Romeo és Júlia a vasfüggöny két oldalán: egy beteljesületlen, tragikus szerelem groteszk története két felvonásban a Szovjetunió nyugati határán a II. világháború végén és a birodalom fennállásának utolsó nagy telén; majd felbomlása után, midőn Kelet vasfüggönyéből Nyugat aranyfüggönye lesz.A Szovjetunió nyugati vasfüggönyének tövében járunk: a szovjet – csehszlovák, majd ugyanitt, de már ukrán–szlovák határon, a világhírre jutott kettézárt falu színpadi országhatárán. Szereplői: a rokonság az ikerfaluból, a távol-északi fölszabadult fogolytáborból és Amerikából, valamint szovjet határőrök és hivatalosságok...Az elhunyt szovjet állampolgárságú magyart, Zoltán Zoltánovics Zoltán kiváló borjúgondozót végakaratának megfelelően családja a határ túloldalán, Csehszlovákiában lévő temetőben, néhai menyasszonya, Kapusi Júlia mellé szeretné eltemetni, aki abba pusztult bele, hogy vőlegényét a gulágra vitték. A temetési menet számára nem nyílik meg sem a vasfüggöny, sem a hivatalos határátkelő. A halottat a határvédelmi szervek letartóztatják (!), s a helyőrség udvarán temetik el. A rendszerváltáskor innen hantolja ki a család, hogy menyasszonya mellett újratemesse, ami ezúttal sem sikerül… Hogy hogyan nem és miért nem, azt mutatja meg a fekete humorban bővelkedő, az elmulasztott lehetőségekre is rámutató groteszk játék.

…egy angol író Krétára tart, hogy örökségül kapott birtokát rendbe tegye, és helyi munkások segítségével lignitet kezdjen bányászni. Utazása előtt megismerkedik Zorbával, az idősödő, de ereje teljében lévő, jókedvű munkásemberrel, akit rövid idő alatt megkedvel, és megkéri, tartson vele Krétára. A két férfi között különös barátság szövődik. A könyveibe temetkező író ugyanis felnéz arra a tapasztalatokból szerzett bölcsességre, melyet az öreg vájár hosszú évek és számos utazás során szedett össze. Ugyanakkor Zorbász sem rest kihasználni az alkalmat: lelkesedéssel beszél múltjáról, nőkről, családról, mulatozásokról, harcokról, melyek olyan távoliak, és mégis annyira megkérdőjelezhetetlenek az eddig burokban élő író számára, hogy nem győz ámuldozni az öreg szavain.Zorbász nőimádatának, őrültséggel határos cselekedeteinek, és vad, már-már hedonista tivornyáinak mozgatórugói éppúgy feltárulnak, mint az író végletes introvertáltságának és határozatlanságának magyarázatai. A tényleges cselekmények is átitatódnak ezekkel a filozofálgató, végső soron a nagybetűs életről szóló felhangokkal. Végeredményben tehát sokkal inkább nevezhető a Zorbász, a görög egy sajátos filozófiai esszégyűjteménynek, mint kalandos történetű regénynek. Zorba próbálja megtanítani az írónak és mindannyiunknak, hogyan lehet maximálisan kihasználni és feltétel nélkül szeretni ezt a kis időt, amit a földi létre kárhoztatva kell eltöltenie minden embernek…

 A második világháború után járunk, a helyszín Kréta, ahol Niko, az angol író megismerkedik Alexisz Zorbával, az életművész ex-vájárral. Közös kalandjaik során az író megtanulja, hogy mi is az a pozitív gondolkodás: mit jelent, hogy mindig az élet napos oldalát kell nézni.
Bármibe is kezd Zorba, mindent intenzíven és teljes odaadással csinál, az írónak mégsem hoz szerencsét. Először az örökségbe kapott bánya omlik be, azután Zorbának hatalmas ötlete támad, amihez csak az író összes megtakarított pénzére lesz szükségük, ám eközben mindkettőjükre rátalál a szerelem, a Sors pedig kiismerhetetlenül keverni kezdi a kártyákat...

A világhírű musical, a címszerepben Katkó Ferenccel, az író szerepében Czitor Attilával, Radó Denise rendezésében most Békéscsabán látható. 

