Soha, egyetlen királyunkról sem maradt fenn annyi, igazságról, becsületről, helyes- és jó döntésről szóló történet, mint éppen Mátyás királyról, aki a történelem lapjain túl jelentős helyet foglal el magának a mese- és mondavilágunkban is. Száznál több leírás, elbeszélés őrzi az Igazságos jelzővel ellátott magyar király történeteit. Most Mátyás király születésének 575., királlyá választásának 560. évfordulója alkalmából kerül bemutatásra Jékely Zoltán-Kocsár Miklós: Mátyás király juhásza c. mesejátéka.
Az igazmondásnak megvan az a hátránya, hogy rossz fényt vethet ránk az őszinteség! A hazugságnak megvan az az előnye, hogy ha csak mákszemnyit is, de időt nyerhetünk vele.
De érdemes-e nem igazat szólni, ha valamit rosszul csináltunk? Érdemes-e többet adni mások rólunk alkotott véleményére, mint saját becsületünkre? Mert az igaz beszéd becsület dolga, a becsület meg Istentől van, mindenki megkapja, mikor megszületik, aztán úgy gazdálkodik vele, ahogy akar. Lehet jól, rosszul, „zötykölődősen", vagy vívódva, mint a Juhászlegény, akinek nagyon megtetszett a Burkus király fekete lánya... 

Mátyás az igazságos, Mátyás a nagy király, Mátyás a szegény emberek barátja, a tisztaszívű, a nemes uralkodó. De vajon a legendák mögött ki rejtőzik? Milyen lehetett Mátyás az ember a krónikások túlzása nélkül? A szabadlelkű, lázadó ifjú, aki csak egy kis szabadságra vágyott, azért öltött álruhát, valójában nem akart leleplezni senkit és semmit? Szabó Attila meséje a Mátyás király legendák mélyén rejtőző titkokat kutatja. 

Több mint ötszáz éve ükapánk ükapja idején, egészen más világ volt Magyarországon. Ebből az időből maradt ránk híre és neve törökverő Hunyadi Jánosnak és az Ő fiacskájának, Mátyásnak. Nevelték tudósságra, bajvívásra… és egy napon a Duna jegén két angyal királlyá koronázta.MárkusZínház egy Bábszínház. Szeretjük a Földet, a Napot, a Fát, az Anyagot, a Zenét, a Gyermek-Embereket. Ezt az érzést próbáljuk megélni a színpadon és a mindennapokban is. Apák örökét játszani anyanyelvünkön igen nagy becs, ha a játék befogadására lel.A társulat és az előadás hazai és nemzetközi díjakat nyert, nem egyszer az ASSITEJ Gyermek és Ifjúsági Színházak Nemzetközi Szövetsége “Üveghegy díját” a legjobb gyermekszínházi produkcióért.

Ebben a mesejátékban több Mátyás király történet elevenedik meg. A történet Mátyás születése napjára rendezett lovagi megmérettetéssel kezdődik, melyen összegyűlnek a lovagok és az udvarhölgyek. Ők illendően felöltözve az udvari bálon egy közös tánccal köszöntik a királyt. Mátyás király álruhát ölt a bál végén és elindul országot járni. Számos kaland után visszatér a palotába és feleségével Beatrix királynéval együtt indul leleplezni a zsarnok kolozsvári bírót.

Mátyás király álruhában járja az országot, amikor török katonák törnek rá és megsebesítik. Egy kis erdei lány segít neki: vigyáz rá, ápolja és elrejti az őt égen-földön kereső janicsárok elől. Mátyás király rájön, hogy hatalma az erdő közepén semmit sem ér, és hogy mennyivel erősebb lehet nála, a nagy királynál egy kis lány. 

Vígjáték két részben, a Körúti Színház előadása
Hogy mi a közös Maudeban és Haroldban? Első ránézésre semmi, hiszen Harold egy fiatal, búskomor arisztokrata férfi, Maude pedig, nos hát... Maude egy jelenség. Az egyetlen közös bennük, hogy mind a ketten imádnak temetésekre járni, éppen így találkoznak. A furcsa megismerkedéstől egy kalandos hét veszi kezdetét, autólopással, fókával, faültetéssel, tánccal, zenével, kis szerelemmel, és sok nevetéssel. Esztergályos Cecília remek humora varázslatossá teszi Maudeot, akibe a végén mindenki szerelmes lesz, még Harold is, akit Lipták Péter alakít. A darab páratlan érzékenységgel mondja ki a nagy igazságot: az élet szép, csak szeretni kell, csak nevetni kell!

revüoperettFényes Szabolcs pályájának legelején, tizenkilenc(!) évesen, 1931-ben Maya című revüoperettjével robbant be a magyar zenés színpad világába. A történetet, a librettót a dalszövegeket az akkor már sok sikert maga mögött tudó Harmath Imrével írta.
A történet bonvivánja, Charlie azt hiszi megölte barátját Párizsban, ezért elmenekül és beáll légiósnak. Tangerben egy füstös lebujban, Barbara bárjában énekel esténként Maya, a primadonna. Egy este Charlie ősbemutatóján verekedésbe keveredik, mert lovagiasan meg akarja védeni Mayát egy részeg őrmestertől. Mayának hiába tetszik meg hős lovagja, hiszen az még mindig Párizsban hagyott szerelmére, Madeleine-re gondol. Charlie-nak Tangerből is menekülnie kell, és Maya a híres kígyótánccal elbűvöli és feltartja az őt üldöző légiósokat, ezzel lehetővé teszi a menekülést.
A fordulatos, mulattató történet olyan slágerek szárnyán repül, mint a „Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni”, „Egy szó, hogy szeretlek”, „Itt a lux, itt a luxusvonat”, „Van neki, na mije van neki…”
Fényes Szabolcs, Nagyvárad szülötte. A Szigligeti Színház 2016-ban halálának harmincadik évfordulója alkalmából a Maya című előadás bemutatásával méltó módon ünnepelte meg a szerzőt, éltetik kitörölhetetlen emlékét, igazi színpadi élettel, vibráló érzelmekkel, és nevetéssel töltik meg az emberek szívét.

