Apának lenni nem könnyű. Sőt elképesztően nehéz. Főleg, mert senki nem mondta el, hogyan kell csinálni. Mostanáig!
Ebben az apanevelő előadásban szó lesz a terhesség különböző fázisairól, a magzattelepátiás kommunikációról, a babakocsivásárlás traumáiról, levakarhatatlan nőrokonokról, a szabadban szoptatás férfiakra gyakorolt hatásairól, a játszótér szellemeiről és a nagy mennyiségben hallgatott Gryllus Vilmos dalok mentálhigiénés következményeiről.
Válaszokat, persze, én sem tudok. De azért elmondom a frankót. Vagy legalább, hogy velem hogy történt minden.
Addig is vigyázz! Az ellenség sohasem alszik. Se képletesen, se szó szerint. 

Mit tennél, ha egyik napról a másikra eltűnnének a zsidók? Mind egy szálig, kivétel nélkül! Előjel, magyarázat, jótanács és (persze, mivel zsidók) pénz nélkül marad a világ.
Mihez kezdjenek most a neonácik? Kit utáljanak? Mihez kezdjenek a zsidó (vagyis bármely) színház alkalmazottjai? Honnan szerezzenek pénzt? Mihez kezdjen a Kereskedelmi Világbank? Mármint… lesz-e ott egyáltalán valaki?
A Gólem Színház kabaréja a zsidókról fog szólni. Vagyis a zsidók hiányáról. Mi, itt a Gólemben nagyon szeretünk zsidózni. Az egész ország szeret zsidózni. De hogy lehet zsidózni, ha nincsenek zsidók?
Mert zsidózás lesz, mint egy rendes kabaréban. Élő zene, dalbetét lesz, mint egy rendes kabaréban. Vicces jelenetek lesznek, mint egy rendes kabaréban. Nyílt őszinteség, burkolt őszinteség lesz, mint egy rendes kabaréban. Egy dolog nem lesz, ami egy rendes kabaréban mindig van: zsidók. Mert, ugye, eltűnnek… Most mihez kezdjen a világ?

Abszurd zenés kabaré Danyiil Harmsz írásaiból. 
"Meglepő dolog történt velem: egyszer csak nem jutott eszembe, mi jön előbb, a 7 vagy a 8. Átmentem a szomszédokhoz, és megkérdeztem, mit gondolnak ennek kapcsán."
Danyiil Harmsz az orosz abszurd egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Műveit racionális elemekből összeálló irracionalitás és nyelvi mágia jellemzi. Témái az értékek és fogalmak relatívvá válását érzékeltetik. Írásaiban bohózati elemek, nyers brutalitás és lírai attitűd egyszerre jelenik meg. Versek, és gyermekversek mellett írt fekete humorral megragadott karcolatokat és egy színművet is.

Amikor egy diák része lesz egy közösségnek, meg kell találnia benne a helyét, és ha neki ez nem megy, mert mondjuk kevésbé határozott, bátortalan vagy egyszerűen még keresi önmagát, segítenek majd a többiek. Az más kérdés, hogy a mások által adományozott szerepkörben, státuszban, a hierarchiában kijelölt helyén hogyan érzi majd magát ez a fiatal. 

A Kívül- belül munkacímű előadásunk azt a kérdést vizsgálja, hogy egy nem kívánt szerepkörnek milyen előzményei, ill. következményei lehetnek. Miért kerülhet valaki egy olyan szerepbe, amiben rosszul érzi magát? Milyen viselkedési formákat szül egy ilyen, stigmaként viselt szerepkör? Hogyan változhat tőle a személyiség? A darab központi szereplője, Áki, elhatározza, hogy kitör az évek óta viselt, a családja és az osztálytársai által ráruházott, nem kívánt szerepből, az ő próbálkozásait követhetjük nyomon. Ez a kényelmetlen skatulya egyre jobban frusztrálja a tizenhat éves fiút, olyannyira, hogy kitörési kísérlete egy ponton agresszióba csap át. 

A RÉV Színházi és Nevelési Társulat elsődleges célkitűzése, hogy olyan iskolákba, olyan diákoknak vigye el a színház semmivel nem összehasonlítható hangulatát – akár tantermi körülmények közé – akik alig, vagy egyáltalán nem részesülnek ebből az élményből szociális vagy környezeti helyzetük miatt.

Színész-drámatanáraink több éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek mind a színházi, mind a drámás munkát tekintve. Közösségteremtő munkájuk során évről évre több száz diákkal dolgoznak együtt – legyen szó színházi nevelésről, színjátszásról, vagy akár más szabadidős programról, táborokról.

Az elmúlt 6 év alatt mintegy 300 foglalkozásunkon több, mint 6000 diák vett részt Győrben és környékén.

Összefüggésbe hozható-e Klamm tanár úr egy iskola időn túli tragédiával? Az egykori kedvenc diákja valóban nála járt-e az utolsó estén, mielőtt önkezével véget vetett életének?Egy tanár lelkiismeretének vívódásai a tanári szerep határairól. Meddig tart az ő felelőssége, hol ér véget az iskolai óra? Ez gyötri hősünket, őrlődik és elemzi saját cselekedeteit előre és hátra, mintegy segítséget kérve az előadáson résztvevő közönségtől is.Interaktív játék mindarról, miképpen folytatódik az iskolában zajló élet az iskola falain kívül.Vajon felmentést kap-e Klamm tanár úr saját magától?