1566. szeptember 7. Véget ér Szigetvár ostroma. Mindössze három várvédő marad életben. Köztük Cserénké, aki később megírta a szigetvári ostrom hiteles történetét. Bár néhány dologról úgy tűnik, inkább hallgatott. Például arról, mi lett azokkal az asszonyokkal, akiket Zrínyi Miklós már nem tudott Csáktornyái birtokára menekíteni, s akik mégsem kerültek az ellenség kezébe...? ...vagy miért változtatott a szultán eredeti szándékán, s fordította Eger felé nyomuló haderejét Szigetvárnak...? ...vagy miért állt egy török janicsár, Lahib a biztos győztesek oldaláról a halálba induló magyarok mellé...? Elindul egy nyomozás. A török nagyvezír, Mehmed, s tőle függetlenül az osztrák fővezér, Salm, megpróbálja kideríteni, Zrínyi hősi helytállásának mi lehetett a mozgatórugója? Az ostrom ideje alatt játszódó cselekmény egymás mellé rakott momentumai végül felvetik a kérdést: lehet, hogy a világtörténelem legnagyobb politikai gyilkosságának vagyunk tanúi? 2009-ben Szigetváron hagyományteremtő célzattal mutattuk be a Zrínyi 1566 című musicalt, melyet azóta is, a kirohanás napjához, szeptember 7-éhez leg­közelebb eső hétvégéjén műsorra tűzünk immár tizenegyedik éve. A szigeti várban létrejött szabadtéri produkció eredményét talán legjobban példázza, hogy egy, a 2009. évvégén indított szavazáson az év legkiemelkedőbb kulturális eseményének választották a nézők.Zalaegerszegen a darab kőszínházi változatát láthatja a közönség, a cím­szerepben Sasvári Sándorral.

1566. szeptember 7. Véget ér Szigetvár ostroma. Mindössze három várvédő marad életben. Köztük Cserenkó, aki később megírta a szigetvári ostrom hiteles történetét. 1566. szeptember 7. Véget ér Szigetvár ostroma. Mindössze három várvédő marad életben. Köztük Cserenkó, aki később megírta a szigetvári ostrom hiteles történetét. Bár néhány dologról, úgy tűnik, inkább hallgatott. Például arról, mi lett azokkal az asszonyokkal, akiket Zrínyi Miklós már nem tudott csáktornyai birtokára menekíteni, s akik mégsem kerültek az ellenség kezébe...? ...vagy miért változtatott a szultán eredeti szándékán, s fordította Eger felé nyomuló haderejét Szigetvárnak...? ...vagy miért állt egy török janicsár, Lahib a biztos győztesek oldaláról a halálba induló magyarok mellé...? Elindul egy nyomázás. A török nagyvezír, Mehmed, s tőle függetlenül az osztrák fővezér, Salm, megpróbálja kideríteni, hogy Zrínyi hősi helytállásának mi lehetett a mozgatórugója. Az ostrom ideje alatt játszódó cselekmény egymás mellé rakott momentumai végül felvetik a kérdést: lehet, hogy a világtörténelem egyik legnagyszabásúbb politikai gyilkosságának vagyunk tanúi? 2009-ben, Szigetváron, hagyományteremtő célzattal mutatták be a Zrínyi 1566 című musicalt, melyet a kirohanás napjához, szeptember 7–éhez legközelebb eső hétvégén azóta is, minden évben műsorra tűznek. A szigeti várban létrejött szabadtéri produkció sikerességét talán legjobban példázza, hogy a bama.hu 2009 év végén indított szavazásán az év legkiemelkedőbb kulturális eseményének választották a nézők. Most először kerül a közönség elé kőszínházban, s reméljük, ugyanolyan nézői tetszéssel, mint amilyen töretlen sikerrel játsszák az eredeti helyszínen, Szigetváron, immár kilencedik éve.

