Színdarab 5 képben, egy visszapillantásban és egy dalban  
Este. Mialatt Phoe Shakespeare-t magol, Joshua az évszázad irodalmi művéhez való nagy ÖTLETet keresi. És Eckehard? Eckehard elhatározta, hogy szuperhősként fogja a várost megszabadítani a gonosztól és már szorgalmasan köti hozzá a jelmezét. Mialatt a három pszeudointellektuális barát a lét értelmének kérdésein mereng, csengetnek. Szomszédjuk Piotr az, és egy éles kést valamint egy kenyérpirítót szeretne kölcsönvenni. Ja és persze szappant. Elindul a spekulálgatás, mely hirtelen mély lelki szakadékokat tár fel. Mindenkit elkap egy őszinteségi roham. Eckehard mérgesen hagyja el a lakást és röviddel később a halálba zuhan. Vajon Piotr ölte meg?„pacman city blues” a saját magába szerelmes egománok egy olyan generációját mutatja be, akiket az a veszély fenyeget, hogy a banalitás és önkényeskedés mocsarába süllyednek, hiszen már semmijük sincs, ami ellen lázadhatnának. De minél nagyobb a szabadság, annál elkeseredettebb az értelem és a hely keresése iránti igény a világban.

Vajkay Ákosnak és feleségének élete arra korlátozódik, hogy szerencsétlen sorsú lányukat, Pacsirtát megóvják a társadalom elutasításától, amit pusztán külsejével érdemelt ki. Egy nap Pacsirta elutazik és a házaspár felhőtlenül jól érzi magát nélküle, de mikor a lány hazajön, az élet visszaáll a régi kerékvágásba, sőt talán nehezebbé is válik, hiszen elevenen él bennük a tapasztalat, milyen lenne a lányuk nélkül.

Töredékek Edith Piaf életéből Bonyár Judit nemzetközi színpadokat megjárt énekesnő, csellista és zeneszerző a NeoFolk együttes és számtalan színház tagja. 2006 óta Edith Piaf leghíresebb sanzonjait eredeti hangnemben és francia nyelven énekli zongora és gitár kísérettel. Töredékek Edith Piaf életéből Bonyár Judit nemzetközi színpadokat megjárt énekesnő, csellista és zeneszerző a NeoFolk együttes és számtalan színház tagja. 2006 óta Edith Piaf leghíresebb sanzonjait eredeti hangnemben és francia nyelven énekli zongora és gitár kísérettel.
Az esten az ismert dalok mellett elhangoznak a „sanzonkirálynő"
életrajzából vett önvallomások, töredékek, melyek sanyarú gyermekkorától a művész haláláig betekintést adnak hányatatott sorsáról, szerelmeiről, ízelítőt a sanzonok kevésbé ismert hátteréről, történetéről.
Közreműködk: Borisz Jaksov - zongora és Hűvösvölgyi Péter - gitár, mandolin

II. Pajtaszínházi Szemle - 2017. január 28-29.A Pajtaszínház programot 2015 őszén a Magyar Teátrumi Társaság szakmai mentorálásával indította útjára a Nemzeti Művelődési Intézet a falusi színjátszó mozgalom újraélesztésére irányuló közösség- és társadalomfejlesztő modellprogramként.A Nemzeti második alkalommal ad otthont az ország felnőtt amatőr színjátszó csoportjainak. A Pajtaszínház program 2016-ban olyan településeken folytatódott, ahol korábban nem volt színjátszó köri tevékenység, azonban az ott élőkben, a helyi közösségekben erős szándék mutatkozott ilyen irányú művészeti tevékenységre. A legjobbak, 19 megye amatőr színjátszó társulatai január 28-29-én lépnek nyilvánosság elé előadásaikkal a II. Pajtaszínházi Szemlén a Nemzeti Színház stúdiószínpadain.

10:00 JANCSI ÉS JULISKA11:30 HOLLE ANYÓ13:30 PIROSKA ÉS A FARKAS

Maléter Pálné életmonológja  “Az újságban utolsó hasábnál alul az ítéletek voltak, és az utolsó mondat az volt, hogy az ítéletet végrehajtották. Tehát az a döbbenet, hogy nincs hová menni, nincs kihez menni, nincs miért menni, mert… mert végrehajtották. (…)” A monodráma ismételt mélyinterjúk és egyéb kiegészítő anyagok alapján, egy ember szemüvegén keresztül mutat be egy Magyarország történetében kiemelkedő pillanatsort, az 56-os forradalmat, és annak egyik hősét, Maléter Pált egészen a 89-es újratemetésig. “A súlyos monológ Gyenes Judith alakjára koncentrál. Visszafogottan, ökonomikusan, mégis drámaian. A pillanat, mondhatni, emelkedett, hiszen a hősnő modellje ott ül a nézőtéren. Szamosi Zsófia (…) drámaivá transzponálja a mondatokat.”

folklórműsor - közreműködnek a Nógrád Táncegyüttes művészei.

Ibicsoki Zoltán, meteorbecsapódás-emlékhely, gesztenyével megdobált menyasszony, toló uszály, szotyi-vonal. Aki szereti a stand-up comedy műfaját, annak az előző kifejezések olvastán minden bizonnyal beugrik a Dumaszínház egyik legnépszerűbb humoristájának neve.Ahogy szülővárosában, Szentesen sokan ismerik, Kőhalminé Zolika azonban nem a dumaszínpadon kezdte a pályát. A Karinthy-gyűrűvel kitüntetett, pályaelhagyó építészmérnök valójában sosem akart kiállni és beszélni, jól érezte magát a háttérben. Szerencsére, mégis megpróbálta.A szomorú bohóc nem is olyan szomorú, hiszen háromgyermekes, boldog családapa és férj, Humorfesztivál-győztes, a műfaj egyik legrutinosabb képviselője. Nem politizál, nem beszél celebekről és nem káromkodik. Sikeres saját estje után a Showder Klub speciális adásában, elsőként készíthetett önálló adást.

„Amit hallani fogtok, megtörtént már a múltban, és megtörténik majd a jövőben is.”Ez a történet bárhol megtörténhetett volna, de ezúttal éppen Londonban esett meg a Bloomsberry negyedben, a Darling-család otthonában. Azért éppen ott, mert ők voltak azok, akik hittek Pán Péterben. Pontosabban nem az egész család, hanem először csak egy kislány, Wendy Darling.A Pán Péter egy történet mindenkinek szeretetről, felnőtté válásról, családról, Sohaországról, tündérekről, indiánokról, kalózokról, repülésről és az örök fiatalság titkáról.