Egy pincérnő és egy szakács. Frankie és Johnny. És bár nem lehet csak azért járni valakivel, mert van egy ilyen dal, ők kölcsönösen kinézik egymást maguknak az étteremben.A félszeg, mégis kitartó munkahelyi flörtből idővel mozi és vacsora, végül egy szenvedélyes éjszaka lesz, ezzel pedig kezdetét veszi egy hajnalig tartó, sziporkázóan mulatságos és kíméletlenül őszinte huzavona.Ezen az éjszakán az óvatos távolságtartás találkozik a szeretetteljes rohamtempóval, a higgadt érvek a sors esztelen kergetésével, hegek a sebezhetőséggel.Nyitni, bezárni? Tele ezernyi kétséggel. Dőlni, nem dőlni? Vajon elkap-e a másik? Vagy csak újabb sebet ejt? Hol körülbástyázzák magukat, hol pedig pimaszul ledöntik egymás falait.De mire feljön a nap, a múlt súlyait a lehetőségek mérlegére pakolja Frankie és Johnny.
Van egy ilyen dal

Az elegáns Philippa egy Duncan nevű rongyos csavargót szed fel a londoni rakparton és hazaviszi luxuslakásába. Üzeleti megállapodást kinál a férfinak, aki - Philippa szerint - rendkivül hasonlít néhány hete balesetben elhunyt férjéhez. Richard, a szerencsétlenül járt férj egymillió fontot örökölt volna, ha negyvenöt éves koráig házas emberként életben maradt volna. Az egy hét múlva bekövetkező születésnapon Duncannek, a megállapodás szerint a vendégek előtt kell megszemélyesítenie Richárdot és ezért Philippától megkapja az örökség felét... A feszültség egyre fokozódik a megdöbbentő fordulatig.

vígjáték két felvonásbanA komédia mulatságos bonyodalmának okozója egy szerelmeslevél, amit hősünk, Gáspár felesége talál meg férjuránál. Ilyenkor mi a teendő? Vallani vagy tagadni? Gáspár ez utóbbit választja, s hogy lebukását elkerülje, egyik legjobb barátját, Bajza Palit kéri meg arra, hogy vállalja el helyette a levél címzettjének szerepét. Minden rendben is lenne, ha váratlanul nem bukkanna fel egy másik barát, aki szintén alibit igazol Gáspárnak. Ez már sok a hitvesnek, és különösen hősünk anyósának, aki amolyan házisárkányként mindenáron be akarja bizonyítani lányának, hogy Gáspár egy alávaló nőcsábász. Hősünk, hogy tisztázza magát, döntő ütközetre készül, felkér egy közönséges gépírónőt, hogy játssza el barátja kedvesét.

Szép verseket hallhatnak neves színművészek előadásában és zongoradarabokat, operaáriákat, dalokat zenei életünk legjobbjainak tolmácsolásában. A zenés irodalmi est közben versre és muzsikára vonatkozó kérdések hangzanak el, a helyes válaszokkal pedig még ajándékokat is lehet nyerni.A vetélkedővel párosuló művészeti esteket a „Ki nyer ma?” rádiós játékból ismert ötletadó, CZIGÁNY GYÖRGY vezeti.

Formabontó –táncismereti– előadásEgyüttgondolkodás táncról, művészetről, „kortársságról”. Új formai kísérlet, amelyben a kortárs tánc története, illetve a tánc esztétikája és kommunikációs szótára is vizsgálat alá kerül.
Az előadásban részletek láthatók a Közép-Európa Táncszínház emblematikus előadásaiból – Horda, Tiszta föld, Tánc-Tér-Képek, Vándornaplók -, amelyeket narratív táncismereti részek kötnek össze. A társulat tagjai a sokéves oktatói tudásukat és a színházi nevelési programjaik során szerzett tapasztalataikat is felhasználták az előadás létrehozásakor. Meglepő, szórakoztatóan intellektuális táncszínházi beavató előadás.„Olyan előadást hozunk létre, ami újfajta megfogalmazása a színpadi jelenlétnek; ötvözi a táncművészet, előadóművészet, az oktatás és a színházi nevelés területén szerzett tapasztalatainkat.” /Kun Attila/

A Szín-kron diák színjátszó csoport fő célkitűzései: középiskolás (és nem csak) diákok színházra nevelése, gyergyószentmiklósi ifjúsági programok szervezése és vezetése.  Mi a vers? Mi számít annak, és mi nem? A Szín-kron csoport, a Magyar Költészet Napjára készült előadása a szerelem témájában, a nő és férfi kapcsolatában próbálja meg körüljárni a kérdést. Meddig tart a vers és mikor lesz a miénk a költő szava. Kortárs magyar versek (és nemcsak) a terítéken József Attilától, Nemes Nagy Ágnesen keresztül, Varró Dánielig. Megfűszereztük a verseket zenével is, mivel számunkra a vers is zene. Annak ajánljuk az előadást aki szereti a verseket, de legfőképpen azoknak akik csak most fogják megszeretni. Mert a verset mindenki szereti. 

a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem produkciójaKilenc huszonéves fiatal felnőtt, lényegében egyidősek a rendszerváltással. Szüleik olyan világot reméltek, amiben van bőséggel Coca cola és Nesquik és Tutti-frutti Magazin és Kacsamesék. Jólét van tehát és nyugalmas biztonság és ehhez megfelelő méretű szabadság. Hát ami a Coca-colát és Nesquiket és Tutti-frutti Magazint és Kacsameséket illeti, az lett is.Emlékdarabokat rak ki elénk ez a kilenc fiatal felnőtt színészhallgató, csupa nagyon személyest, csupa csak nekik fontosat, hogy mi meglássuk, mit mutatnak a darabkák...Hogy mit adnak ki.

