A gyerekek mindig valami jobbról, finomabbról álmodoznak. De ez sokszor csak merő ábránd marad. Ám az erdő sűrűjében áll egy magányos házikó, ahol valóra válnak az álmok. Ahol nincs munka, csak játék, mese és mindenféle finomság. A csúszda csokiból van, az ablak pedig csupa-csupa kristálycukor. Itt bármit megtehetünk és bármit megehetünk. A szegénység, a búbánat odakint reked és minden csudijó. Csak be kell menni mélyen az erdőbe… De mi történik, ha a csoda, az álom fogva tart és nem enged? Meg lehet úszni egy kis hascsikarással, vagy végleg bennragadunk egy nagy, rózsaszín, tuttifruttiszagú rágógumiban? Kell valaki, aki átölel, és álomba ringat, hogy felkészülten léphessük át az álmok kapuját.

Szereposztás:

Jancsi - Piller Ádám
Juliska - Hajba Beatrix
Mostoha / Banya - Horváth Nóra
Favágó - Tóth Ákos


Rendezte: Nagy Zsuzsi

Zeneszerző: Gregorich Bálint
Díszlettervező: Marton Mercédesz, kivitelező: Marton Miklós
Jelmez: Marton Mercédesz

Engelbert Humperdinck: JANCSI és JULISKA meseopera keresztmetszeta VOCALISE előadása óvodásoknak és kisiskolásoknak
Engelbert Humperdinck operája a Grimm testvérek meséjéből jól ismert testvérpár, Jancsi és Juliska történetét dolgozza fel. A népszerű és sokat játszott opera keresztmetszetét a Vocalise hozza el a Magyar Színház Sinkovits Imre Színpadára. Humperdinck mesés operája némiképp eltér az eredeti történettől.
Jancsi és Juliska egyedül vannak otthon a házban, éhségüket játékkal, tánccal próbálják elnyomni. Amikor édesanyjuk hazaér, bosszúsan látja, hogy nem végezték el a rájuk kiszabott munkát. Mérgében, kiküldi őket az erdőbe eprészni.
Az elűzött testvérek eltévednek a sötét rengetegben, nagyon félnek, nem tudják, merre induljanak haza. Félelmüket csak az álomosztó törpe oldja fel.
Álmukból felébredve gyönyörű, ízletes mézeskalácsházat pillantanak meg, amelyről az éhes Jancsi letör egy darabot. Csakhogy a finom házikó nem egy kedves tündér lakhelye, nem más lakik ott, mint a rettegett mézboszorka. A játék, vidámság, izgalom, könnyed dallamok közel hozzák az opera műfaját a gyerekekhez.   Jancsi   KISS VIKTÓRIA Juliska   BAGHI VIKTÓRIA Altató manó, Ébresztő tündér, Mézboszorka   GAÁL MÓNIKA Mesélő   SÁNTA JOLÁN operaénekes Zongorán kísér   BURIÁN ZSÓFIA
NOMA RIHO
      Jelmez   SZLATÉNYI LAURA Díszlet   BAGHI NOÉMI       Rendező   SÁNTA JOLÁN  

a Szabadkai Gyermekszínház előadása

Török Tamás rendező átiratában elevenedik meg a Grimm-testvérek közismert meséje a testvérpárról, az álságos boszorkáról, na meg az elmaradhatatlan mézeskalácsházról. A boszorka ebben a történetben is hizlalja a ketrecbe zárt testvéreket, és természetesen itt sem marad büntetlen a gonosztevő. Hogy mi is van a kerettörténetbe illesztve, arról mesél majd az előadás.

“A népszerű színésznő éppen jelmezben próbálja egy tizennégy éves fiú, Janika szerepét, amikor váratlanul hazaérkezik tizenöt éve külföldre emigrált férje, hogy törvényesen is véget vessen házasságuknak, és feleségül vegye amerikai menyasszonyát. Az író azt hiszi, fia áll előtte. A még mindig szerelmes asszonynak sem kell több: úgy dönt, eljátssza kisfia szerepét…”

Budapest legismertebb primadonnáját férje csúnyán faképnél hagyta, mondván egy hónapra Amerikába utazik egy darabot megrendezni. Azóta 15 év telt el. A jelenlegi színigazgató a Janika c. produkció főszerepére szeretné felkérni a színésznőt, aki meglehetősen ódzkodik a 14 éves kisfiú szerepétől. Próbaképpen gyerekruhába bújik, amikor is váratlanul betoppan a hűtlen férj. Kihasználva az alkalmat az asszony meghagyja férjét abban a tudatban, hogy ő nem más, mint a saját fia és elhatározza, hogy visszaszerzi férjét. Humorban és fordulatokban gazdag vígjátékot láthat a közönség igazi sztárszereposztásban!

15 év távollét után hazatér Magyarországra a híres színésznő külföldre távozott férje, hogy a válást elintézze. A színésznő épp egy kisfiú szerepét próbálja otthon, amikor a férje betoppan. A kisfiút látva a férj azt hiszi, hogy Janika az ő gyermeke, a színésznő pedig nem világosítja fel a tévedésről. Humorban és fordulatokban gazdag vígjátékot láthat a közönség, ha eljön a Szigligetibe és megnézi az előadást.

Jankay a színpadon elnevezéssel tartottak tehetséggondozó gálaműsor, szerdán, a Jókai Színházban. A már hagyománnyá váló gálaműsort, a Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola alapításának ötvenedik évfordulója alkalmából rendezték meg először, kilenc éve.

