Öko-mese musical, a Múzsák Társulat előadása
Elsősorban óvodás kortól kisiskolásoknak - vagy családi előadásként ajánlott. Keszekusza varázsló és Teszetosza manó barátaikkal - Pillangóval, Katicával, Szentjánosbogárral és a Hangyával együtt Kerekerdőben élnek. A biztonságot nyújtó varázslólak a tavaszi ébredés után felbolydul, ugyanis az erdőbe látogató emberek figyelmetlenségük miatt folyamatos galibát okoznak az ott lakóknak. A habókos erdei varázslóra vár a feladat, hogy visszaállítsa a békét Kerekerdőben, de ugyan mihez kezd egy mágus a pálcája nélkül?

a HoldonGolf Projekt bemutató előadásaAz előadás Ionesco: Különóra és A kopasz énekesnő című művei alapján készült. Az első részben egy diáklány a doktorijára készül, pedig nem tudja, hogy négyből három nem tíz, és hogy újspanyol nyelven a rózsát nem úgy mondjuk, hogy Portugália fővárosa nem Párizs. Egy darabig sikerül is lepleznie ezt a fogyatékosságát, ám az összehasonlító filológia fittyet hány a fogfájásra, s végső soron a konyhakés is csak politika. Az emberek különben sem kérdeznek semmit.A folytatásban Máriás és Máriásné vacsorameghívást kap, pedig nem is ismerik egymást, mégsem ezért késnek el. Kovácsék megállapítják, hogy ha csöngetnek, soha senki sincs az ajtó előtt, vagy éppen ellenkezőleg – bár ehhez gyóntatópapra is szükségük van. A faliórában az ellentmondás ördöge dolgozik, a krumpli ropogósra sül, de még maga Sherlock Holmes sem képes kideríteni, hogy ki szavatol a lady biztonságáért. Tanulság: cipőpasztával nem lehet szemüveget fényesíteni.

Ez a produkció bárhol, bármelyikünkkel megtörténhet szerte a világban. A magány a család hiánya, hogy egyedül éljük meg örömeinket, bánatunkat, és ünnepeinket igen nyomasztó érzés. Megpróbálunk elmenekülni a kihívások, az igazi megmérettetések elől, a kuckónkba bújni, ahol a „rózsaszín babaszobát” felépítettük, s amely megvéd az élet rideg, unalmas egyhangúságától. De mi van, ha egyszer álmunk beteljesedik és valóra válik?
Ez a történet két 40 éves nő és egy férfi kapcsolatáról, álmairól, és azok kilátástalan magányáról és útkereséséről szól.
Az ő elképzelésük a „tökéletes életről” egy kissé szatirikus, szeretni való formában, amely tragikomikus, a szomorú és a vidám között egyensúlyoz.
Egy tragikomédia boldogságról és hazugságról.
Egy abszurd darab, abszurd megoldásokkal és pillanatokkal, amely igen „fűszeres” humorral ábrázolja a három negyvenéves ember élettörténetét a magányról, álmokról, arról, hogy „Mindenkinek joga van a boldog élethez”.
Teli meglepő fordulatokkal, ahogy egymásba kapaszkodik majd „ejti le” egymást ez a három ember, mintha egy hullámvasúton ülnénk.
Bármikor, bármi áron csak örömet kell, hogy szerezzünk magunknak és magunk világát álmodjuk tovább. De lehetséges ez?

Titkos Társulat - Trafó - Füge Produkció
Előadásunk mikroszkóp alatt született. Improvizációk és mozgásanalízis alapján. A szöveget nem rögzítettük, minden este egy új utazás. Lélektani krimi, amiben a tettes az áldozat. Nincs bűn, de nincs megbocsátás se. Van viszont meg-nem-értés minden mennyiségben, és láthatatlan, gyengéd erőszak. Egy csecsemő, egy macska, egy kóbor kutya, egy pár a Tűzoltó utcából, és egy másik pár, Észak-Norvégiából.
A társulat öt tagja fél világot ölel át. Gáspár táncos, Gábor színész-drámatanár,  Julia is táncos, ő Lengyelországból érkezett. És a két nőkét fiatal színésznő: Rozi és Barbi annyira hasonlítanak egymásra, mint azok az ikrek, akik jobban már nem is különbözhetnének.