A hazugságaikba görcsösen kapaszkodó, kérészéletű színházi báboké?A gyermeküktől elszakított anyáké? A szüleiktől elszakított gyermekeké?
A hallgatásé? Az elnyomásé, vagy az elnyomás elleni küzdelemé?
A nemzeti múltat, jelent, jövőt bedarálni törekvő asszimilációs gépezeté?
A fondorlatos erőszaké? Az Istenbe, nemzeti együvé tartozásunkba vagy az önmagunkba vetett hité?
Néhai vagy eljövendő szerelmeké? A magányosan, szeretetre éhezve cseperedő gyermekeké?
Látlelet az egyén, a család, a nemzet életén átgázoló történelemről. Történet elszakadásról, egymásra találásról, szeretetről, asszimilációról, identitás-vesztésről, erőszakról. Váratlan fordulatokkal teli, vérfagyasztó történelmi krimi, melyben a nemzet elveszett hazáját, az anya elveszett fiát keresi. Történik Budapesten és az elcsatolása óta jégbe fagyott Erdélyben.
A cselekmény a jugoszláv király elleni sikeres marseille-i merénylet napjaiban, 1934. októberében indul Budapesten. Azokban a napokban, amikor a jugoszláv hatóságok százszámra űznek át délvidéki magyarokat a határon. Zentayné, az egykori Széplaky Vera, pályája csúcsán lévő, ünnepelt színésznő. Ő a Nagykörút csillaga!
A kisemmizett és kiűzött nincstelenek sorsvertségével szembesülve, a színésznő váratlanul kijózanodik saját sikere szédítő mámorából. Hirtelen és nem remélten rémisztőnek tűnnek előtte az üresfejű vígjátékokban alakított, kiszámíthatóan esendő nőcskék szerepeinek tucatjai, melyeknek sikerét, az utca tömegében való ismertségét köszönheti. Felszakad benne önnön sorscsapása, melyet színházi évei során a könnyed kacarászás és harsány röhej díjaként learatott tapsviharok alá rejtve eltemetett.
A tőle erőszakkal elszakított, általa csak apró gyermekként ismert egyetlen fia. Vagyis annak fojtogató hiánya. A légszomj szembeötlő a fényben és ragyogásban. Társai a gondok feledtetésében megütközve érzékelik, az ünnepelt Verában az Anya eltörölte a Színésznőt! Messze a felhők felett, fenn a csúcson, útban a csillagok felé a díva megáll, majd megfordul. Visszaindul a rögös keskeny ösvényen, zarándokúton a sártengerben úszó, sötét mély völgybe, hátrahagyott gyermeke felé. Vera elhagyja a tegnap még számára is életet jelentő deszkákat.
A gyermek apja, Vera első férje az Osztrák-Magyar Monarchia tisztjeként az első világháború legvégén szerzett sebeibe halt bele. A hősi halott szülei, rangon alulinak tartván és hirdetvén megboldogult fiuk színésznővel kötött házasságát, a háborús hős apa temetése után a magára maradt özvegytől magukhoz szakították nem szeretett unokájukat. Vera jelenlegi férje, Zentai Szabolcs, a Magyar Királyi elhárítás magas rangú tisztje kapcsolatai révén a gyermek nyomára jut. Érthető okokból, a fennálló háborús feszültségben, amely a jugoszláv király meggyilkolása után alakult ki, Szabolcs nem hagyhatja el az országot, az asszony kénytelen egymaga indulni Erdélybe, gyermeke után.
Vera, akit tizenkét évvel a jelenleg tárgyalt események előtt, 1922-ben szó szerint a színpadról vett le Kolozsvárott a román titkosrendőrség, és tett át a határon, nyíltan vallott hazafias nézetei miatt, a román hivatalnokok nehezen áthatolható falába ütközik régen látott szülőföldjén. Miután az anya éppen hogy csak átverekedte magát a gúnyos rosszindulat balkáni sovinizmussal szilárdra cementezett falán, és eléri, hogy végre láthassa rég nem látott fiát, a viszontlátás fojtogató öröme azonmód fullad bele a rázúduló felismerés csendjébe. Fiából, Széplaky Lászlóból Vasile Seplecanut neveltek.
Vasile az elhagyott László, akit – mint falura kiadott gyermeket – egy román család nevel, természetesen jó románnak, dühvel és haraggal fogadja, majd porig alázza már régen nem várt, égből pottyant anyját.
A történet Észak-Erdély visszacsatolása után folytatódik, amikor is az államhatalom változik, de a küzdelem a lelkekért, a területért ugyanúgy folytatódik. Az egyik oldalon a magyar, tehát közép-európai civilizáció, amely vertikálisan szervezett, a másik oldalon a Balkán horizontálisan berendezett társadalma. Közöttük az emberek, mint megannyi törmelék egy rég elhagyott, önmagába omló, balkáni téglastócban, hol hangos és ostoba hivatalnokok, akarnokok tetszelegnek, hol félisteni, hol atyavajdai pózban.
 

