Márton és Miholka, két hetvenes figura a régi világból, évtizedek óta - kisfröccsök kíséretében - a kocsmapultot támasztja, és beszélget. Szó esik nőkről, lepkékről, focimeccsekről, temetésről és Montreálról, de legfőképp Denise-ről, aki „kegyetlen egy asszony volt”. Kettejük mulatságos, szeretetteljes civódása, egymás szembesítése saját életük valóságával, a világgal. Márton „itt van a vállamon az egész 20. század” életérzésével gondol vissza hosszú életére, hogy „vajon hol rontotta el,”? Hiszen ő mindent jól csinál! Ugratják egymást nap, mint nap, míg egy különösen induló reggelen feltűnik az ivóban Márton régi osztálytársa, a gazdag, amerikás zsidó Gejzlinger (egyeseknek Gerendás). És kiderül, hogy … de ezt majd az előadás meséli el.

A. Elliot gyurmafilmje nyománA Bethlen Téri Színház, a Manna Kulturális Egyesület és a Tünet Együttes közös előadásaKedves Néző!Szeretnénk neked elmesélni egy elég szép történetet, ami kábé arról szól, hogy teljesen mindegy, hány évesek vagyunk, milyen rondának vagy szerencsétlennek születtünk, hol élünk és mennyi pénzünk van, de mindannyiunknak szüksége van valakire, aki megért minket és törődik velünk.Bár Mary még csak 8 éves, de te jobb, ha elmúltál már 12. Marynek (8) nincsenek barátai. Kaki színű anyajegye és iszákos anyja viszont van. Egy nap találomra felüti a telefonkönyvet és levelet ír Amerikába. A levél épp Maxet (44), egy zárkózott, különc, New York-i férfit talál meg, aki előbb pánikrohamot kap, majd végül válaszol...
Az üzenetváltások egyre gyakoribbakká válnak, és mindkettejük számára gyümölcsözőnek bizonyulnak. A gátlásos, ügyetlen Mary szorongása oldódását, az Asperger-szindrómában szenvedő (az emberi érzelmeket felismerni nem képes) Max pedig kedélyállapota javulását várja a kapcsolattól. Az évek során ismerőseik, szeretteik kikopnak mellőlük, és életük még sivárabbá válik, de ők ketten sosem fordítanak hátat egymásnak, reszketve kémlelik a postaládát, s apránként rájönnek, hogy örök barátság szövődött közöttük.

Ennek a tragikomédiának (amúgy két Shakespeare-kortárs a szerzője, egy tisztességben megőszült tragédiaíró – Middleton –, és egy vígjátékra szakosodott testes színművész, miszerint kövér pojáca – Rowley), majd minden szereplője címszereplő, mert mindenki álarcot hord, vagyis senki sem az, akinek látszik, de még csak az sem, akinek hiszi magát. A maskarákat mindössze az különbözteti meg egymástól, hogy van, amelyiket sikerül az utolsó pillanatban lekapni, míg ismét másokat már nem, örökre ráégnek viselőjük arcára, még a túl korán érkező utolsó pillanat után is. Amúgy a szerelemről szól; nem a tavaszi holdcsicsergős változatáról, amiről a szív dalol és Valentin-napot lehet alapozni rá, hanem a másikról, amiről a hús vonyít; amelyik szégyenben kezdődik és bűnben ér véget, gyilkosságban, és már azt sem tudjuk, hogy szerelemből öltünk-e, vagy beleszerelmesedtünk a gyilkolásba. Találkozunk szende szűzlánnyal, kit kényes-fényes kisasszony-mivolta visz a lejtőre, ahol egyre vérnőszőbb kéjjel bucskázik lefelé; szépreményű ifjúval, aki a tudományra esküszik, és vele a reményre, hogy a világ kiismerhető, holott az orráig sem lát el az ember; és végül a férfival magával, aki csupa szolga-alázat és despota-gőg, aki a szörnyűségé- ben hordja a varázserejét, és a varázslata csupa szörnyűség. Találkozunk továbbá őrültekkel és bolondokkal, meg az őrzőikkel, megtudhatjuk, mi a különbség közöttük (semmi: mindnyájan rosszul őrzik egymást); és a végén, ha bele nem fulladunk a kiontott vér tengerébe, még egy bájos kis maszkatánccal is kedveskednek nekünk.  