"Gefin Géza a kortárs magyar drámairodalom meghatározó alakja lehetett volna, ha nem azokat a drámákat írja meg rövid élete során, amelyeket megírt. Műveiben ott lebeg a remekművé válás délibábja, de a délibáb délibáb marad, a papírra vetett sorokból pedig visszamered az utókorra a kiábrándító valóság: a dilettantizmus. Minden sora majdnem telitalálat. Ez a ’majdnem’ teszi sorsát oly tragikussá. Mintha nem azt írta volna le, amire valójában gondolt, hanem amiről azt hitte, hogy gondolnia kell. Minden bizonnyal Gefin Géza remekművei a megíratlan drámái. De ezek valahogy nem tudtak műegésszé lecsapódni képzelete éterteréből. Ó, bárcsak létezne olyan eljárás, melynek segítségével felboncolhatnánk egy drámaíró agyát! Vajon mire bukkannánk homloklebenyének képzeletért felelős rekeszében? Hány magyar Shakespeare, hány magyar Molière halt meg ismeretlenül csupán azért, mert nem írták le, amit le kellett volna írniuk?!" (Kontrássy Kiss Kálmán: Feledésre ítélt drámaírók a XXI. századi magyar irodalomban. Budapest, Corvina Kiadó 2018.)

A Meddig vagyok?! című stand up show-mban rendhagyó életemet nyújtom át, melyet erősen befolyásolt, hogy: ’fordítva vagyok bekötve’, a mottóm: ’járatlan utat a jártért el ne hagyd’, s miközben tudom, hogy „ilyen vagyok, ilyen”…. ennek ellenére „nem bánok semmit sem" !
Lelkének darabkáit a színésznő a pályán töltött elmúlt 60 év legsikeresebb fénykép, film, színház és TV felvételeivel, sok humorral, dallal, verssel, prózával fűszerezve tárja a nagyérdemű elé.Ez egy élő, önmagát újra és újra megalkotó műsor – árulta el a színésznő. – Az est hangulatát nagyban befolyásolja a publikum hangulata, a tőlük kapott reakciók alakítják bennem azt, hogyan juttatom éppen ott és akkor önkifejezésre mindazt, ami én vagyok. Így garantáltan nincs két egyforma este. És éppen ez a vibráló, improvizatív szellemiség teszi annyira izgalmassá ezeket a közönséggel töltött pillanatokat.

Vannak olyan egyetemes témák, alakok, amelyek új köntösben, többször is visszatérnek, de valójában keveset tudunk róluk, alakjukat titok fedi, viszont rajtuk keresztül magunkról, korunkról vallhatunk. Ilyen Médeia alakja is. Ki is ő valójában: kolkhiszi varázslónő, Hekaté papnője, Héliosz napisten unokája? Vagy Euripidész - Babits szavaival - „mindig modern” szerencsétlen, elárult, szerelmes asszonya?  Egy korai értelmezés szerint, Médeia, férjétől, Iászontól született gyermekeit halhatatlanná kívánja tenni, de szertartás közben megzavarják, és így fiai elpusztulnak. Egy másik magyarázat szerint egy hétköznapinak is mondható nőalak féltékenységből embertelen tettet hajt végre, és saját kölykeit falja fel. Horrorisztikus gondolat, hisz ilyet egyetlen állat sem tesz, itt inkább egyfajta démonikus dimenzióról lehet szó. Mindennek ellenére Euripidész megkísérli a lehetetlent, és részvétet próbál kelteni nézőiben kétségbeesett, saját démonjaival küzdő hősnője iránt. A férfivilágnak alávetett női sorsot láttatja benne. Egy nőét, aki ráadásul egy másik, egy idegen kultúrából érkezett.Euripidész darabja az ismert téma egy feldolgozása. És természetesen az ő darabját is számos változatban állították már színpadra, olykor akár „visszakacsintva” az ősmitosz történetének irányába. Mindenképp szép kihívás mind a rendező, mind a színészek számára, hiszen egy ilyen közismert téma esetében az értelmezés különböző módjain van a hangsúly. A beregszászi társulat múltját meghatározó színészházaspárnak, Szűcs Nellinek és Trill Zsoltnak Médeia és Iászon szerepében való bemutatása mindenképp izgalmas előadást ígér, nem beszélve arról, hogy a rendező, Eirik Stubø, a stockholmi Királyi Színház, a DRAMATEN igazgatója, mint rendező, ismét szerepel nálunk. Tőle két előadást is láthattunk már a MITEM-en: 2017-ben Amerikai Elektra, 2019-ben Egy nyári éj Svédországban. Ezek alapján mindenképp mélylélektani rendezésre számíthatunk, amely ugyanakkor nem nélkülözi a metafizikai kérdésfelvetést sem.