Péter, a Casino ünnepelt és körülrajongott művésze, akinek legnagyobb problémája, hogy hogyan pattintsa le a nőket. Egy véletlen találkozás összesodorja Vilmával, aki - mint mindenki - odavan Péterért, ámde titkon másra sem vágyik, minthogy a Casino ünnepelt és körülrajongott művésznője legyen, akinek legnagyobb problémája, hogy hogyan pattintsa le a férfiakat. A két ambíció súrlódik, ütközik, csiszolódik Szép Ernő Lila akácából merítve, megidézve a 20-as 30-as évek ellenállhatatlan báját, humorát, ártatlanságát. A helyszín maga a Casino, ahol történetünk két szereplője a kor nagy filmslágerein keresztül bonyolítja reménytelen, kusza, ábrándos szívügyeit. 
Játsszák: Szávai Viktória és Adorjáni BálintZongorán közreműködik: Nagy SzabolcsAz előadásban elhangzó dalok: 
Hallo, baby (Ábrahám Pál-Mihály István)Este fess a pesti nő (Horváth Jenő-Halász Rudolf)Lila akácok (Ábrahám Pál-Mihály István)Odavagyok magáért (Fényes Szabolcs-Mihály István)Szerelemhez nem kell szépség (Eisemann Mihály-Zágon István)Jaj, de jó a habos sütemény (Eisemann Mihály-Kellér Dezső)Egy kis édes félhomályban (Eisemann Mihály-Békeffi István)Kislány, kezeket fel! (Szlatinay Sándor-Békeffi István)Holdvilágos éjszakán (Eisemann Mihály-Zágon István)Pá, kis aranyom (Eisemann Mihály-Mihály István, Szilágyi László)Köszönöm, hogy imádott (Eisemann Mihály-Mihály István, Szilágyi László)Fizetek, főúr (Seress Rezső-Seress Rezső)Mindig az a perc (Fényes Szabolcs-Mihály István)Hamvadó cigarettavég (Hegedűs Tamás-G.Dénes György)Kié vagy, mondd? (Eisemann Mihály-Szilágyi László)Lesz maga juszt is az enyém (Eisemann Mihály-Harmath Imre)

1867-ben kompromisszumok árán – de bízva Magyarország jövőjében – a forradalmat véresen megtorló hatalom és a Deák Ferenc vezette szilárd többségű magyar politikai elit között létrejött a kiegyezés. Az ellentmondásos és sokat vitatott történelmi tények ellenére a kiegyezés soha nem látott gazdasági és kulturális fellendülést hozott Magyarországon, s megkezdődhetett a „boldog békeidők” rövid, ámde feledhetetlen korszaka. 
Népi táncaink és viseleteink gazdagsága, szépsége, hagyományaink sokszínűsége egyre inkább a műveltebb réteg látókörébe került, s maga a parasztság is egyre büszkébben és igényesebben tekintett saját kultúrájára. Valósággal burjánzott a díszítőművészet, színesedtek a viseletek, miközben a különböző nemzetiségek – megtartva saját kultúrájukat – békében megfértek egymás mellett. 150 évvel a kiegyezés után népművészetünk e soha nem látott virágzásának kívánunk emléket állítani, bemutatva a magyar nép és a mellettünk élő nemzetiségek virtuóz táncait, gazdag viseletkultúráját, csodálatos zenei világát és szokásait.

„Többet megtudhatsz másokról egy óra játék, mint egy év beszélgetés alatt.” (Platón) – ez az előadás mottója, és lényegében erről szól ez a játékos egyéni műsor, melynek központi témája maga a játék fogalma. Valószínűleg ezért is játszható szinte bárkinek, mivel életkortól, kultúrától, ízléstől függetlenül minden emberben közös a játékkedv. Ezt a közös nevezőt próbálja előhozni a nézőkből időről időre az alkotó, és a 111 előadás tapasztalata azt mutatja, hogy ez a bizonyos játékkedv mindenkiben benne van.. Ennek a játéknak tökéletes alapul szolgál Petőfi Sándor: A helység kalapácsa című eposzparódiája, mely már önmagában is rendkívül játékos. Az előadás során a színész egymaga jeleníti meg Petőfi karaktereit, kalapokkal, s egyéb stilizált kellékekkel, időnként pedig a nézőket is bevonja a komikus viszonyrendszer megteremtésébe.