A világhírű Maski Theatre Odesszából érkezik Budapestre, hogy nevetéssel teli bő másfél órát és felhőtlen szórakozást kínáljon a magyar közönségnek. Az ukrán komikusok a január 8. és 14. között zajló XII. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál programjának résztvevőiként lépnek fel a Nemzeti Színházban. Hatalmas ötletparádét és számtalan komikus helyzetet vonultatnak fel a színpadon. Az ukrán társulat 30 év tapasztalata és számtalan díj tulajdonosa, játéksítusuk egyedi, mással össze nem téveszthető. Nem csak hazájukban, hanem világszerte ismertek. Ötvözik a commedia dell arte, az abszurd színház, a pantomim, a komédia és a bohóctréfa elemeit. Produkciójukhoz a fantáziát hívják segítségül. Georgiy Deliyev, az előadás rendezője így fogalmaz: „Mindannyian a szabadságot keressük, ám gyakran a saját sztereotípiáink fogjaivá válunk. Az előadásunk arra törekszik, hogy lebontsa a határokat, ezáltal sokkal jobban megismerjük önmagunkat.” Az előadást kortól függetlenül mindenkinek ajánljuk!

A bullying (megfélemlítés), valamint a cyberbullying (kibermegfélemlítés) sajnos hazánkban is egyre elterjedtebb, hiszen az online arctalanság, anonim lét olyan bátorságot ad a fiatalok kezébe, ami ennek a fajta zaklatásnak táptalajt adhat. A kibermegfélemlítést a The National Crime Prevention Council az alábbi módon fogalmazza meg: “ Olyan esetek, amelyek az internetet, mobiltelefonokat, illetve internetes eszközöket használnak arra, hogy rövid szöveges üzeneteken, illetve internetes posztokon keresztül, vagy képek segítségével, más ember megsértésére, illetve zaklatására irányulnak.”Előadásunk helyszíne: egy tanterem.Annak a kilencedikes osztálynak a terme, melynek tagja Patrik és Dina, valamint kettejük kibontakozó szerelmének féltékeny figyelője: Győző.Patrik egyrészt egy tök átlagos 14 éves srác. Normális a családja, és úgymond normálisak a barátai is. Mégis elüt az átlagostól: színésznek készül, ha teheti, verseket tanul. Beleszeret Dinába, az osztály legszebb lányába. Aztán zaklatni kezdik, Győző és barátja, Subi. Offline és online egyaránt. Elveszik a kajáját, pénzét. Ráírnak a neten mindenféle szemétséget, később megfenyegetik életveszélyesen.
Megfélemlítik, a cybertérben pedig teljesen elvész a kontroll. Patrik teljesen kifordul önmagából és olyat tesz, amire soha még csak gondolni sem mert volna.
Hogyan vezetett Patrik útja idáig?

Új csapat és kínálat, megújult belső tér és rengeteg érdekes program – mindez a K:antinban, Európa első készpénzmentes kávézójában. A Katona József Színház előcsarnokában 2016-tól a Kino kávézó jól ismert csapata várja a vendégeket reggelivel, frissen sült kenyérből készített szendvicsekkel, salátákkal, süteményekkel és közel húsz féle kávéval.
Az egészséges táplálkozás hívei örömüket lelik az új kínálatban, hiszen az ételek kizárólag vegyszer- és adalékmentes hozzávalókból készülnek, valamint számos glutén-, cukor- és laktózmentes termék vár a betérőkre.Minden hónap első vasárnapján 11 és 14 óra között Mastercard Jazz Brunch néven élőzenével várják azokat, akik egy finom, ráérős reggelivel szeretnék kezdeni a hét utolsó napját.
Újdonságok, események, hírek, programok a K:antin Facebook-oldalán
A K:antin főtámogatója – ahogy immár 6 éve a Katona József Színházé - a jövőben is a Mastercard marad, amely elkötelezett a készpénzmentes fizetési innovációk mellett. A Katona József Színház vendégei nem csak a büfében élvezhetik a készpénzmentes (akár egyérintéses) fizetés előnyeit, színházjegyüket a jegypénztárban az interneten vagy akár készpénzmentes jegykiadó automatában is megvásárolhatják bankkártyával.

Kokoró, a kis krokodil megszökik otthonról és nekivág a szavannának. Útközben számtalan kalandba keveredik, megismeri a szavanna lakóit, mindeközben rájön, hogy éhes, szomjas, és nagyon szeretne már inkább hazamenni. Szerencsére találkozik Maszmókkal, a nagy utazóval, aki segít neki hazatalálni, pedig az nem olyan egyszerű…
Az előadás különlegessége, hogy az afrikai zenét és dalokat maguk a színészek játsszák élőben, autentikus hangszereken (dobok, csörgők, egyéb ritmushangszerek), a jelenetek humorát pedig nemcsak a gyerekek élvezhetik.
Az előadás eredeti változatát a Picaro Művészeti Produkciós Műhely mutatta be Budapesten. Most az eredeti előadás egyik alkotója, társulatunk tagja, Urmai Gábor készíti el belőle saját változatát Nyíregyházán, a kicsiknek és a velük színházba jövő felnőtteknek egyaránt.

