Miről szól a Manon? Az igézően szép lányról, a szerelemtől vak fiúról, s arról, hogyan és miért vezet a köztük lévő mindent elsöprő szenvedély becstelenségbe, bűnbe s végül a halálba. Hiszen alakulhatna boldog vég is a történetből, ha a két ifjú szerelmes, Manon és Des Grieux látná, ha képes lenne kitapintani a moralitás kényes határait. A regény és az opera szerzőit, Prèvost abbét és Massenet-t az foglalkoztatta, miként történhet meg jóravaló, köztiszteletben álló emberekkel, hogy a szerelem vakká tegye őket a helyes és helytelen közti különbség felismerésére. Vajon ez eleve belénk kódolt, elrendelt kényszerűség? És van-e legalább menekülési útvonal, mellyel korrigálhatjuk hibás döntéseinket, ha végre felismerjük a biztos tragédiát a tévút végén? Az egyetlen szereplő, aki megvilágíthatná a helyes utat, erőtlen. Aki a rossz útra irányít, erős. Így aztán az a gyönyörű szenvedély, amely akár holtig tartó boldogságot is hozhatna, tragédiát szül.

Színházi nevelési előadás 8-9-10. osztályosoknak
A színházi előadás és foglalkozás Sherman Alexie: Egy indián naplója című önéletrajzi regénye alapján készült.
A színházi nevelési előadás fókuszában az áll, milyen nehézségekkel kell szembenéznie annak, aki kisebbségi identitását megtartva szeretne beilleszkedni a többségi társadalomba? Hol van az asszimiláció és a megtartás egészséges aránya?
Közös gondolkodás és játék a sztereotípiákról, a kirekesztésről, az asszimilációról és a különféle kultúrák együttélésének nehézségeiről.
Játssza: Csiby Gergely e.h.
Foglalkozásvezető: Lukács Gabriella drámatanár
Az előadás időtartama: kb. 150 perc

Márai Sándortól kerültek leggyakrabban darabok a Pinceszínház műsorára az elmúlt két évtizedében: emlékezetes és hosszú szériákat futottak a Kaland, a Válás Budán és Az Igazi című produkciók. Október 6-án ismét a múlt század első felének polgári világrendjének emblematikus írójától tartunk bemutatót, a Varázs című darabot a korábbi előadások rendezője, a Márai-darabok avatott szakértője, Kőváry Katalin állítja színpadra. Ismét parádés színészgárda szövetkezett az egyszerre romantikus és lenyűgözően bölcs történet előadására, amelyben egy idősödő bűvész és egy fiatal, pályája csúcsán lévő idomár küzd meg egy fiatal légtornász hölgy szerelméért. Hamarosan mindannyiuk élete meg fog változni.

Margarida asszony, az új tanárnő. Biológia órát tart, de tömény élettan, amit kapunk.Margarida asszony: szétszórt, riadt, erőszakos, perverz, akarnok, szeretetre éhes, komplexusokkal teli, szerencsétlen nő. A „biológia” órának a nézők is részesei, hiszen ők a diákok. Kegyetlenül pontos, mégis groteszk a tükör, amiben látnunk kell önmagunkat: Margaridát. A zseniálisan megírt, humorral teli groteszk dráma egy boldogtalan asszony vergődése a minket körülvevő, egyre őrültebb világban.

Dimitriosz Hadzisz (1913-1981) kiváló görög novellista, újságíró. 1949-1974 között Magyarországon élt és dolgozott mint szerkesztő és filológia tanár. A „Margarita Perdikari” című novellája is ebben az időszakban született. A Neaniki Szkini által előadott színpadi változat szerzője Caruha Vangelio. A lecsúszott arisztokraták, a Perdikariszok utolsó és ártatlan sarja, Margarita hazatér az iskolából az ősi családi fészekbe. Alig 17 éves tanítónő… Nincs húsz éves sem, amikor a németek 1944 kora nyarán
agyonlövik. Margarita az áldozat. Elfogadja az elkerülhetetlen halált – de saját akaratából.

 Huszka Jenő romantikus nagyoperettje 1848-ban, Bécsben kezdődik. Az igaz történeten alapuló mesében a magyar érzelmű Máriát rokonai egy osztrák arisztokratához készülnek férjhez adni. Szerencsére megérkezik Antónia, Mária nénikéje és az ő, valamint a kissé bolondos szabó, Zwiekli Tóbiás segítségével a lánynak sikerül még időben elszöknie. Hogy a már forradalom hevében égő Magyarországra juthasson, nemzetőr egyenruhát ölt magára és egy félreértés folytán beáll katonának. 1849-ben, a budai honvédtáborban is férfiként, testvérbátyja nevén, Lebstück Károlyként szolgál a seregben. Vitézségéért immáron alhadnagyi rangot kap. Hanem, igen sok konfliktusa akad fölöttesével, a szigorú Jancsó hadnaggyal, aki többször is megrója könnyelmű hősködéséért, aki nem is sejti, hogy Mária, bécsi szerelme van katonai mundérban. Természetesen „az alhadnagynak” sem
közömbös a jóképű férfiú. A kalandos történet végén persze egymásra találnak és a bolondos Zwiekli is révbe ér az ő Pannijával. 

Nagy Mari önálló estje Mi a hit? Meg kell-e halni a hitért? Meg kell-e ezért halni egy anya fiának? Vagy bárki fiának? Vagy az anyának? Milyen az a világ, ahol egy anyja szeme láttára keresztre feszített fiú a remény jelképe? Szebb ez az új, megváltott világ? Milyen terhet hordoz az az anya, aki elengedte a fiát? Cserébe a világért. A világ megváltásáért. Elengedte-e egyáltalán? Mégis, mit jelent egy anyának, egy fia nélküli világ?Ezekre a kérdésekre keressük a választ anyukámmal az ír származású Colm Toibin Mária testamentuma című kisregényén keresztül – mondja a Viktor Balázs, aki édesanyját, Nagy Marit rendezi a Mária evangéliuma című előadásban. A regény Szűz Máriáról, Jézus édesanyjáról szól, így elkerülhetetlen az elmélkedés a hitről és az egyházról is. Jézus és Mária történetét mindenki ismeri a keresztény világban, talán az egész világon, de az anya és a fiú történetéről keveset tudunk. Toibin az anya és fia kapcsolatát írja le a magányos anya szemszögéből. Az anya bűntudatát, fájdalmát. Toibin az ismert történet vakfoltjait tölti meg élettel, „emberrel”. Mária hite mélyebb, mint bárkié. A fiában hisz.