A Kerekasztal Színházi Nevelési Központ és a Marczibányi Téri Művelődési Központ koprodukcióban készült, felnőtteknek szóló részvételi színházi előadásaHárom felnőtt testvér és az apa egy háztartásban élnek, de nem csak hogy együtt élnek, közös családi vállalkozásban dolgoznak. Otthonukban garázsvásárt üzemeltetnek: azokat az általuk gyűjtött tárgyakat, élményeket és emlékeket árulják, melyektől valaki korábban megszabadult. Anya egy ideje már nincs jelen, külföldön él és dolgozik, onnan támogatja anyagilag az itthoniakat.Előadásunkban résztvevőinkkel közösen azt kutatjuk, mitől és hogyan változik az otthonhoz való viszonyunk. Mihez kötődik az otthonosságérzés? Mit jelent otthon érezni magam valahol? Mi van, amikor ez hirtelen veszélybe kerül? Mi történik, amikor a külvilág beszivárog a biztonságot nyújtó privát térbe?

Történetünk két fiatal lányról szól: Zsuzsiról és Katáról. Ők osztálytársak. Nap mint nap találkoznak, mégsem ismerik egymást, nem tudják egymásról, hogy hasonló helyzetben vannak, hogy mindkettőjüket bántják otthon. Úgy érzik, senkinek sem beszélhetnek ezekről a dolgokról, történetük kimondhatatlan, elmesélhetetlen. Széttört belső világukat elrejtik a külvilág elől. Ám egyszer csak egymás álarca mögé látnak…A legfrissebb adatok szerint Magyarországon minden 10. gyerek veszélyeztetett a saját családjában. Sokukat közülük ismétlődően vagy tartósan bántalmaznak fizikailag és/vagy lelkileg. A médiában megjelenő nagy gyermekbántalmazási esetekről sokan hallunk, azonban a legtöbb bántalmazott gyerek a külvilág számára láthatatlan. A mindennapos erőszak sokszor zárt ajtók mögött marad.Részvételi előadásunk a családon belüli bántalmazásról szól. Két fiatal lány történetén keresztül próbáljuk mélyebben megérteni, mi történik, ha a fizikai erőszak, a manipulálás, a folyamatos kritizálás, az agresszív, megalázó, lealacsonyító beszédmód egy családban mindennapossá válik.

KB35 Inárcs: Kimondva – kimondatlanul
Az előadás résztvevő színházi formában foglalkozik a szexizmus hétköznapi élethelyzetekben érvényesülő jelenségeivel. A témát az erőszakos kommunikáció, az aszimmetrikus emberi viszonyok, a hierarchizált kulturális beidegződések általános emberi kérdései felé tágítjuk a nézőkkel, akik folyamatosan befolyásolhatják a történet alakulását, kimenetelét.  

Alkotók: Boda Anna, Fazekas Anna Dorottya, Fodor Éva, Kovács Anna, Kovács Zoltán, Villant Bálint, Urszinyi Ádám. Rendező: Szivák-Tóth Viktor



Y to C – Yaniv Cohen (IL / NO)
You Look Like You

A 'You Look Like You' a közönség és az előadó közötti interakciós lehetőségek hatalmas tárházát kutatja. A koncepció éppoly bátor, mint amilyen megidéző maga az akció. Minden alkalommal egy új közönség találkozik egy új előadóval, és ebből egy új világ születik - egy egyedi, megismételhetetlen módon működő organizmus az adott térben és időben. 

A nézőket arra invitáljuk, hogy spontán módon utasításokat adjanak, illetve kommentálják a táncosok tevékenységét a színpadon, akik ezekre a visszajelzésekre valós időben reagálnak. Az eredmény egy közös koreográfia, bensőséges és játékos alkotás, melyet a kockázatvállalási, kísérletezési kedv hívott életre, valamint az a vágy, hogy a művészet segítségével kapcsolatot teremtsünk egymással. 

Az előadás tere, azok elemei esztétikájukban, funkciójukban és filozófiájukban stabil keretet kínálnak az előre nem látható és kiszámítható tényezőknek, melyek táncos és közönség között alakulnak ki.  

A 'You Look Like You' a kommunikációra való egyszerű vágyunkból jött létre, és ilyen módon feltárja és teret enged azoknak a vágyaknak és félelmeknek, melyek a nézőt kerítik hatalmukba egy előadás során. Az összhatás sokkal inkább gondolatébresztő, mint katartikus. 

A „bármi megtörténhet” érzése tölti be az interaktív teret, a résztvevők pedig szembesülhetnek a „ha újra megtehetném, mit csinálnék másképp?” alapvető kérdésével.  

Móra Ferenc varázslatos művének témája végső soron az emberi élet.Hősies küzdelem, naponként megújuló harc a szegénység és a szomorúság ellen.Egy művészi önéletrajz.

Az ágrólszakadt kis Gergő képzeletében mesefigurákkal, babonás történésekkel színezi ki szegényes életét. Torokgyík miatti lázálmában a Cinegekirály menti meg őt a bűbájos Küsmödi karmai közül. Csodatévő ködmönjétől pedig azt várja,
hogy tanulás nélkül is tudjon. Az égbelátó távcső reményében viszont már csal is: átjavítja Bicebóca dolgozatát.
A ködmön igencsak elkezdi szorítani, amikor övé lesz az égbelátó. Hogy lelkén könnyítsen, elviszi a betegen fekvő Bicebócának az öreg bányába.
Ekkor felrobban a tárna. A gyerekeket megtalálják, és a halott Küsmödi előidézte robbanás szénhez juttatja a falut.

Az előadást az NKA támogatta.