 1472 január, Magyarország. Mátyás ravaszul leverte az ellene szőtt összeesküvést, melynek vezéralakjai között voltak Vitéz János és Janus Pannonius.  Mindkét férfi korábban a király legfőbb bizalmi emberének számított, Mátyásnak köszönhették püspöki vagy érseki hivatalukat, vagyonukat, egzisztenciájukat. Különösen Janus Pannonius árulása volt az, ami a királyt leginkább elkeserítette. Vitéz János elfogása és gyámság alá helyezése után első dolga, hogy Pécsre utazzon, személyesen találkozzon egykori barátjával, pártfogoltjával, és maga járjon utána a valódi okoknak.
 
Janus Pannonius Pécsett megtudja, hogy a király elindult hozzá. Pánikba esik, a környezetét fel akarja készíteni a találkozásra. Önmaga lelkiismeretével is meg kell birkózni – de ahogy a király közeledik, egyre jobban úrrá lesz rajta a kétségbeesés, és mire Mátyás megérkezik Pécsre, Janus már újabb menekülés során Medvevárott öngyilkosságot követ el. Mátyás – ahogy ezt közben megtudjuk - az úton átélt találkozások hatására úgy dönt, megérti, és megbocsátja Janusnak az árulást. De későn érkezik. Akármi is volt a szándéka, Janus elemésztette magát ebben a belső harcban.
 
A drámának két alapvető síkja van. Az egyik fő vonal Mátyás érkezése. Az úti állomások, melyek során sok mindenkivel találkozik. Így: indulása, amikor Vitéz János érseket gyámság alá helyezi, és ezzel kivívja a főpap átkát. Az elhatározás, hogy elindul Pécsre. Találkozása út közben Kázmér lengyel herceggel, akit az összeesküvők helyette hívtak volna a magyar trónra. Kázmér Litvánia felé menekül Pécsről, Janustól, Mátyás emberi fogják el, és vezetik a király elé Dunaföldvár várában, itt találkozik tehát Mátyás a helyére kiszemelt herceggel. A találkozás után Mátyás elengedi a herceget, aki megismerve ellenfele valódi nagyságát és természetét, önként lemond a további követelésekről. Összeesküvést szőtt a király ellen, ő afféle megtért „Kentként” követi az uralkodót.
 
A másik fő szál a pécsi püspökség, a bazilika, a püspöki szállás, ahol Janus először nagy önbizalommal, látszólag lelkiekben felvértezve várja a királyt, és családjával, ágyasával és másokkal való jeleneteiben egyre inkább szembesül a veszéllyel. És azzal, mit tett ő valójában azzal, hogy Mátyás ellen fordult, és megtagadta korábbi hitét és elkötelezettségét. Összeveszik szinte mindenkivel, ágyasát, aki szembefordul vele, eltaszítja magától, húgát, aki viszont szeretné megérteni őt, vérig sérti és megalázza. Még anyja, Borbála is ellene fordul. Az első pécsi jelenetben a Kázmér herceggel tárgyaló magabiztos Janus Pannoniusból a második felvonás második felében egy önmagát marcangoló, lelkében beteg emberré válik – és amikor ez a két szál egybefut, és Mátyás megérkezik Pécsre, a találkozásukon már Janus számára minden eldőlt. Hiába Mátyás minden szava, bocsánat, meggyőzése – Janus önmagának nem tud megbocsátani. És a püspök önmaga részére a legszégyenletesebb halálnemet választja. 

Zenés mesejáték, Magyarock Dalszínház előadása
Mátyás király legendás alakja elevenedik meg egy zenés mesejátékban. Országjárása alatt a fiatal Mátyás király sok bajjal, cselszövéssel és igazságtalansággal találkozik, amelyeknek sokszor ő is áldozatául esik. Ám a végén mindig felfedi királyi kilétét, megbünteti a vétkest és megjutalmazza a szenvedőt. A darab Mátyás királynak az öreg szántóvetővel, illetve az igazmondó juhásszal való történetét és a névnapi jóslat meséjét dolgozza fel.

Sokan ismerik a mese alapját, mely rávilágít királyunk emberi és uralkodói nagyságára is. Mátyás ebben a mesében is álruhában járja az országot, ahogy azt oly gyakran szokta volt...Most épp Cinkotára látogat deákként, s meg sem áll a kocsmahivatalig. Keresvén a papot, a kántorral akad össze. Szokásához híven, uralkodónk kérdéseivel teszi próbára e jeles férfiút. A próba túl jól sikerül, ám ahelyett, hogy megharagudna az éleseszű kántorra, aki csaknem túljárt az eszén, megjutalmazza őt... De úgy ám! Ezek ilyen idők voltak...