“Sándor Erzsi mesél, fergeteges lendülettel és iróniával. Elképesztő történeteket, benne az egész huszadik század, minden szörnyűségével, bebugyolálva a szeretet különös varázslepedőjébe. Ez a könyv talán arról szól: lehet néha boldognak lenni, csak sok tehetség kell hozzá. És Sándor Erzsinek sok jutott ebből a tehetségből. Családtörténet (is) ez a javából, egy Haller utcai saga törekvő zsidó és nem zsidó kispolgárokkal, nyilasokkal és téglagyárral, karpaszományos őrmesterrel, szovjet katonákkal, kispesti kalapszalonnal, színházzal és sok-sok röhögéssel. Sándor Erzsi és anyja, amint átröhögték a huszadik századot. Letehetetlen könyv.” (Szüts Miklós, festőművész)
Ha jiddise máme, akkor az egyik legjobb választás Sándor Erzsi, és Anyavalya című könyve, mely 2016. őszén jelent meg a Park Kiadó gondozásában. Egy nagyszerűen megírt, fordulatos, (zsidó) családtörténet, alapvetően női szemszögből, sok humorral fűszerezve.
Anyák Napi estünkön Sándor Erzsi személyesen mesél nekünk családjáról, édesanyjához fűződő viszonyáról, a könyvről, és még sokminden másról. Beszélgetőpartnere Szemere Katalin újságíró lesz, a valahai NOL TV közkedvelt riportere lesz. Az irodalmi idézeteket, hiszen természetesen ez is lesz, Kardos Dani gitárjátéka teszi még színesebbé.Az estre látogató hölgyeknek, édesanyáknak, nagymamáknak, nagynéninek aprósággal kedveskedünk.
Az esten Sándor Erzsi könyve kedvezménnyel megvásárolható és dedikáltatható.

A legkisebb részletig mindent eltervezett. Édesanyja, Thelma csak rossz viccnek tartja ezt az egészet. De Jessie gondosan végigmegy vele a háztartásbeli teendőkön, megmutatja neki, mit hol talál, elmagyarázza, mikor jön a tejesember és még egyébként mi mindenre kell tekintettel lenni. Mindig is Jessie volt az, aki elvégezte ezeket a teendőket. De most már nem akar. Thelma mérges, kétségbeesett, szarkasztikus; kér, fenyeget és könyörög. Most először és egyben utoljára kezdenek beszélni a múltról. A beszélgetés végén Jessie végleges következtetést von le annak minden következményével. Minden szépítés és könnyfakasztás nélkül kezeli Norman egy anya-lánya viszonyát, amelyben gyűlöletet és szeretetet állít mérlegre a halál témájával. Nacht, Mutter 1983-ban megkapta a színházak Pulitzer díját, valamint elnyerte  a neves Dramatists Guild Hull-Warriner Awardját, a Susan Smith Blackburn Prize-t, valamint négy Tony Award jelölést. A darab több mint 20 nyelvre fordítva, 1986-ban megfilmesítve világsikert aratott.

A novella színpadi változatának alapja megtörtént eset. A beteglelkű munkásfiú képtelen
megbirkózni az őt körülvevő társadalom ellentmondásaival. Összekuporgatott pénzén
személyiséget cserél, görög diplomatának adja ki magát. Így belekóstolhat egy másik, csillogó
életbe, ahol végre rajonganak érte a nők, ami a munkásfiú számára elérhetetlen. A játék
gyilkos fordulatot vesz, amikor beleszeret a gyönyörű Karácsony Zsuzsannába, aki nem tudja
és nem is akarja neki megbocsátani a hazugságot…
Gyümölcsárus lányok: Czukor Kinga, Ungár Vica, Novák Nanda / Nagy Juli, Bishop Grace,
Cserteg Dóra / Mayer Szonja, Lovas Juci Édes: Köves Zsuzsa / Seufert-Szántó Orsolya Sebhelyes férfi: László József / Kosynus Tamás
Hüvös: László József / Kosynus Tamás
Hüvősné: Seufert-Szántó Orsolya / Angerer Adrienn
Fodrászlány: Bishop Grace / Nagy Juli / Hoffer Anett / Román Kata
Feketeruhás férfi: Tarján Lőrinc / Papp Balázs
Sofőr/könyvárus/orvos/köszörűs/ házmester/üzletvezető/kasznár: Benesovits Áron / Eszéky
Ármin
Vakember: Noé Viktor / Benesovits Áron  

Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat beszélgetéssorozata október 2-án délután 5 órától, az Előcsarnokban.
Van-e neme a színházi alkotónak? Mit ér és mit érhet el a nő a színházban? Mit tud (vagy nem tud) egy színésznő, rendezőnő, tervezőnő? Fontos-e, hogy nő? Létezik-e üvegplafon? Kell-e feminizmus a színházban?Vendégek: Mácsai Pál színész, rendező, az Örkény Színház igazgatója; Székely Kriszta rendező, a Katona József Színház tagja, a Magyar Színházrendezői Testület választmányának elnöke; Zubek Adrienn, a Stúdió K Színház ügyvezető igazgatója.

Jó kérdés - a Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat beszélgetéssorozata december 11-én, 17 órától a K:antinban.Műfaj a szórakoztatás? Definiálható esztétikai kategóriaként a szórakoztató színház? Van sajátos formanyelve? Degradáló a bulvár és a kommersz jelző? Reflektálhat egy szórakoztató előadás a kortárs valóságra? Beszélgetőpartnerek: Molnár Piroska színművész, a Thália Színház tagja, Litkai Gergely humorista (Dumaszínház), Orlai Tibor producer (Orlai Produkciós Iroda)
A beszélgetés vezetője: Veiszer Alinda

Jó kérdés - a Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat beszélgetéssorozata április május 14-én, 17 órától az Előcsarnokban.Mit reprezentál? Minek a letéteményese? Több feladatot és terhet jelent-e? Hogyan kapcsolódnak benne össze politikai, kulturális, társadalmi és morális funkciók? Vannak-e repertoárjának kötelező darabjai? Ahány nemzeti, annyiféle színház? Mást jelent-e Magyarországon és külföldön? Mást jelent-e más-más magyar városban? Változik-e a repertoár és a közönségigény attól függően, hogy a nemzeti színház Budapesten, Győrben, Debrecenben, Miskolcon, Pécsett vagy Szegeden van?

Gálaest a Fogyatékos Emberek Világnapján

Vajon mit tenne az ember, ha valaki, akit nagyon szeret, egyik este leül vele szemben, és nyugodt hangon közli, hogy még mielőtt felkel a nap, véget fog vetni az életének. Thelma Cates ebbe a helyzetbe kerül. A lánya, Jessie középkorú, epilepsziás nő, elrontott házassággal és egy drogfüggő, törvénykerülő fiúval a háta mögött. Mindenből kiábrándulva az öngyilkosságban látja az egyetlen kiutat. A rémült Thelma megpróbálja meggyőzni a lányát, hogy érdemes élni. De vajon egyetlen éjszaka elegendő-e erre?

Marsha Norman Csehov nyomdokaiban jár, aki azt vallotta, hogy a modern dráma legnagyobb alkotásainak a hétköznapi élet triviális eseményeiből kell kiemelkedniük. Rég eltemetett családi titkok, szülő-gyermek kapcsolat, a keserűség és szeretet megnyilvánulásának drámája kínál elgondolkodtató estét a nézők számára.

Három Isten érkezik egy nagy szegénységben élő városkába azért, hogy próbára tegyék az emberek jóságát. A kiszemelt próbakő egy szegény utcalány. Vajon képes-e arra, hogy önzetlenül jó legyen akkor, amikor körülötte mindenki önző módon, az utcalányt kihasználva saját boldogulását keresi? Ki segít neki ebben? Az Istenek?Brecht összetett, érzelemgazdag zenés meséje sohasem volt időszerűbb, mint világunkban.