Immáron több évtizedes hagyomány, hogy március 27-én, a Színházi Világnapon különleges eseménnyel rukkolnak elő a magyarországi színházak is, így a Játékszín is. Ezen az estén, egy alkalommal, Tóth Enikő és Zsurzs Kati felolvasószínházi formában bemutatják Szakonyi Károly eddig még sehol nem játszott komédiáját, a Két nő-t.
 
Történik napjainkban egy budai lakásban, egy esős őszi délután. Két nő érkezik zajosan, ázottan az esőtől. Az egyik szüntelen beszél a mobilján, egyik kezében tömött cekker, aminek egyik szeme belegabalyodott a másik kabátgombjába, ezért őt szinte maga után húzza a szobába… A neves drámaíró eddig még be nem mutatott új komédiája két nő különös találkozásáról, barátságáról, összeveszéséről és talán kibéküléséről – és mindez mi másért, mint a titokzatos harmadikért... 

A felolvasószínházon részt vesz a szerző is. Vele és két alkotótársával beszélget a műről és sok minden másról Lőkös Ildikó.

Truffaldino, az ártatlan életművész egyszerre két úr szolgálatába áll, akik egymást keresik. Ráadásul az egyik álruhába öltözött nő, aki szerelmes a másikba. Goldoni komédiáját ezúttal a 60-as évek Olaszországában, annak zenéjével, mai idegrendszerrel, tempóval és sok humorral fűszerezve láthatják a Kisfaludy teremben.

 A „komédiát arra találták ki, hogy kijavítsa a hibákat, és nevetségessé tegye a rossz szokásokat" – írta Carlo Goldoni, a nagy velencei drámaíró, a XVIII. század derekán.
A jómódú Federigo Rasponi, akinek Pantalone a lánya, Clarice kezét ígérte, meghal párbajban egy Florindo nevű ifjú által. Clarice és szerelme, Silvio, azonnal eljegyzik egymást. Ám ekkor beállít Truffaldino, s bejelenti kint várakozó urát, Federigo Rasponit!
Ám a jelenlévő fogadós rögtön felismeri a magát Federigónak kiadó Beatricét, Federigo húgát, aki azért jött Velencébe, hogy a büntetés elől menekülő szerelmét, Florindót megkeresse. Közben Truffaldino egy másik úr szolgálatába is elszegődik, aki ugyanabban a fogadóban száll meg, s aki nem más, mint a fent említett Florindo, aki szerelméhez hasonlóan mit sem tud a pimasz szolga csínytevéseiről. Elkezdődik hát a félreértésektől, baklövésektől, felfordulástól hangos, fergeteges komédia.
„Nagy fába vágtam a fejszémet, el is csúsztam közben egyszer-egyszer, de remélem, hogy az uraságok mind megbocsátanak nekem, már csak azért is, mert olyan bolondos egy móka volt." – foglalja össze Truffaldino a végén.

Zenés vígjáték - aTerminál Workhouse és a Manna közös előadása Bálint és Patrik jó barátok. Bálint szerelmes Szilviába. Patrik szerelmes Júliába. Mindez elég is lenne egy romantikus történethez, de az nem lenne Shakespeare-hez méltó. Szilviának vőlegénye van, akit szeret. Ő is szereti Szilviát. De Szilvia szerelmes lesz Bálintba. Patrik pedig Szilviába. Luca Giorgioba, Giorgio Mariába, pedig azt sem tudjuk ki ő, de van és ez tény. Máriák mindig vannak. Meg Júliák is, akik tűzön-vízen át szeretnek. Mindenki szeret, és ez hajtja őket, miközben külföldre utaznak, álruhát öltenek, kétértelmű üzeneteket hagynak, megcsalnak, becsapnak, támogatnak, kitartanak, átvernek, döntéseket hoznak…egy életre (?). 

