyton szilvás gombócot készítő Mamóka és a többiek története 9-től 99 éves korig mindenkinek szól. „... Nem is tudom, lassan egy negyedszázada már, hogy A padlás megszületett, azóta »tartja magát« kelet és nyugat közt, többször bejárta az országot, néhány külhoni helyre is eljutott. A Vígszínház hajdani igazgatója, Marton László kérésére dolgoztam át Dusán első darabváltozatát, naponta kellett felolvasnom az új jeleneteket az igazgatói irodában, aztán még fél évet dolgoztunk rajta a »fiúkkal«. Lelkesült, szép közös munka volt Presser Picivel és Dusánnal. Mintha rajtunk és Marton Lászlón, Radnóti Zsuzsán kívül még a nem létező Jóisten is ott lett volna a közelünkben azokban az ihletett hónapokban, ezért sikerülhetett úgy a mese, hogy még ma is örömöt szerez a nézőinek. És ez a legfontosabb: örömöt, energiát adni a nézőknek... a Mamóka által főzött szilvás gombóccal.”Horváth Péter „Huszonvalahány éve, A padlás bemutatásának idején, éppen a Vígszínházban és környékén sertepertéltem. Talán másodállású dramaturg voltam? Meg nem mondom! Csak arra emlékezem, hogy ott voltam. Sokszor ültem bent a darab próbáján, pedig álmomban sem hittem volna el, ha valaki azt mondja, hogy valaha rendezni fogom. Elképesztő és a várakozást ezerszeresen felülmúló volt a siker, amely azóta is, lassan huszonöt éve tart. Nem tudom, hogy ma, amikorra már A padlás klasszikussá lett, lehet-e, szabad-e többet mondani a darabról, mint annak mára szállóigévé lett sora: »mert kell egy hely!Böhm György
Mert kell egy hely, hol minden szellem láthatóMert kell egy hely, hol minden szólam hallhatóMert kell egy hely, hol nem fáznak a csillagokMert kell egy hely, hol emlékünk majd élni fog!
-
A padlás
Félig mese-félig musical, a Magyarock Dalszínház előadása
A padlás az egyik legsikeresebb magyar musical. Az "Ég és föld között" elhelyezkedő padlás Rádiósának, az ide tévedő négy szellemnek, illetve a gengszter, Barabásnak a történetén már generációk nőttek fel. A mű egy betörés, két szerelmes fiatal és négy a túlvilágot kereső szellem történetét meséli el. A szerzők 9-99 éves korig minden korosztály számára ajánlják!