Téma és variációk Balanchine mára klasszikussá vált 1947-es koreográfiája az orosz balett 19. századi fénykorát idézi meg, annak birodalmi pompájával, csillogásával, ám a klasszikus lépéseket újszerű szekvenciákkal megbolondítva. A Csajkovszkij III. zenekari szvitjének utolsó tételére készült, cselekmény nélküli művet gyakran a Csipkerózsika „kistestvéreként” is emlegetik.Nem véletlen a címadás: a klasszikus báltermi közegben a női és férfi szólótáncos és a balettkar szólói és együttesei hűen követik a zenei tétel 12 variációját. Az egész mű a klasszikus balett könnyed eleganciáját és szerkesztési elveit hordozza, míg minden táncmozdulat a muzsika finom történéseire reagál, és a zenei kompozícióval együtt épül a végső polonéz utolsó, katartikus akkordjáig.

Etűdök Az Etűdök témája maga a klasszikus tánctechnika, a balett. Kiemelkedő felkészültséget igénylő koreográfia, mondhatni egy különleges balettóra, amely egyben egy társulat technikai tudásának „vizsgája” is: a rúd mellett kezdődik, és egyre összetettebb gyakorlatokban mutatja be az ugrásokat, forgásokat, a spicctechnika specialitásait, míg végül eljut a bonyolult színpadi kombinációkig és magas fokú virtuozitásig. Harald Landert a jól ismert Czerny-zongoraetűdök ihlették, ezek zenekarra hangszerelt változatára készítette koreográfiáját 1948-ban, a Dán Királyi Balett társulatára. A műben megmutatja a fáradságos gyakorlatok szépségét és tökéletességét, felvillantja a különböző tánctörténeti korszakokat, és megjeleníti A Szilfid legendás balerinájának alakját is.

Humorban hempergetett fergeteges klezmer, tréfás jelenetekkel A zenei világot a Sabbathsong együttes, a zsidó humort pedig – a villámtréfák mellett – Raj Tamás, Ungár Richárd, Vadnai László írásainak színpadi átirata szolgáltatja.

Vaszary Gábor egy méltán híres , az országnak több művészt is adó család tagja volt, de nagyatyai nagybátyja pannonhalmi főapát, majd hercegprímás Vaszary Kolos is a családhoz tartozott.Vaszary Gábor először a Képzőművészeti Főiskolán tanult rajzolni, majd érdeklődése inkább az írás felé fordult, először hírlapíróként, majd regény és színdarab íróként vált ismertté az 1920-as évektől kezdve, könyveit nem ritkán maga ilusztrálta.  Klotild néni című darabját 1939-ben mutatták be először öccse János rendezésében és húga Piroska szereplésével. A darab igazi bohózat, amely legalább három szálon fut, alkalmat adva így az alapos összegabalyodáshoz, melyet Vaszary csillogó humorral meg is tesz.  A házastársi hűség többszörösen csorbát szenved, már-már látjuk az elkerülhetetlen csődöt, de ekkor az író mentő kötelet dob és látszólag minden rendbe jön. Egy idegen túlfűtött úriember bejön egy lakásba és megpróbálja kikövetelni azt, hogy az ablakból távcsővel kifigyelje a szembelévő házban az  éppen titkos randevúra érkező feleségét. A ház ura eleinte ellenáll, de aztán lassan kitanulja a jövevénytől a hűtlenség apró tüneteit és megtapasztalja azokat saját házában is.  Ettől kezdve mindenki gyanús a beteg nagynénitől kezdve a baráton keresztül az idegenekig. Vaszary a végén sem tesz igazságot, talán a béke kedvéért jobb nem ásni a dolgok mélyére, érjük be a látszatigazsággal .  A helyzetkomikumokkal, félreértésekkel zsúfolt három felvonás igazi, boldog kikapcsolódásra ad alkalmat.     

Ezt a pár sort Neked írom… Mintha le tudnám írni azt a sok mindent, amit akkor nem mondtam el Neked, amit nem mondhattam el Neked. Te pedig szépen odabiggyesztenéd a történetünkhöz, mint egy utolsó tételt, mint egy Kódát a zeneműhöz…Mikor döntjük el a sorsunk, 6 évesen mikor először kezünkbe adják a hegedűt, 18 évesen mikor felvesznek a Zeneakadémiára, vagy 22 évesen mikor magára hagyjuk a barátnőnket a közös diplomakoncert előtt?
Szabad-e más sorsot választani, mint amire 16 évet áldoztunk fel az életünkből? 
El tudunk-e engedni egy Barátot? Meg tudjuk-e érteni, ha ő másképp dönt? Ki tudjuk-e mondani Neki őszintén: “Azt akarom, hogy éld az életed, úgy ahogy Te akarod?”

A Nemzeti Táncszínház felkérésére a Közép-Európa Táncszínház (KET) két Kodály zenemű elkészítésére vállalkozik, amelyekhez komoly nemzetközi karrierrel rendelkező zeneművészeket hívott meg Rohmann Ditta és Kruppa Bálint személyében.Rohmann Ditta jelenléte a táncszínpadon nem az első alkalommal gazdagítja a KET produkcióját, de ebben a kétrészes előadásban zenei partnere mellett a helyszín, a Zeneakadémia Solti terme is különleges.Kodály Opus 8-as cselló szóló szonátájában három hangulat, három táncművész, három párbeszéd kialakulását, épülését, beteljesülését és egybefonódását követhetjük nyomon, mindvégig Rohmann Ditta központi (nem csak hangzásbeli) jelenlétével.Az előadás második része Kodály Opus 7-es Duója. Ebben a részben a zene és tánc párbeszéde kiteljesedik, hiszen két dinamikus zeneművész kommunikációja feszíti meg a Solti terem akusztikus terét s mindezen felül egy teljes társulat mozgási energiája épül rá a két szólista játékára. Dinamizmusuk – hangzási és mozgási – jelenlétével s mindezek precíz párbeszédével egy különleges estet építenek fel a produkció résztvevői.