1964-et írunk. A bronxi St. Nicholas Egyházi Iskola igazgatónője, Aloysius nővér kemény kézzel és alapvető gyanakvással kezeli a gondjaira bízott gyerekeket. Az iskola azonban új tanítót kap Flynn atya személyében, aki modern gondolkodást és személyes odafigyelést hoz a szigorú intézménybe. Hamarosan összetűzésre kerül sor kettejük között, és amikor egy fiatal nővér elárulja, hogy a férfi különös figyelemmel viseltet az egyik diák iránt, az események váratlan fordulatot vesznek. A Pulitzer- és Tony-díjas dráma több, mint ötszázszor ment a Broadway-n, filmváltozatában, melyet maga a szerző rendezett, Meryl Streep és Philip Seymour Hoffman játszotta a főszerepeket.A színdarab Magyarországon a Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség között létrejött megállapodás alapján kerül színre.Az előadás a Mediszin Kft. és az Orlai Produkciós Iroda együttműködésében jött létre.

 "a ló s az eb beledöglenék, az ember beleszokik" - hangzik el a szállóigeszerű lét-lelet Kányádi Sándor drámájában. A Kétszemélyes tragédia 1990-ig nem jelenhetett meg Romániában. A darab - Bertha Zoltán irodalomtörténész értelmezésében - "a jelentéses bizarréria színes és sziporkázó szőttesét alakítja ki, az irónia, a tragifarce köntösében a legsúlyosabb egzisztenciális (történelmi, lélektani, erkölcsi) gondolatiságot emeli az érzékletesen egyetemes létvízió magasába." Mint Pécsi Györgyi, Kányádi monográfusa fogalmazott, Kányádi látomása az ember hatalmi tönkretételének, lét- és identitásvesztésének állandóan fenyegető veszélyéről szól különleges művészi erővel.A gyanús eszközt, a telefont bebugyolálják, ablakon kívülre rekesztik, saját hangjukat a magnó Bartók-zenéjével próbálják elnyomni... "Kányádi látomása az ember hatalmi tönkretételének, lét- és identitásvesztésének állandóan fenyegető veszélyéről szól különleges művészi erővel."

A Ray Cooney Ketten a neten című vígjátéka amelyet a Figura nagyterméban február 27-én 19 órától mutat be a kézdivásárhelyi Városi Színház , a Bigámia című vígjátékának folytatása. 
John Smith taxisofőr, aki korábban párhuzamos életeket élt, két felesége és két háztartása között próbált lavírozni, most ismét kényes helyzetbe került. Felnőttek a két házasságból származó gyermekei, akik az internet segítségével találtak egymásra. 
Ismerkedésüket viszont a közös apa minden eszközzel igyekszik megakadályozni, és ez számos komikus helyzetet eredményez. 
Ray Cooney Ketten a neten című darabja egy nagyon jól megszerkeztett bohózat , és nem csalódik az a néző, aki szórakozni, kacagni vágyik. És az sem csalódik, aki mindezek mellett a tartalmat keresi. Egy átlagos bohózatnál több ez a szöveg, mert mély emberi viszonyokat ragad meg, ugyanakkor a megváltozó emberi értékrendek témája napjainkban rendivül aktuálissá vált. 
A Nagy István fordításában és Kolcsár József rendezésében színpadra állított előadásban jellem- és helyzetkomikumok szintjén találunk sok olyan pillanatot, amikor őszintén felnevethetünk. 
Megcsalások, megcsalatások, átverések sorozata. A játék tétje tehát ezúttal kizárólag a felszabadító nevettetés, nevetés…..