SzereposztásSzűcs Gergő | GYŐRY ZSOMBOR / FARSANG MÁTÉ
Szűcs Márton, apa | KERESZTES GÁBOR
Szűcsné, anya | DIÓSZEGI IMOLA
Messzi Gyurka | NYIRKÓ ISTVÁN
Küsmödi bácsi, Bicebóca nagyapja | KŐRÖSI CSABA
Bicebóca | SOLYMOSI ANDRÁS
Titulász doktor | SZELES JÓZSEF
Bordács | MÁTÉ P. GÁBOR
Bordácsné | MÓDRI GYÖRGYI
Tanító | GAÁL ATTILA CSABA
Csorbóka úr, a könyvkereskedő | KELLER MÁRTON
Körtemuzsika árus | NAGY GÁBOR
Cintula | HUNYADVÁRI ÁDÁM
Veszkény Gyuszi | TEMESVÁRI BENDE
Tarán Laci | KISS BENETT
Mari | MÓDRI GYÖRGYI
Kovács | MADÁR K. ZOLTÁN
Vattacukor árus | IMRE MARCELL
Gyerekszereplők | BAROSI ADÉL, HORVÁTH NÁNDOR, HEGYI BARNABÁS
KözreműködőkÜgyelő | MADÁR K. ZOLTÁN
Súgó | NAGY GÁBOR
Rendezőasszisztens |PÉTI KRISZTINA
Díszlet- és jelmeztervező | LIBOR KATALIN
Színpadi változat | KOVÁCS KRISZTINA
Rendező | OBERFRANK PÁL Jászai-díjas, Érdemes művész

Az ágrólszakadt kis Ferkó képzeletében mesefigurákkal, babonás történésekkel színezi ki szegényes életét. Torokgyík miatti lázálmában a Cinkekirály menti meg őt a bűbájos Küsmödi karmai közül. Csodatévő ködmönjétől pedig azt várja,
hogy tanulás nélkül is tudjon. Az égbelátó távcső reményében viszont már csal is: átjavítja Bicebóca dolgozatát.
A ködmön igencsak elkezdi szorítani, amikor övé lesz az égbelátó. Hogy lelkén könnyítsen, elviszi a betegen fekvő Bicebócának az öreg bányába.
Ekkor felrobban a tárna.
A gyerekeket megtalálják, és a halott Küsmödi előidézte robbanás szénhez juttatja a falut.
A gyerekeket megtalálják, és a halott Küsmödi előidézte robbanás szénhez juttatja a falut.

Az előadást az NKA támogatta.

A mű utolsó mondata, mely Móra Ferenc életének vezérlő elve, Gergő számára is őszinte és megszenvedett értelmet kap: "A szeretet az élet." – remélhetőleg a nézők számára is átélhetővé válik! Megtalálni az élet legnagyobb kincsét, amely minden meseelem ellenére, éppen azok segítségével a művészet szentélyében kézzelfoghatóvá válhat! Korreláció, igazi kötelék jöhet létre! A mindvégig jelen lévő kincs, a földre kitett égi árva, a szeretet, ott van valamennyiünknél!  Többet ér még a fénylő aranynál, még a csillogó tündérpornál is, ugyanis az igazi kincs azért nincs, mert nem kézzelfogható! 

Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából.
Arany János jogi tanulmányait félbehagyva, vándorszínésznek állt. A kezdeti sikertelenségek, édesanyja váratlan halálhíre, valamint beteg édesapjának tanácsára végül tanító lett Nagyszalontán. Színházszeretete azonban itt sem hagyott alább, többek között Shakespeare és Szophoklész műveit fordította magyarra. Így született meg híres Hamlet-fordítása, amelynek jeleneteit tanítványaival játszatta el. A korabeli elbeszélések alapján megírt történet a vándorszínészi kalandoktól egészen egy iskolai Hamlet bemutatóig próbálja közelebb hozni hozzánk Arany János tehetségét, emberségét és munkásságát.

 A híres törökverőnek, a malomkövet fél kézzel felemelő óriási erejű vitéznek, Mátyás király hadvezérének emléke mélyen élt az emberek szívében; egymás után születtek legendák róla az évszázadok során. Ma már nehéz lenne megállapítani, mi volt igaz, mi nem e legendákból. Az egyszerű molnárlegény, aki Mátyás jeles hadvezére lett, ma is megdobogtatja az emberek szívét. Kinizsi a híres „fekete sereg” élén nemcsak a cseh király, a német császár ellen száll hadba, hanem a magyar főurak belső viszályait is el kell hogy simítsa, s végül ott a fő veszély: a török. S persze a szerelem sem marad el; a gyönyörű főúri kisasszony, Magyar Jolánka kezéért Kinizsinek álnok vetélytársakkal kell megküzdenie. Tatay Sándor romantikus, fordulatos történelmi regényéből a Bartók Táncszínház alkotóközössége készít előadást. 

Öreg fa gyökere pici kuckót rejt, ott lakik Kippkopp és vele Tipptopp. Vidám az élet a Kippkopp házban, csak egy gesztenyegyerek hiányzik még.
Áfonya csillár és levél az ágy, gomba az asztal és kavics a szék, vidám az élet a Kippkopp házban – csak egy gesztenyegyerek hiányzik még! Így indul a mese, amiben Tipptopp nagy álma teljesül: kipikopikkal lesz tele a ház. Végigkísérhetjük őket, miközben igazi, összetartozó, egymást féltő, szerető, segítő családdá válnak. Előadásunk Marék Veronika két mesekönyve, a Kippkopp gyerekei, és a Kippkopp hol vagy alapján készült.