A Petőfi-mű ihletettségében készült daljáték már az ősbemutatón óriási sikert aratott, s egymás után százhatvanötször játszották el. Erre a magyar színházi életben korábban nem volt példa. Alig fél szezon alatt kétszázezren látták, kottájából félmillió, szövegéből egymillió példány fogyott el. Néhány hónapon belül huszonkilenc vidéki színház vette meg a darab előadási jogát. A János vitéz az első magyaros témájú zenés színpadi játék, amelynek 1904-es bemutatása a magyar öntudat ápolására való igényt elégítette ki, amit a pesti polgár akkorra már a színháztól is elvárt.
Bakonyi Károly, számos nagy sikerű operettlibrettó szerzője Kacsóh Pongrácz zeneszerzőt kérte fel a János vitéz megkomponálására. Kacsóh a munkát 5 hónap alatt végezte el.„Bakonyi 1903 tavaszán, szűk baráti körben hozta szóba először, hogy Petőfi János vitéze színpadra alkalmazásának gondolatával foglalkozik. Ez azonban meglehetősen nehéz feladatnak ígérkezett, hiszen a „verses népmese" nagyon sok olyan elemet tartalmazott, amelyek színpadra alkalmatlanok voltak. Végül két cselekmény-motívum maradt meg számára: Iluska és Jancsi szerelmének kezdeti- és a halált legyőző csoda árán végül is elért boldogsága, illetve a törökverő-franciamentő hadikaland. A daljáték harmadik felvonásának librettója mintegy „továbbírta" Petőfi meséjét, amelyben eredetileg „A tündérnemzetség gyönyörű körében / S kedves Iluskája szerető ölében / Mai napig János vitéz őkegyelme / Szép Tündérországnak boldog fejedelme." Ezzel ellentétben Bakonyiék úgy döntöttek, hogy Bagó furulyaszavának vonzására Jancsi hazaindul, majd, némi tétovázás után Iluska is követheti. Lehull róla a tündérruha, s a végre egymásra lelt fiatalok megérkeznek a rég elhagyott faluba, új otthonukba."
(Részlet Székely György tanulmányából)  A János vitéz az első magyaros témájú zenés színpadi játék, amelynek 1904-es bemutatása a magyar öntudat ápolására való igényt elégítette ki, amit a pesti polgár akkorra már a színháztól is elvárt. 

beavató színházi előadás 11-15 éveseknek
A PartVonal Műhely és a Marczibányi Téri Művelődési Központ közös produkciója Jancsi, a szegény, pásztorfiú, szeretne boldog lenni szerelmével, Iluskával. Kényszerű vándorlása után, számtalan próbatételen túljutva érkezik meg Tündérországba, ahol megtalálja szerelmét és az örök boldogságot. Az út a fontos, vagy a cél? Milyen lehet Tündérország? Lehet-e örökké boldogan élni? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre is próbálunk választ találni. Jancsi, aki később János, sőt vitéz: Szilvási Dániel
Iluska, no meg a szomszédja is: Holczinger Szandra
Mostoha, ki lesz Királylyány, de a vége boszorkány: Básti Adrea
Gazda lesz, Kapitány lesz, Király lesz, Basafia lesz, Óriás lesz, ez lesz: Madár Tamás
Fehér inges, farmeros Petőfi, ki kérdi, hogyan tovább: Szegedi Tamás Zene: Fekete János Jammal
Mozgás: Jakus Szilvi
Jelmez: Juhász Kati
Báb: Tóth Zsuzsa
Drámainstruktor: Szegedi Tamás
Fotó: Kállai-Tóth Anett
Rendező: Quintus Konrád

Az előadás időtartama 60 perc. Kukorica Jancsi volt már operetthuszár Kacsoh Pongrác daljátékában, rajzfilmhős Jankovics Marcell animációjában, most pedig a Maros Művészegyüttes színpadán mesetáncjáték hőse. A darab követi a Petőfi által kigondolt cselekményt, bár azért különbözik is tőle: vannak benne szövegek az elbeszélő költeményből, sőt modern dalszövegek is – meg főként sok humor a táncban. S hinnétek, hogy a háború a János vitézben igazi bohócjáték? Mindez hogy fér össze benne? Erre talán Kovács András Ferenc erdélyi költő vallomása fényt derít: „Boldogult gyermekkoromban legalább huszonhét ízben olvastam el Petőfi Sándor varázslatos János vitézét. (…) Bizonyára a János vitézen keresztül és általa is léteztem, játszottam, álmodoztam azokon a hajdanvolt nyarakon. (…) Boldog lehettem akkor. Talán azóta sejtem én, hogy a költészet, vagy akár egyetlen elbeszélő költemény is énekhangra, zenére, táncra fordítható, hisz a vers maga is muzsikálni képes.”

A PartVonal Műhely iskolai tananyaghoz kapcsolódó interaktív, zenés előadása nem csak diákoknak.Jancsi, a szegény pásztorfiú szeretne boldog lenni szerelmével, Iluskával. Kényszerű vándorlása után, számtalan próbatételen túljutva érkezik meg Tündérországba, ahol megtalálja szerelmét és az örök boldogságot. Milyen áldozatok kellenek ahhoz, hogy az ember célba érjen? Boldog-e valóban, ki célba ért? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre is próbálunk választ találni.A beavató színház hidat képez a gyermek és a felnőtt színház között.