Papp Lászlót, háromszoros olimpiai bajnokot, a többszörös amatőr és profi Európa-bajnok ökölvívót, az ország szeretett „Laci”-ját 1964-ben adminisztratív eszközökkel akadályozza meg a Kádár-kormány, hogy mint a cím abszolút esélyese Amerikában megmérkőzhessen a bokszvilág koronájáért.A „Papp Laci és az éjszakai látogatók” című színdarab megkísérel Papp Laci szívébe látni és a lehető legpontosabban ábrázolni azoknak a magányos éjszakai óráknak a szenvedéseit, amely során az ízig-vérig sportember megpróbálja megtalálni eltiltása okait.

Rendkívüli dolog történt az iskolában. Egyesek szerint egy szimpla diákcsínyről van szó, mások bűncselekménynek nevezik az esetet. Az igazgatónő nyomozásba kezd. Az érintettek hallgatnak. Majd a tanárok különleges nyomokra bukkannak.Az előadás az iskola küzdelmes világát kutatja. Mire vagyunk hajlandóak azért, hogy befogadjon egy iskolai közösség? Hol a határ? Mit vállalunk be, hogy ne legyünk kirekesztve? Mennyire határozzák meg tetteinket a kategóriák, amelyekbe mások sorolnak bennünket? Mitől függ, hogy egy diák vagy egy tanár hogyan érzi magát az iskolában? Mit tehet egy tanár, egy szülő, egy diák, hogy az iskola jobb hely legyen? Mire készít fel bennünket az iskola? Ezekről a problémafelvetésekről gondolkodnak előadásunk szereplői egy iskolai történeten keresztül.

 A londoni átlagember, a londoni Kovács János, azaz John Smith egy hétköznapi taxisofőr. Semmi különös. Nem tűnik ki a tömegből, nem lakik fényűző palotában, nem ismeri a királynő, de még a kutya sem. Dolgozik, amennyi csak belefér, még akár azon túl is. Otthon várja csinos felesége. Minden a megszokott mederben csordogálna, ha egy este nem fordul fel minden fenekestül. John ugyanis hősként megvéd egy idős hölgyet két huligántól. Sajnos, a megmentett a megmentőt is fejbevágja a táskájával. Kórház. Egy rendőrfelügyelő viszi haza. De hova is? John más címet mondott be a rendőrségen és mást a kórházban. Megindul a kétségbeesett magyarázkodás, ráadásul a barát és a felső lakó is beszáll a kavarodásba. Az események lavinája elindul... És a mi hősünkről elképesztő dolgok derülnek ki: két lakása van, az egyikben Mary, a másikban Barbara, és mindkettő a felesége!...
Ray Cooney fergeteges komédiája a Madách Színházban több mint harminc évig ment, és több mint 900 előadás futott le! Prózai darab még sosem ért meg ennyi előadást Magyarországon. Ígéretes, nemde? 

Mary izgatottan várja haza wimbledoni otthonába férjét, John Smith taxisofőrt, aki túl sokat késik. Az asszony ezért úgy dönt, felhívja a helyi rendőrséget, hátha hitvesének baja esett. Nem messze tőle, úgy négy és fél percnyi autózásra, Barbara izgatottan várja haza richmondi otthonába férjét, John Smith taxisofőrt, aki túl sokat késik. Az asszony ezért úgy dönt, felhívja a helyi rendőrséget, hátha hitvesének baja esett…

Ezzel pedig megkezdődik a kalamajka. A férj, John ugyanis egy és ugyanaz a személy, és régóta éli kettős életét, amely most összedőlni látszik; John ugyanis egy idős hölgy segítségére sietve balesetet szenved, és a kórházban nem a megfelelő lakcímét adja meg. A feleségek által értesített rendőrség lelkes nyomozásba kezd, John pedig ámokfutó módjára ingázik a két asszony között.

A közönséges élet csak úgy válik elviselhetővé, ha akrobatikus mutatványnak tekintjük annak minden unott, lapos, lealacsonyító pillanatát. Ebből a gondolatból indul ki Tasnádi István abszurd darabja, a Paravarieté, amelynek a napokban tartottuk az olvasópróbáját a Pinceszínházban.Tasnádi István művét testvére, Tasnádi Csaba állítja színpadra, ahogy a két éve folyamatosan nagy sikerrel műsorunkon szereplő és fesztiváldíjakkal jutalmazott Finito című előadásunk esetében is történt.

„Meghalok, és annyi mindent mondanak majd rólam, hogy már senki nem tudja ki is voltam valójában. Azt gondolják ennek nincs olyan nagy jelentősége?Igaz. Mégis bánt ez a gondolat. Éppen ezért, amíg még tudok, beszélni akarok magamról.Vállalva akár a botrányt is. Vállalva akár a szánalmat is.De még bármi megtörténhet velem az utolsó számadás napjáig.Jól tudom, hogy ott fenn, kérlelhetetlenül ismételem majd magamnak, mint egyik dalomban:– „Nem, nem bánok semmit sem.”Az előadás Edith Piaf életrajzi regényeiből készült (Életem, Nem bánok semmit sem…). A tíz legismertebb slágere hangzik el az előadásban, tangóharmonika kísérettel.

Párjanincs királykisasszony szépséges leány, de szépségét egyre inkább elhomályosítja utálatos természete. Mindenkit megbánt és kicsúfol, ezért senki sem kedveli.Tudós Áront, a messze földről hazatérő diákot elbűvöli a leány szépsége, de őt és barátját, Pitypang manót is csúnyán kigúnyolja. Ezért a manó öreganyja, Hetedik Bojtorján, megbünteti és megfosztja ?legdrágább kincsétől?, szépségétől. Ráadásul még nevetségessé is teszi.Az átoktól csak akkor szabadulhat meg, ha megváltozik, és csúnyasága ellenére egy ifjú mégiscsak feleségül kéri.Lesz-e kérő? Megváltozik-e a királylány? Megtudhatja az, aki megnézi az előadást!