A monodráma hitelesen mutatja be Zrínyi Ilona sokarcú, izgalmas alakján, drámai sorsán keresztül a magyar történelem egyik legbonyolultabb s egyben legvitatottabb korszakát. Zrínyi Ilona Thököly Imréhez és fiához, Rákóczi Ferenchez fűződő viszonya alkotja a darab fő gerincét. Mint nő, mint anya, s egyben a hazaszeretet példátlan emblematikus személyisége jelenik meg az előadásban, s teszi hitelessé a konfliktusok közötti emberi nagyságát.A darab lényegében felöleli Zrínyi Ilona felnőtt életének minden fontos korszakát. Ily módon egy időutazásnak lehetünk tanúi.Az első jelenetben hajón vagyunk, Zrínyi Ilona kíséretével és Thökölyvel száműzetésének utolsó és legtávolabbi állomása, Kis-Ázsia  felé halad.Egyedül van a fedélzeten, s az éjszaka csendjében megidézi életének állomásait. A darab során vissza-visszatérünk a hajóra, s ez a színhely a keretjátéka az előadásnak.Alakján keresztül képet kapunk a XVII. századi Magyarország politikai állapotáról, katonai eseményeiről, a kuruc korszak kezdeteiről. Emlékeiben megidézi apját, Zrínyi Pétert, akit hős katonaként az osztrák császár perbe fogott, és árulás koholt vádjával kivégeztetett.Látjuk esküvőjén Munkács várában, s a Thököly iránti szenvedély ellentmondásos  stációiban.Thököly Imre kezdeti katonai sikerei, mint a felvidéki, partiumi várak elfoglalása, meghódolása boldogsággal tölti el, s a csatákba is követi élete szerelmét. Később a zuhanás idején, Thököly török elfogatásakor már Munkács várát védi, mint „Európa legbátrabb” asszonya.A korabeli krónikák rajongással beszélnek róla, s ő volt az a személy, aki nő létére is utolsó pillanatig védte a rá bízott várat, noha a reménytelenség nyilvánvaló volt a túlerővel szemben, de ő ilyen módon akart hazájának becsületet szerezni.A vár kénytelen feladása után Bécsbe kerül gyermekeivel, ahol a megállapodás ellenére elszakítják tőle Ferenc fiát. Az osztrák árulás másodszor is kettétöri életét. 4 évi tartózkodás után Thököly kiváltja két elfogott osztrák generálissal, s engedélyezik, hogy kövesse urát török birodalmi helyekre.Így él majd Bulgáriában, Konstantinápolyban, s végül Nikodémiában, ahova a hajó viszi.A darab tömören ragadja meg életének fontos pontjait, s ezekből fonja meg egy rendkívüli személyiség portréját a dráma lehetőségeit kihasználva.Zrínyi Ilona példás alakja nem merülhet a feledés homályába, reményeink szerint az előadás mind a felnőtt közönségnek, mind az ifjúságnak katartikus élményt ad majd.

10 órától sötétedésig a romantikus Zárdakertben: egy igazi családi nap neves vándor bábosokkal és népijáték-mesterekkel.A mese, a szabad játék és az alkotás örömének ünnepe 22-én 10 órától sötétedésig a romantikus Zárdakertben: egy igazi családi nap neves vándor bábosokkal és népijáték-mesterekkel. A MárkusZínház, Fabók Mancsi Bábszínháza, a felvidéki Csavar Színház, a Mikropódium és a Kereplő Színház varázsolja el a gyerekeket, kamaszokat és felnőtteket mesével, humorral. Az előadások mellett betyárpróbák, babusgató, illatjáték, kézműves játszó és táncház várja a nagyérdeműt. Sőt még egy igazi régi fotó is készülhet a családról.

(nem eszem, nem élek, nem szeretek) Három nő a fogyókúra-szanatóriumban. A szerkesztőnő,a képviselőnő, a pénztárosnő és egy negyedik, aki ostorozzaőket. És valaki, aki mindhármukban ott van. Vidám, vagykönnyfakasztó történet? Nézopont kérdése…15 éven felüli nézőknek ajánlott

Karácsonyi zenés mesejáték kisebb és nagyobb gyerekeknek, szüleiknek és nagyszüleiknek.Réges régen, kétezer éve már, hogy Betlehemben két szegénylegény úgy döntött: inkább zsiványnak áll. Mindenkitől megpróbálnak elcsenni valamit… de valahogy mégsem sikerül meggazdagodniuk. Pedig nem csak szegény pásztorokkal, kereskedőkkel, utazókkal, de három királlyal is találkoznak. Sok-sok kaland után eljutnak a szent családhoz, meglátják a kis Jézust és megértik: a gazdagság a szívünkben van, nem a kincsesládánkban.

 Hosszúformátumú improvizáció, két szereplőre:
Zsófi és Marci! Csak a nevük állandó:
minden más estéről estére, percről percre változik. A helyzetük, viszonyuk -ha egyáltalán van- egymáshoz , a világhoz, ismerőseikhez, barátaikhoz, a környezetükhöz.

Valós idejű improvizáció 60 percben. Hogy ez mit is jelent, kiderül az előadás elején. Egy biztos, hogy minden szó, gesztus, helyzet, érzelem, történet ott és akkor születik meg a színpadon. Semmit nem találunk ki előre, semmit nem beszélünk meg előre, egyszerűen egy addig ismeretlen Zsófi és Marci bőrébe bújunk és az improvizációs technika segítségével, színházi jelleggel elmeséljük az Ő aznapi történetüket. Célunk, hogy elgondolkodtassunk, tükröt tartsunk, mosolyt vagy épp könnyet
fakasszunk.

Egy nő és egy férfi története
Pillanatművészet egy nőre és egy férfira, Takács Noémi – Noémo – zenei kíséretével. Semmit nem találunk ki és semmit nem írunk meg előre. Minden ott és akkor születik meg a színpadon a néző előtt.
Azon vagyunk, hogy emberi történeteket meséljünk el, hétköznapi dolgokat, melyeknek megpróbáljuk az esszenciáját